成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

 分一杯羹 – Akkor adj nekem is egy tányérral!

Miután keleten megverte ellenségeit, Xiang herceg nyugatra ment, és ott szembetalálkozott a Han seregekkel, és a két sereg többhónapos kegyetlen állóháborút folytatott.

Ezalatt Peng Yue – egy rivális hadvezér – sikeres hadjáratokat folytatott Wei területén ezzel elvágva Xiang herceg minden utánpótlását.

Mivel az élelem már fogytán volt, és Xiang herceg nagyon aggódott, magához hívatta Han herceget, akinek korábbi kalandozásai alatt elfogta az édesapját. Amikor a herceg megérkezett, az idős férfit Xiang herceg felhúzatta az áldozati deszkára, majd így szólt Han herceghez: Ha nem vonulsz vissza azonnal, édesapádból főzök levest! Han így szólt: Mi mindnyájan Huai császár alattvalói vagyunk, aki felesketett minket, hogy testvérként fogunk viselkedni, és megosztjuk a hasznokat. Az én apám a te apád is. Ha megfőzöd az öreget, adj nekem is egy tányérral belőle.

Amikor ezt Xiang herceg meghallotta, nagyon mérges lett, és ki akarta végeztetni az idős férfit. Nagybátyja Xiang Bo azonban így szólt: Az, hogy ki fog győzni még kérdéses. Azonkívül egy olyan férfi, aki elég ambiciózus ahhoz, hogy itt uralkodjon, nem nagyon törődik a családjával. Azzal, hogy megölöd az öreget, semmire sem mész.

Xiang herceg belátta, hogy a nagybátyjának igaza van, és letett a tervéről.

Ez a chengyu -分一杯羹fēn yī bēi gēng – arra utal, hogy a hasznokat igazságosan kell elosztani.

 覆水难收 – A kiömlött vizet nem lehet újra összeszedni

  A Shang kor végén volt egy kitűnő ember, úgy hívták Taigongwang. A Shang dinasztia utolsó urát, a kegyetlenségéről ismert Zhou királyt szolgálta tisztviselőként. Mivel azonban nem akart részt venni az istentelen kormányzásban, feladta az állását, és Shaanxiba költözött, egy félreeső helyre. Hogy megszerezze a Zhou nemzetség (nem ugyanaz a Zhou mint Zhou király) bizalmát, egész nap a folyóparton horgászást színlelt. Ám amíg így horgászott, otthon nehézre fordultak a dolgok, és lassan elszegényedett, emiatt pedig meggyűlölte őt a felesége, és el is akarta hagyni. Taigongwang többször kérlelte, hogy maradjon, hiszen egy napon még újra vagyonhoz juthat, ám ezt a nő nem hitte el, és elment. Taigongwangnak nem volt más választása, mint belenyugodni.

Nem sokkal ezután Taigongwang mégis elnyerte Zhouwen király bizalmát, egyesítették a környező hercegeket, és megdöntötték a kegyetlen Shang dinasztiát. Az új király hálából Qi hercegének nevezte ki az egykori szegény embert. Amikor a felesége megtudta, hogy újra előkelő és vagyonos ember lett, kérte, hogy bocsásson meg neki, és kezdjék újra a kapcsolatukat.

 Taigongwang akkorra már átlátott a volt feleségén, éppen ezért nem akarta őt többet. Fogott egy kancsó vizet, és a porba öntötte, majd kérte Ma-t, hogy szedje fel. Ma azonnal letérdelt, de csak némi sarat sikerült felmarkolnia. Taigongwang hűvösen ezt mondta neki: „Te már egyszer elhagytál, nem térhetsz vissza. A kiömlött vizet sem lehet újra felszedni.”

 Ez a chengyu -覆水难收 fù shuǐ nán shōu – az egyszer megtörtént dolgok visszafordíthatatlanságára utal.

太公望初娶馬氏為妻，喜歡讀書卻不會幹活，馬氏因而求去，等太公望因輔佐周朝有功封於齊，馬氏欲求復合，太公取水一盆，傾倒於地，令馬氏收其水，只得其泥。太公曰：若能離更合，覆水定難收。

 探骊得珠 – A sárkány szájából kivett gyöngy

A Darázs Lénárd – Kovács Anna  - Wellmann György polgári jog záróvizsga-bizottságnak.

