HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

高阳酒徒

2010.10.11. 08:00 jianchayuan

高阳酒徒– A Gaoyang-i részegember

 
A „részegember” kifejezés használata általában megrémiszt, hiszen felnagyítja a dolgokat. Az úgynevezett „részegember” ugyanis egyszerűen csak egy alkoholfüggő. A „Szótenger” című enciklopédia azt írja, hogy aki magát alkoholistának nevezi, őrült büszkeségből teszi azt, mivel sokan megvető jelentéstartalommal használják e kifejezést, ami ésszerűnek is tűnik. A régi korok embereinek szemében azonban a jelentése nem volt ily végletes. A Tang-korabeli híres irodalmár, Yuan Jie a „részegemberekhez” dicshimnuszt zengett, melyben a következőket írta le: „A hegy egy borosüveg, s egy tavacska a tenger, melyen a részegek egy kontinensnyi szigeten ülepednek le.” A „Gaoyang-i részegember” alatt a Han-dinasztia idején azt az embert értették, akinek az érdemei országosan ismertek voltak, s akiről lejegyezték, ahogyan az italozástól nagy dolgok véghezviteléig jutott el!
 
A „Gaoyang-i részegember” Li Shi Qi volt, aki a Chen Liu-béli Gaoyang városában élt (ez a mai Henan tartományban Qi megye délnyugati részén található). Han Gao ősének, Liu Bang-nak adott taktikai tanácsokat. Kevésbé volt harcias típus, szeretett olvasni. A családja szegénységben élt, nem volt sem ruhára, sem élelemre valója. Vonzotta az ital, később mégis kénytelen volt a testőrségnél ajtónállóként állást vállalni. A megye hivatalai és előkelőségei azonban nem nagyon merték őt alkalmazni, mivel mind őrültnek tartották. Ő mégis kitartóan csak a lehetőségre várt.
  
Időszámításunk előtt 209-ben Chen Sheng és Wu Guang a „Vágjuk le a zsarnokokat, irtsuk ki a Qin-eket” zászlaja alatt felkelést robbantottak ki, ami megbolygatta az országot.  Xiang Liang Huiji-nél, Liu Bang Yupei-nél indult harcba, s a felkelés vihara végigsöpört az országon. Chen Sheng és Liang Xiang felkelő csapatai átkeltek Gaoyang-on is. A Li nemzetséget lenézték, tagjait rövidlátóknak tartották, akiknek nem nagyon adtak a szavára.  Egyedül Liu Bang volt egy „vehemens ember nagy tervekkel, aki igazán szeretett utazni!”, s Pei hercegének nevezte magát.
 
Liu Bang, egykori nevén Li, jóságos volt és szerette az embereket. Ugyanakkor nem kedvelte a termelő munkát.  Könnyedén, a tetszése szerint adakozott, és gyakran bőkezűen járt el. Érett korában a „Vízöntő Pagoda” vezetője lett, ami a könnyedségről híres hely volt. Jó sokat ivott, amitől rendszeresen részegen feküdt a kocsmárosnál. Igazi „részegember” volt. Szerencséjére Lü úr tudta ezt róla, amikor később a lányát férjhez adta hozzá. Mivel részegen lefejezett egy fehér kígyót, önteltnek nevezték. Később a katonáival fellázadt a Qin-ek ellen.
 
Időszámításunk előtt 207-ben Pei hercege nyugatra vitte a csapatait, ahol szembe találta magát a rablóként híressé vált Peng Yue felkelőivel, akikkel közösen ment a Qin hadsereg megtámadására, de nem tudta legyőzni őket. Legalább megostromolta Changyi-t és nyugaton a Li Shi Qi-ről híres Gaoyang-ot, mintha csak az ő tanácsát kereste volna felnőtt létére.
 
