马首是瞻– Aki a lova fejét követi
A Hadakozó Fejedelemségek korában Jin Nao Gong tizenkét vazallus állammal együtt támadást intézett Qin ország ellen. A szövetséges csapatokat Jin ország hadvezére, Gou Yan vezette.
Gou Yan azt hitte, hogy ha tizenkét hadsereg élén támadja meg a Qin-eket, azok csapatai rémületükben nem tudják mitévők legyenek. Váratlanul érte azonban, hogy Jing Gong már tudott arról, hogy a szövetséges haderő egyáltalán nem egységes, nincs harci szelleme, ezért egyáltalán nem félt tőlük és nem is akart fegyverszünetet kötni.
Gou Yan teljesen tanácstalan volt, hiszen fel kellett készülniük a harcra. A hadsereg összes tisztjének kiadta a parancsot: „Holnap hajnalban, amikor a kakas kukorékol, csapataink útra kelnek. Minden seregnek be kell temetnie a kútját és le kell rombolnia a tűzhelyét. Ütközetben minden tiszt a lovam fejét figyelje, és annak megfelelően határozza meg hadműveletének az irányát! Amerre haladok, mindenki abba az irányba kövessen engem!”
Nem is gondolhatta, hogy az egyik alárendelt hadsereg tisztje Gou Yan ezen parancsára önkényesen így fakad ki vele szemben: „Jin országban sohasem adta ki még ilyen parancsot. Hát miért engedelmeskednénk neki? Jól van. Ha a lova feje nyugatra néz, én keletre indulok el.” Mire megszólalt a tiszt segédje is: „Te vagy a mi vezetőnk, ezért én rád hallgatok.” Így hát a saját csapatai kelet felé indultak el, aminek következtében hirtelen zűrzavar lett úrrá az egész hadseregen. Gou Yan-t elhagyták az alárendelt seregek, mire így sóhajtott fel az égre: „Ha a parancsomat nem hajtják végre, elfogy a remény a győzelmünkre. A Qin hadsereg már az első ütközetben biztosan megszerzi fölényét.” Kénytelen volt hát az egész hadsereggel visszavonulni.
A ”马首是瞻” (mǎ shǒu shì zhān) chengyu jelentése: a lova fejét követi és annak alapján határozza meg a saját útirányát. Ezt a szólást a más emberek magatartását utánzókra használják.