匹夫之勇 - Az egyszerű ember bátorsága
A Tavasz és az Ősz korában Yue ország királyát, Gou Jian-t Wu ország királya, Fu Chai legyőzte, majd Wu országában három évig rabságban tartotta, és ezzel teljesen megszégyenítette. Miután visszatért hazájába, elhatározta, hogy saját erejéből megerősíti országát és helyreállítja annak tekintélyét. Tíz év eltelte után Yue országa és népe megerősödött.Hadseregének tekintélye olyannyira megnőtt, hogy a tábornokok egy alkalommal háborús parancsot kértek Gou Jian-től: „Királyunk, Yue ország minden népe úgy szeret és tisztel téged, mint a saját szüleit. Most a gyermekek a szüleikért, az alattvalók a királyukért bosszút akarnak állni. Kérjük, hogy adjon parancsot a Wu országával való végső összecsapásra.” Gou Jian beleegyezett a tábornokok háborús kérésébe, és egybehívta a katonáit, akikhez a következő határozott szavakat intézte: „Hallottam, hogy a régi időkben Xian király nem azért aggódott, mert a katonái kevesen voltak, hanem azért, hogy nehogy híján legyenek az önbizalomnak. Nem szeretném, ha megfontolatlanul, egyedül a bátorságotokra támaszkodnátok. Ellenben azt szeretném, ha összehangoltan cselekednétek, és együtt törnétek előre és vonulnátok vissza. Támadáskor gondoljatok arra, hogy jutalom ütheti markotok, visszavonuláskor pedig az járjon eszetekben, hogy ezért akár meg is bűnhődhettek. Ily módon mindenki megkaphatja a maga jutalmát. Aki engedetlenül előretör vagy szégyentelenül megfutamodik, annak megfelelő büntetésben lehet része.”
A támadás megkezdéséig Yue ország népe egymást biztatta és készítette fel. Mindenki azt kérdezte, hogy ha ilyen az uralkodó, ki ne áldozná fel érte az életét? Mivel az összes katona lelkesedése az egekig tört, végül győzelmet arattak Wu ország királya, Fu Chai felett és elpusztították Wu országát.
A ”匹夫之勇” (pǐ fū zhī yǒng) chengyu azokat ábrázolja, akik megfontoltság nélkül, kizárólag a saját bátorságukra támaszkodnak.
