白驹过隙– A fehér ló átugrik a nyíláson
Az emberi élet rövidségéről Zhuang Zi ezt mondta: „A Föld és az Ég között az ember élete olyan, mint amikor egy fehér paripa egy szűk nyílás előtt felágaskodik, majd átugorja azt.” De ha nem értjük meg az élet valódi értelmét, akkor a hosszú élet is hasztalan. Su Shi erről így értekezett: Egykoron találkozott három öregember. Megkérdezték egymástól az életkorukat. Egyikük azt mondta, hogy már nem is emlékszik a korára, csak arra, hogy ifjú éveiben a Teremtő[1] volt a jó barátja. A másik azt felelte, hogy amikor a tengervízből szederföld lett, mindig eltett egy tallért, s mostanra a tallérjai már tíz szobát is megtöltenek. A harmadik azt a választ adta, hogy amikor a halhatatlanság barackjából evett, mindig eldobott egy magot a Kunlun-hegység lábainál, s mostanra a barackmagok már a Kunlun-hegységig érnek. Ahogyan én látom, ez a három ember az oly rövid ideig élő kérészektől vagy hajnali gombáktól semmiben sem különbözik.”
A “白驹过隙” (bái jū guò xì) chengyu az idő gyors múlását ábrázolja.
