心灰意冷- A szív megfakul, az akarat megfagy
Tang Zeng a Nyugati Paradicsomba ment, hogy onnan a szent könyveket elhozza. Útja során nem tudta, hogy az ördög vörös gyermekké lett, és Sun Wu Kong háromszori intelme ellenére is igénybe vette a segítségét. A vörös gyermek a lehetőséget kihasználva mágikus erejével elhallgattatta Sun Wu Kong-ot, majd forgószelet keltve megmozgatta a köveket, s felkavarta a homokot. Ettől Tang Zeng megrémült, s nyomtalanul folytatta útját. A szél megvárta, hogy a szerzetes megszabaduljon nehéz terheitől, majd elállt. 
A forgószél reszkető süvítése hallatán, csomagját az úton hagyva Nyolctilalmas egy szikla alatt fohászkodott. Homoki Barát pedig legörnyedt, és a lejtő előtt kiáltozott. A szerzetes sietve odament hozzájuk, mire mindketten ezt kérdezték: „Hát a Mester?”
Nyolctilalmas így magyarázkodott: „Jó nagy szél volt. Mind eltakartuk az arcunkat, s lehajtottuk a fejünket. A Mesternek is a lóra kellene feküdnie.” Erre a szerzetes így szólt: „Testvéreim, mostantól váljunk szét!” „Igazad van! Váljunk szét minél előbb. Úgy vélem, hogy a Nyugati Paradicsomba vezető út végtelen[1], mikor is érünk mi oda!” – válaszolta Nyolctilalmas. Homoki Barát meglepetten mondta: „Mesterem, testvérem, ti mind az ő nyelvükön beszéltek. Nekünk, mivel bűnösen éltünk, ezért Guan Yin meggyőződése szerint meg kell térnünk a buddhista tanra, s biztosítanunk kell, hogy Tang Zeng a nyugati szent könyveket elhozza, s ezáltal sikeresen megszabaduljunk bűneinktől. Nagyon viszontagságos volt az utunk idáig, ma már félúton kimerültünk. Hát hogy is ne sértenénk meg Buddha jóindulatát, lerombolva saját erényeinket, az emberek gúnyát váltva ki ezzel!” A szerzetes így szólt: „Igaz is, testvérem azt mondja, hogy éles a szeme,[2] de amióta a Mester nem hallgatta meg, a régi akaratereje megfakult, ezért mondta, hogy váljunk szét! Nyolctilalmas, amit mondtál, így értetted?” Nyolctilalmas válasza ez volt: „Összevissza beszéltem, valójában nem is kellene szétválnunk.” A szerzetes örömmel nyugtázta: „Testvéreim, együttes szívvel szedjük össze csomagjainkat és lovainkat, keressétek meg a hegyi ördögöt, és segítsetek a Mesternek!”
A“心灰意冷” (xīn huī yì lěng) chengyu a remény és a bátorság elvesztését, az akaraterő elenyészését ábrázolja.
(Megjegyzés: A történet Wu Cheng En: Nyugati utazás című művéből való. Ennek főhőse Sun Wu Kong, a majomkirály, aki miután elsajátította a halhatatlanság tudományát és egyéb bűvös képességeket, harcba indul a mennyek palotája ellen, el akarja foglalni a Jáde Császár trónját. Az isteneknek nem kis erőfeszítésébe kerül, amíg legyőzhetik. De Buddha kifog rajta, s ötszáz évre bezárja a Vuhszing-hegy alá. Csak akkor szabadul, amikor az istenek a buddhizmus szent könyveiért nyugat mennyországába tartó szent barát, Xun Zeng (más néven Tang Zeng) szolgálatára rendelik. Neki és másik két útitársának, Nyolctilalmasnak és Homoki Barátnak az a feladata, hogy megvédelmezzék a kínai barátot a hegyek és erdők démonjaitól.)