Egyszer réges-régen a Sárga Folyó mellett élt egy család. Nádvágásból, és apróbb tárgyak szövéséből tartották fenn magukat, és a napjaik nagyon nyomorúságosan teltek.

Egyik nap a fiú a nyári hőségben nádat irtott a folyóparton. Mivel már szédült a melegtől, leült a folyó partjára pihenni egy kicsit. Ahogy nézte a folyó csillogó hullámait, eszébe jutott, hogy kiskorában az édesapja mindig arról mesélt, hogy a folyó fenekén rengeteg kincs van, csak senki nem mer lemenni érte. mert egy Li nevű vad sárkány őrzi. Arra gondolt, hogy ha ő esetleg megtalálná ezeket a kincseket, akkor a családjának véget érne ez a keserves élet. „Egy próbát megér. Minden jobb az éhezésnél.” – gondolta, majd levette a ruháit, és beleugrott a jeges vízbe.

Az elején csak fodrozódó vizet, és úszkáló halakat látott körös-körül, de amikor egyre mélyebbre merült, fokozatosan elsötétült a folyó, és a víz is egyre hidegebb lett. A végén már csak sötétség volt körülötte. Egyszer csak meglátott egy csillogó tárgyat a fenéken. Odaúszott, és rájött, hogy egy óriási gyöngy. Megragadta, és felúszott a felszínre. A parton gyorsan felöltözött, és hazafutott.

Amikor az édesapja otthon meglátta a gyöngyöt, azonnal kifaggatta, hogy hol találta. A fiú mindent részletesen elmondott.

„Ez szörnyen veszélyes. – mondta – Ez a gyöngy valószínűleg a sárkány szájában nőtt. Amikor ezt elvitted, biztos aludt, de ha felébred, akkor meg fog ölni miatta. Itt egy kő, törd gyorsan össze.”

Ez a chengyu -探骊得珠tàn lí dé zhū – régebben a nagy veszélyeken keresztül megszerzett dolgokat jelentette, a másik – modern - jelentése pedig a szövegekben megtalálható mélyebb mondanivaló.

A történet klasszikus kínai nyelven:

河上有家贫恃纬萧而食者，其子没于渊，得千金之珠。其父谓其子曰：‘取石来锻之！夫千金之珠，必在九重之渊而骊龙颔下。子能得珠者，必遭其睡也。使骊龙而寤，子尚奚微之有哉！’今宋国之深，非直九重之渊也；宋王之猛，非直骊龙也；子能得车者，必遭其睡也。使宋王而寤，子为齑粉矣！

 黔驴技穷 - A qiani szamárnak kevés csele van

Ezt a posztot ajánlom namhanman-nak, akivel ma szakdolgozatvédésen sikerült megismerkednem.

Régen Qianban nem éltek szamarak. Volt egy ember, aki egyszer hajóval behozott egyet a tartomány területére. De mivel később semmi hasznát nem vette, letette egy hegy lábához. Amikor egy tigris arra járt, és meglátta az azelőtt soha nem látott méretű állatot, azonnal természetfeletti lénynek gondolta. Amikor később arra ment, akkor is csak a bokorból kikukucskálva mert ránézni. Ám ahogy teltek a napok, egyre bátrabb lett, sőt a végén már az erdőből is kimerészkedett.

Egy napon a szamár hatalmasat ordított. Ettől a tigris úgy megrémült, hogy addig futott, ameddig a lába bírta, mert attól félt, hogy a szamár meg fogja harapni őt. Ám lassan-lassan megszokta a szamár hangját, és már kezdte úgy gondolni, hogy semmi természetfeletti nincs is benne, sőt kerülgetni is kezdte, de megtámadni még mindig nem merte. De egyszer amikor a szamár éppen nem figyelt oda mert legelt, a tigris összeszedte minden bátorságát, és megtámadta. A szamár borzasztóan megijedt, és a lábával megrúgta a tigrist. A tigris ez gondolta magában: „Na úgy látszik, ez a szamár csak ennyire képes.” Ordított egy nagyot, és ráugrott a szamárra, majd felfalta és elment.

Qian Guizhou régi neve.

Ezt a chengyut - 黔驴技穷qián lǘ jì qióng – arra használják, amikor valaki már kimerítette a korlátozott ötleteit.

Ínyenc olvasóink kedvéért a történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is:

黔无驴，有好事者船载以入。至则无可用，放之山下。虎见之，庞然大物也，以为神。蔽林间窥之，稍出近之，慭慭然，莫相知。

　　他日，驴一鸣，虎大骇，远遁；以为且噬己也，甚恐。然往来视之，觉无异能者；益习其声，又近出前后，终不敢搏。稍近，益狎，荡倚冲冒，驴不胜怒，蹄之。虎因喜，计之曰：“技止此耳！”因跳踉大，断其喉，尽其肉，乃去。

 尺短寸长 – Néha egy chi is rövid, máskor egy cun is hosszú

A hadakozó fejedelemségek idején Chu államban élt egy igaz és becsületes hivatalnok, Qu Yuannak hívták. Mivel a királyhoz hűséges volt, és mindig az igazságot tartotta a szeme előtt, és soha nem fogadott el megvesztegetést, ezért sok irigye akadt szerte az országban. Néhány nagyhatalmú miniszter addig beszélt a király előtt, amíg a király meggyűlölte Qu Yuant, és egy távoli helyre száműzte.

Qu Yuan azonban ott is hűséges maradt, és remélte, hogy a király egyszer majd megbocsát neki, és visszarendeli őt a fővárosba, és ott újra országának a hasznára lehet.

Amikor már hosszú idő eltelt, és még semmi hírt nem kapott, elment egy Zheng Taibu nevű jóshoz, aki messze földön híres volt. Így szólt hozzá: „Milyen borzasztó országban élünk! Akik mesterei a hízelgésnek gondtalan életet élnek, akik pedig igazak és becsületesek, azokat megvádolják és száműzik. Szeretem az országomat, és a királyt, és azon vagyok, hogy a tehetségemet a javukra fordítsam, ám mégsem tehetek semmit. Miért van ez?

A jós bólintott, és így válaszolt: „Hallottam rólad, hogy igaz és becsületes ember vagy. Sajnos mégsem tudok segíteni. A chi hosszú (kb 30 cm.), de néha mégis rövidnek bizonyul. A cun ugyan rövid (kb. 3 cm.), de néha mégis hosszú. Te egy becsületes ember vagy, de nincs mit tenned.”

A jós szavai mégjobban elkeserítették Qu Yuant, aki beleölte magát a közeli Miluo folyóba.

Ezt a chengyut -.尺短寸长chǐ duǎn cù cháng – arra használják, hogy bemutassa, hogy minden emvbernek vannak jó és rossz tulajdonságai, és nem lehet senkit egységes mérce alapján megítélni.

 兔死狐悲 A nyúl halálán szomorkodik a róka.

Szél-víz kommentelőnk vendégposztja.

Egyszer a róka és a nyúl barátságot kötött, hogy összefogjanak a közös ellenség, a vadászok ellen. Így hát esküt tettek egymásnak szövetségük megpecsételésére: a róka nem üldözi többé a nyulat, jóban-rosszban, egészségben-betegségben óvni fogják egymást, figyelmeztetik a másikat a veszélyre. Barátságban teltek hát napjaik, együtt élvezték a természet szépségét, amikor egyszer csak feltűnt egy csapat vadász, és lelőtte a nyulat. A  róka épp, hogy csak el tudott menekülni, a vadászok a nyomába eredtek, de az végül lerázta üldözőit. Később visszatért a nyúl teteméhez, és sírva fakadt bánatában.

Egy arra járó idős úr tanúja volt a meglepő eseménynek, és megkérdezte a rókát, miért sír.

A róka bánatosan így felelt: „Mi kis állatok vagyunk, vadászok gyakori zsákmányai. Így hát elhatároztuk, összefogunk a közös ellenséggel szemben, esküt tettünk egymásnak, hogy nem bántjuk a másikat, óvjuk egymást. Ám az ellenség megölte a barátomat. Halála holnap talán az én halálomat is jelentheti. Igaz barátok voltunk, és az igaz barátok mindenben osztoznak. Hogy is ne éreznék részvétet iránta, hogy is ne lennék szomorú!”

„Ó, most már értem. Joggal siratod meg hű társad” – szabadkozott az idős úr.

Ez a chengyu - 兔死狐悲 (tù sǐ hú bēi) -  a szerencsétlenül járt barátok, társak iránt érzett részvétet ábrázolja.

(A szerző szíves engedélyével utánközlés a Valóságtúra blogról)

狡兔三窟 – „A ravasz nyúlnak három ürege is van.”[1]

Szél-víz kommentelőnk vendégposztja.

A hadakozó fejedelemségek korában Qi fejedelemség kancellárjának, Mengchang úrnak volt egy Feng Xuan nevű behajtója – egyben hű tanácsadója –, akit kiküldött, hogy beszedje az adókat Xue fejedelemségtől. Amikor megérkezett oda, szembesült vele, hogy az összes hűbéres igen szegény. Így hát eltekintett az adósságok megfizetésétől Mengchang úr nevében, és egy csapásra semmissé tette[2] a kötelezvényeket. Amikor visszatért a kancellárhoz, az megkérdezte, mit hozott neki. Feng így szólt: „Kincsek, lovak, gyönyörű nők – minden itt van, aminek itt kell lennie[3] –, csak emberségre és igazságosságra[4] cseréltem őket.” Erre a nagyúr haragra gerjedt, de már nem tudta mivel behajtani az adókat, a kötelezvények elégtek.

Később, amikor Mengchang őméltóságát leváltották, Xue-ban lévő birtokára kényszerült visszavonulni. Amikor az ottaniak hírét vették érkezésének, felsorakoztak az út mentén[5]. Ifjak és öregek jöttek a messzi földekről, hogy illő módon köszönthessék őt. Virágokkal és étellel halmozták el. Ekkor döbbent rá Mengchang, mi is a Feng által nyújtott emberség és igazságosság valódi értéke. Kifejezte háláját tanácsadójának, aki így válaszolt: „A ravasz nyúlnak három ürege is van, így kerülheti el a halált. Neked most még csak egy menedéked van, nyugodtan hajtod-e álomra a fejed?”

Mengchang tanácsot kért Feng-től, mire ő Wei fejedelemségbe utazott, és találkozott az ottani Hui királlyal. Beszámolt őméltósága páratlan tehetségéről és sikereiről, ami lenyűgözte a királyt, és felajánlotta szövetségét és védelmező seregét Xue fejedelemsége számára Mengchang úr szolgálatáért cserébe. Feng ezt követően Qi fejedelemség királya, Min elé állt és közölte, hogy ha továbbra is a fennhatósága alatt akarja tartani Xue-t, akkor küldjön több aranyat és támogatást Mengchang úrnak. Min király végül beleegyezett. Ekkor Feng visszatért urához, és így szólt: „Most már nyugodtan hajthatod álomra a fejed, három üreg is a tiéd.”

Ez a chengyu 狡兔三窟 (jiǎo tù sān kū) arra int, hogy a halálos veszélyt csak úgy kerülheti el az ember, ha több menedéke is van. Ha egy lapra teszi fel mindenét, előbb-utóbb veszíteni fog.

Boldog nyúl évét kívánunk minden olvasónknak!

[1] E chengyu története a A hadakozó fejedelemségek politikája (戰國策 Zhanguo Ce) című krónikában olvasható.

