开诚布公 – Aki őszintén nyit és önzetlenséget hirdet
A három királyság korában Shu Han[1] miniszterelnöke, Zhu Ge Liang különösen élvezte Liu Bei császár bizalmát. Liu Bei a halála előtt még a fiát, Liu Chan-t is az ő gondjaira bízta, és arra kérte, hogy segítsen fiának az ország kormányzásában, majd őszintén kifejezésre juttatta, hogy ha a fiát támogatni tudja, hát támogassa, ha pedig a fia nem hallgat a szavaira, s az országot veszélybe sodorja, akkor ő lépjen a helyére. Liu Bei halála után Zhu Ge Liang minden erejével segítette a középszerű trónörököst, Liu Chan-t az ország kormányzásában. Volt, aki azt javasolta neki, hogy magát hirdesse ki királynak, de ő ezt szigorúan visszautasította, mert úgy gondolta, hogy a császár bizalmát élvezi, és már így is magas beosztásban van. Mostanra a Cao Wei elleni hadjárat nem hozott semmilyen eredményt, s ő mégis magas hivatalt visel, ami igazságtalan. Zhu Ge Liang arra várt, hogy valaki a helyzetet igazságosan elrendezi, s nem a saját hasznát keresi. Ma Su számára különösen fontos tábornok volt, aki a Cao Wei elleni támadásnál az első sorokban volt, de mivel megszegett egy tilalmat, és emiatt Jie Ting-et elvesztette, ezért Zhu Ge Liang katonai rendeletét szigorúan betartva fájdalmasan, de kivégeztette őt. Ma Su a büntetése előtt egy levelet intézett Zhu Ge Liang-hoz, amelyben leírta, hogy bár ő meghal, de a másvilágról[2] sem fogja gyűlölni őt. Zhu Ge Liang Jie Ting elvesztéséért maga is vállalta a felelősséget, s a trónörököst arra kérte, hogy a kancellári tisztségéből a jobb szárny katonai vezetőjévé fokozza le, majd különös módon egy parancsot adott: azt akarta, hogy az alárendeltjei bírálják az ő fogyatékosságait és hibáit. Ez akkoriban nagy ritkaságnak számított. Időszámításunk szerint 234-ben Zhu Ge Liang a katonái közt betegségben elhalálozott. Egész életében egyszerűen élt, és semmi vagyont nem hagyott az utódaira.
A ”开诚布公” (kāi chéng bù gōng) chengyu arra utal, hogy valaki őszinte az emberekhez, és tiszta szívéből önzetlen. A chengyu a“开诚心,布公道”(„őszintén nyit és önzetlenséget hirdet.”) kifejezésből származik.
[1]蜀汉ShǔHàn: a három királyság korában Liu Bei királysága volt a mai Sichuan tartomány területén. Sichuan tartomány rövid elnevezéseként ma is a ”蜀” írásjegyet használják. [2] A kínaiak a „kilenc forrás alatt” kifejezéssel illetik a túlvilágot, a holtak birodalmát („九泉之下”).