按图索骥- Kép alapján választ lovat
A Tavasz és az Ősz korában Qin országában élt egy Sun Yang nevű ember, aki jó volt a lovak felismerésében. Mindegy, hogy miféle lóról volt szó, első látásra meg tudta állapítani az előnyeit és a hátrányait. Gyakran kérték meg az emberek, menjen el velük és válasszon lovat. „Bo Le”[1]-nek, vagyis „Jó Ítélőképességű”-nek is nevezték. Egyszer útja során egy helyen hirtelen észrevett egy sóval teli kocsit húzó öreg lovat, amelyik megállás nélkül nyerített felé. Közelebbről is szemügyre vette, s látta, hogy ez egy kiváló paripa, csak kissé élemedett korú. Az öreg ló a kocsit húzva nehezen haladt előre. Sun Yang úgy vélte, túlságosan rosszul bánnak ezzel a paripával. Képes lenne a határokon is átvágtatni, s még nagyobb hasznot hajtani ez a nemes ló, s most mégis ismeretlenül egy sószállító kocsit húzva lassan-lassan feléli az energiát és az életerejét, valóban szánalomra méltó! Sun Yang, miközben ezen töprengett, bánatában a könnye is kicsordult.
Azért, hogy minél több embert taníthasson meg a lovak felismerésére, hogy a remek paripák a továbbiakban ne vesszenek kárba, no meg azért is, hogy az egy életen át szerzett tudása ne tűnjön el, Sun Yang a több év alatt összegyűjtött lovászati tapasztalatait és ismereteit egy könyvben megírta, amelyet mindenfajta lovat ábrázoló képpel látott el. Műve „A lovak felismerésének könyve” címet viselte. Sun Yang-nak volt egy fia, aki apja könyvét elolvasva úgy gondolta, hogy a lovak felismerése nagyon könnyű, pusztán a könyvet magával vive bárhol megtalálhatja a jó lovat. A könyvben lévő képek alapján el is ment keresni, de sehol sem találta. Ezután a könyvben írt különleges tulajdonságok alapján ment el keresni, míg végül észrevett egy varangyos békát, amely hasonlított a remek paripa könyvben írt karakteréhez, ezért boldogan haza is vitte és apjának mutatta: „Apám, találtam egy remek paripát, csak a patái rosszak kissé.” Apja amint meglátta, nem tudta, sírjon-e vagy nevessen, mert nem gondolt rá, hogy a fia ennyire ostoba. Gúnyosan megjegyezte hát: „Sajnos ez a ló nagyon szeret ugrani, nem képes elhúzni a kocsit.” Majd folytatva így sóhajtott: „Ez is a kép alapján keresi a lovat.”
A történet a Ming-dinasztia alatt élt Yang Shen „A művészet tűzifájának hegye” című művéből származik. Az“按图索骥” (àn tú suǒ jì) chengyu azt szimbolizálja, mikor valaki mechanikusan a régi módszerek alapján intézi el ügyeit[2], nem véve tudomást a gyakorlatról. De a szólás azokat is ábrázolja, akik néhány információ alapján próbálnak eljutni a dolgokhoz.