Egy nap Liu Bang éppen az ágyán üldögélt, miközben két lány mosta a lábát. Hirtelen jelentették, hogy a faluban egy konfuciánus találkozni szeretne vele. Hatvanéves is elmúlt, nyolc láb magas, s akit az emberek őrültnek neveznek, bár ő magát normálisnak tartja. Liu Bang lenézte a konfuciánusokat, s a múltban gyakran a sapkájukba vizelt, hogy ezzel is megalázza őket. Most, amikor egyszeriben meghallotta, hogy egy konfuciánus találkozni akar vele, éktelen haragra gerjedt, és e szavakkal utasította vissza a fogadását: „Nekem az ország ügyei fontosabbak. Nincs időm arra, hogy konfuciánusokat fogadjak.” A már régóta kint várakozó Li Shi Qi ezt meghallotta, azon nyomban szemével szúrósan a hírnök felé tekintve így szólt: „Újra menj és mondd meg Pei hercegének, hogy én, a „Gaoyang-i részegember” sem vagyok konfuciánus!”. Erre Liu Bang, amint meghallotta, hogy valaki magát „Gaoyang-i részegembernek” nevezi, s nem viccel vele, sietve, meg sem várva, hogy a lába megszáradjon, felugorva e szavakat mondta: „Jöjjön be!” Li Shi Qi bement és tiszteletlenül megszólalt: „Te nem akarod elpusztítani a zsarnoki Qin-eket? Hát miért bánsz ilyen arrogánsan az idősebbekkel? Segíteni akarsz a Qin-eknek a hűbérurak megtámadásában? Vagy inkább a hűbérurakat akarod vezetni a Qin-ek ellen?” Ekkor Liu Bang nem tudta mitévő legyen. Nedvesen felöltözött és sebtében hellyel kínálta Shi Qi-t, majd bocsánatkérően így szólt: A múltban hallottam az úr kinézetéről, ma pedig találkozva vele megtudtam jövetele célját! Megkérdezhetem, hogy mi a terve?” A „Gaoyang-i részegember” ezt válaszolta: „Miként a lábunk alatti törött cserepeket szednénk össze, úgy gyűjtsük be a szerteszét lévő katonákat, s ne elégedjünk meg tízezer fővel. Úgy menjünk a zsarnoki Qin-ek ellen, mintha a tigris barlangjába mennénk be! Chen Liu megszerzésén múlik az ország feletti hatalom, s a sokak által érintett területeké is. Ma a városaiban sok gabonát halmoztak fel: A miniszterek az uralkodó rendeleteit követik, s ha ma kérnénk őket, hogy tagadják meg, nem fogadnának szót. De ha katonákkal mennénk, fogadnának minket. Így születnek a nagy tettek.” 
 
Liu Bang Li Shi Qi tanácsát megfogadva elhatározta, hogy először Chen Liu-t foglalja el, ezért Li Shi Qi-t elküldte, hogy a megadásról tárgyaljon. Li Shi Qi a megyeszékhelyre érkezve találkozott Chen Liu megye elöljárójával, aki azt mondja, a Qin-ek végzete a Han királyok felemelkedése. Az elöljáró meg akarta adni magát Liu Bang-nak, ugyanakkor félt a Qin-ek szigorú törvényeitől, ezért nem akart vakmerően cselekedni, így a feltételeket visszautasította. A megyei elöljárót aznap éjjel meggyilkolták, a fejét pedig kivitték a városból, és Pei hercegének adták. Liu Bang látva, hogy a nagy tettet már véghezvitték, a katonáival betört a városba, ahol az emberivel egy bambuszrúdra akasztatta az elöljáró fejét és közben ezt kiáltotta: „Azonnal adjátok meg magatokat! Az elöljárótokat már lefejezték! Ha másként cselekedtek, ezután az egész várost lenyakaztatom!”
 
 
A várost védelmező katonák az elöljáró halála láttán értelmetlennek tartották a további ellenállást, így hát megnyitották a kapukat és megadták magukat. Liu Bang bevonult a városba, majd annak raktáraiból három hónapra elegendő élelmet vett a katonáihoz és tízezres hadseregével megtörte a Qin-ek hatalmát. Ez a „Gaoyang-i részegember” érdeme is volt, aki sokat tett az országért. A legfontosabb cselekedetei a következők voltak: Először is, amikor Liu Bang hezitált, s nem tudta mitévő legyen, Li Shi Qi volt az, aki Chen Liu megtámadásával irányt mutatott neki, aminek köszönhetően Liu Bang a Qin-ek elleni háborúban az első sikerére szert tett. Másodszor, a Chen Liu elleni támadással három hónapra elegendő élelemhez juttatta a felkelő csapatokat, amelyek ezután már gond nélkül küzdhettek, s a hadsereg ereje biztosítva lett. Harmadszor, Chen Liu elfoglalásával gyarapodott a felkelők száma, s a kezdeti pár száz fős sereg tízezer főt elérő hadsereggé duzzadt. Negyedszer, Liu Bang korábban egyáltalán nem nézett fel a tanult emberekre, miután azonban találkozott ezzel a „Gaoyang-i részegemberrel”, megtudta, hogy ahhoz, hogy nagy tettet vigyen véghez, szükség van a tanult emberek által felvázolt tervekre, máskülönben nehezen járt volna sikerrel.
 