[2] 一筆勾銷 (yī​bǐ​gōu​xiāo​) kifejezés: egyszer és mindenkorra hatálytalanít, semmissé tesz valamit;

[3] 應有盡有 (yīng​yǒu​jìn​yǒu​) kifejezés arra, hogy az ígéreteknek a lehető legteljesebb mértékben eleget tettek; megvan minden, amire szükség lehet

[4] 仁義 (rén​ yì): konfúciuszi erények

[5] 夾道歡迎 (jiā​dào​huān​yíng​) kifejezés: arra a szokásra utal, amikor az emberek az út két oldalán felsorakozva köszöntik az ünnepeltet 

 为虎作伥 – Az áldozat szellemeként segíti a tigrist

Azt mondják régen egy messzi hegyi barlangban élt egy nagyon vad tigris. Egy nap nagyon megéhezett, így nem volt mit tennie, kibújt a barlangjából, és vadászni indult a közeli hegyre. Amíg keresett valami ehetőt, azt vette észre, hogy a hegy oldalában egy ember sántikál. Gyorsan elkapta és megette. De a tigris még nem lakott jól, és nem akarta elengedni a halott ember lelkét, csak akkor, ha segít neki elkapni még egy embert. A lélek végül beleegyezett.

Mivel a lélek minél előbb akart szabadulni, gyorsan keresett a tigrisnek egy másik embert. Először teljesen összezavarta, majd leoldotta az övét, majd pedig teljesen levetkőztette, hogy a tigris kényelmesebben meg tudja enni, és előbb elengedje. Ez alapján a legenda alapján nevezik a másoknak ártásban közreműködő embert. 伥鬼-nak. (chāngguǐ).

Egy másik történet szerint élt egyszer egy Ma Zheng nevű ember, aki nagyon szívesen járta a hegyeket. Egyszer a Heng hegyen jártában annyira belefeledkezett a gyönyörű tájba, hogy ráesteledett.

Ahogy az utat kereste, észrevette, hogy egy fán egy vadász lapul, és neki integet. Ahogy Ma Zheng lenézett a földre, egy csapdát vett észre maga előtt az úton.  A vadász lemászott, és ezt kérdezte tőle: „Mit csinálsz te itt ilyen későn?” Ma Zheng elmesélte neki, hogy egy természetszerető ember, de a kirándulás közben ráesteledett. „Veszélyes erre kóborolni, mivel sok a tigris. – mondta a vadász – Semmiképpen ne menj tovább, maradj itt az éjszakára!” A vadász felküldte őt a leshelyére, Ma Zheng pedig alig győzött hálálkodni.

Az éjszaka közepén egyszer csak hangokat hallott. Amikor felébredt, látta, hogy egy nagy embercsoport tart arra, férfiak és nők vegyesen, öregek és fiatalok, lehettek vagy ötvenen. Amikor odaértek a fához, az egyikük felfedezte a csapdát és felkiáltott: „Ki volt az aki ezt idetette, hogy megsebezze a királyunkat? Ez egy szörnyen gonosz terv!” Majd másik két társával együtt hatástalanította a csapda zárszerkezetét. Ezután elmentek.

Ma Zheng megvárta, amíg messze járnak, és akkor felébresztette a vadászt, és elmesélte, hogy mit látott. A vadász bólintott, majd ezt mondta: „Ezeket az embereket hívják changnak. (伥) Őket régebben megette egy tigris, és most changgá váltak, és most teljes szívvel a tigrist szolgálják. Este, mielőtt a tigris kimegy vadászni ők előtte megtisztítják az utat.” „Akkor az a király, akit említettek, valószínűleg egy tigris, aki mindjárt itt lesz. Gyorsan szállj le, és feszítsd ki a csapdát!”

A vadász leugrott a fáról, és újra kifeszítette a csapdáját. Alighogy befejezte, megérkezett a tigris, beleesett a csapdába, majd borzasztó üvöltés közepette kimúlt.

A tigris üvöltése odavonzotta a lelkeket is. Amikor meglátták a tigrist a vérében hangosan felzokogtak, és ezt ismételgették: „Ki ölte meg a királyunkat?”

Amikor Ma Zheng ezt meghallotta, mérgesen leszólt nekik: „Tudjátok ti kik vagytok? Benneteket ez a tigris ölt meg, és magához láncolta a lelkeiteket, hogy neki szolgáljatok! És ti most érte sírtok?”

Ez a chengyut - 为虎作伥wèi hǔ zuò chāng – azokra használják, akik a gonoszokat segítik céljaik elérésében.