司空见惯 - A hivatalnoknál ez a szokásos

A Tang-dinasztia idején élt egy versmondásban és írásban egyaránt kiemelkedő ember, akit Liu Yu Xi-nek[1] hívtak. A hivatalnoki vizsga elvégzése után a fővárosban lett császári cenzor. Mivel buja és féktelen volt a viselkedése, amit a fővárosban nem fogadtak el az emberek, ezért lefokozták Suzhhou kormányzójává. Suzhou-i kormányzósága idején egy volt hivatalnok, Li Shen, aki nagyra becsülte Liu Yu Xi hírnevét, meghívta őt egy italra és táncosnőket is hívott maguk mellé. Italozás közben Liu Yu Xi-t megszállta az ihlet, s a következő verset alkotta meg: „Magas konty, felhős halánték új stílusa, a tavaszi szél dala Du Wei-i lányokkal. A hivatalnoknak oly természetes ez, mint a beavatkozás mások dolgába, amellyel teljesen megtölti gyomrát Suzhou kormányzójának.”[2] A “司空见惯” (sī kōng jiàn guàn) chengyu e versből származik, amelyben a 司空a Tang-dinasztia egyfajta hivatalnokának a neve, a Qing-dinasztia korabeli titkárral azonos rang. Az egész vers a Li hivatalnok számára teljesen szokványos dolgokról szól, amiket nem tart különösnek. Ezt a szólást nagyon gyakran használják, de sok ember még mindig tévesen, mivel a tipikus dolgokra, amelyek bekövetkezése természetes, ez a chengyu nem alkalmazható. Ha a nap reggel keleten kel fel, és este nyugaton tér nyugovóra, így ezekre nem mondhatjuk ezt a szólást. Azok a dolgok, amik váratlanul érnek, de gyakran hallunk róluk, például a nagyváros utcáin közlekedő járművek rendszerint biztonságosan közlekednek, de nagyon sokszor történik olyan baleset, amiben nem embereket ütnek el, hanem csak a járművek koccannak össze, amiket sokszor látunk, ezért a chengyu ilyen esetekre történő alkalmazása a megfelelő.
[1] 刘禹锡(Liú Yǔxī): i.sz.772-842 között élt Tang-korabeli költő. [2] Az eredeti szöveg így szólt:“高髻云鬓新样,春风一曲杜韦娘,司空见惯浑闲事,断尽苏州刺史肠。”