负重致远- Nehéz terhét messzire cipeli
A Keleti-Han-dinasztia utolsó éveiben Xiangyang városában élt egy híres hadvezér, Pang De Gong. Az ő unokája, aki a Pang Tong névre hallgatott, nagyon művelt ember volt. Akkoriban a Longzhong-ban bujkáló Zhu Ge Liang gyakran látogatott el Pang De Gong otthonába, ahol Pang Tong-gal is közeli barátságba került. Pang De Gong nagyon tisztelte a tudásukért őket, s Zhu Ge Liang-ot alvó sárkánynak, Pang Tong-ot pedig főnixfiókának nevezte. Pang De Gong szemében ők ketten koruk géniuszai voltak.
Amikor Nan megye elöljárói tisztségét Zhou Yu vette át, Pang Tong az ő beosztottja lett. Rövid idő múlva Zhou Yu betegségben elhunyt, s a koporsóját Pang Tong elvitte Wu megyébe. Ott már nagyon sok művelt ember ismerte régóta a nevét, akik a nyugatról Nan megyébe történő visszatérésekor mind el is mentek elbúcsúztatni őt. Még a kor híres tudósai, Lu Ji, Gu Shao és Quan Cong is köztük voltak. Mindannyian Changmen-ben gyűltek össze, ahol különösen örömteli módon megvitatták a múlt és a jelen dolgait. Beszélgetés közben sok híresség arra kérte Pang Tong-ot, hogy értékelje az asztalnál ülő embereket.
Pang Tong először Jiangdong híres tanítómesteréről, Lu Ji-ról szólt: „Lu úr olyan, mint egy ló, ami a lábai erejével akkor is képes szabadon szárnyalni, ha épp nem vágtat.” A sok híresség e szavak hallatán úgy vélte, hogy a bírálata pontos volt. Ezután Pang Tong imígyen kezdett Gu Shao értékelésébe: „Gu úr egy nagyon lassú, ám türelmes bivalyhoz hasonlatos, ami nagyon súlyos terheket képes messzi földre cipelni.” Valaki arra kérte, hogy saját magát is jellemezze, mire elég felelősségteljes módon ezt válaszolta: „Az uralkodónak az ország kormányzásához készítek terveket, amire talán én még képes lehetek.”
A “负重致远” (fù zhòng zhì yuǎn) chengyu azokat ábrázolja, akik képesek rá, hogy nagy felelősséget vállaljanak, vagyis súlyos terhet vegyenek a vállukra.