Ezt követően Liu Bang azon túl, hogy Li Shi Qi-t Guangye megye kormányzójává nevezte ki, az öccsét, Li Shang-ot tábornoki rangra emelte, akinek az irányítása alá több ezer fő tartozott, és mindegyik hadjáratában elkísérte Liu Bang-ot katonai érdemeket szerezve ezáltal.  Li Shi Qi mélyen élvezte Liu Bang bizalmát, s a „részegember” hirtelen Liu Bang dinasztiaalapító első éveinek egyik fő stratégájává vált, majd a későbbiek során mindenütt Liu Bang mellett szónokolt és a hűbérurak hatalmának széttörésében sem kevés szerepet játszott.  Időszámításunk előtt 204-ben a Chu- és a Han-dinasztia közötti háborúk közben e szavakkal adott tanácsot Liu Bang-nak: „Két hős nem ülhet meg egy trónt. A Chu és a Han közötti küzdelem régóta nem járt eredménnyel. A nép zúgolódik, az ország zűrzavarba került. A földművesek felhagytak a szántással, az asszonyok a kézművességgel, az ország lelke bizonytalanságban van. Az volna kívánatos, ha sürgősen felfegyvereznéd katonáidat, megszereznéd Xingyang-ot, elfoglalnád a gabonaraktárakat, eltömítenéd az ingoványos területeket, kiszélesítenéd az utakat, a bűnözőktől távol tartanád magad, megvédenéd az ártatlanokat, megmutatnád a hűbérurak megvádolásában rejlő erőt, s azt, hogy a földi hatalom kié is voltaképpen. Azt is kellene, hogy a katonáskodók számát meggyőzéssel növeld, s az ország egy részét birtokló Qi királyaként Tian Guang-ot nevezd ki.”
A „Gaoyang-i részegember” ezen javaslata lett a stratégiai alapja annak, hogy Liu Bang az ország feletti hatalmat megszerezte. Liu Bang el is küldte őt Tian Guang meggyőzésére, arra, hogy megismerje a hatalom előnyeit és hátrányait. Tian Guang hitt a szavaiban, meghallgatta Li mestert és befejezte a védekező harcát, majd ivott Li mester egészségére. Ekkor azonban Han Xin kihasználva az alkalmat, megtámadta Qi országot. Tian Guang tévesen úgy hitte, hogy Li Shi Qi elárulta őt, ezért elevenen megégette. Halála előtt Tian Guang e szavakkal szólt hozzá: „Ha megállítottad volna a Han csapatokat, élve hagytalak volna.” Li mester erre így felelt: „Ha nagy dologba kezdesz, nem nagyon ügyelsz a részletekre. Ha pedig a nagyszerűségről nem mondasz le, attól a nép nem tart téged még szavahihetőbbnek.” Ezzel szomorú véget ért.
 
Li Shi Qi halála után, midőn Liu Bang császárként sorra megjutalmazta a segítőit, Li Shi Qi fiát, Li Jie-t hivatalnokká tette, ezzel is kifejezve azt, hogy nem feledkezett meg az őséről.
 
Az idő múlásával a Li Shi Qi név fokozatosan kikopott a köztudatból, s a高阳酒徒(Gāo yáng jiǔ tú) vagyis a „Gaoyang-i részegember” vált az ő becenevévé. Az alkoholisták gyakran így nevezik magukat, megtiszteltetésnek tartva ezt, de talán ez csak egy indok az ivászatukra.

 

Szólj hozzá!

Címkék:

A bejegyzés trackback címe:

https://chengyu.blog.hu/api/trackback/id/tr602233300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása