不知所云– Nem tudja mit beszél
A Három Királyság[1] korában a Keleti Wu-k megölték Guan Yu-t[2] és elfoglalták Jingzhou-t. A Keleti Wu-kkal vívott harcokban a Shu Királyság vezetője, Liu Bei[3] hatalmas vereséget szenvedett, majd a Baidi városába történő visszavonulásakor súlyos betegség tört rá. Sürgősen elküldetett hát Chengdu-ba Zhu Ge Liang[4]-ért. Liu Bei ezt mondta neki: „A fiam, ha segítségre szorul, segíts hát neki; ha nem fogadja meg a tanácsaidat, leválthatod.” Beszéde befejeztével Liu Bei eltávozott az élők sorából.
Akkoriban Shu országot mindenféle belső és külső gond gyötörte, a nehézségek megsokasodtak. Zhu Ge Liang a külügyek terén a Keleti Wu állammal békét kötött, az országon belül pedig növelte a termelést és képezte a hadsereget. Néhány év elteltével Shu ország visszanyerte régi erejét. Az élelmiszerellátása teljes körű volt és a hadsereg is nagyon megerősödött.
A Shu ország déli részén élő Li nép vezére, Meng Huo azonban felkelést robbantott ki. A hátország pacifikálása érdekében a 225. évben Zhu Ge Liang maga vezette csapatait Meng Huo ellen. A személyes meggyőzés stratégiáját követve hétszer fogta el Meng Huo-t, akit mind a hét alkalommal szabadon is engedett. Végül Meng Huo örömmel és őszintén csatlakozott a Shu országbéliekhez. Így szólt: „Mennyei erejű kancellárom, én már többé nem lázadok!”
A jövőre vonatkozó aggodalmak eloszlatását követően Zhu Ge Liang elhatározta, hogy csapatokat küld Wei országba. Liu Chan-nak[5] írt egy búcsúlevelet, amelyben Liu Bei tragikus hirtelenségű korai halálától kiindulva elmesélte, hogy ő maga a katonai vereség sorsdöntő pillanatában vette át megbízatását, amióta huszonegy esztendő telt el. Liu Chan figyelmébe ajánlott egy sor minisztert és hadvezért, majd háromszor is azt javasolta neki, hogy legyen mindig bizalmas a minisztereivel és tartson távolságot a kisemberektől, a hasznos javaslatokat pedig mindig fogadja el. Végül ezt mondta: „Ma hosszú útra indulok a csapataimmal. Ezt a búcsúlevelet írva könnyel telik meg szemem. Nem tudom, mit mondhatnék neked?” Liu Chan a búcsúlevelet elolvasva nagyon meghatódott. Ezt tanácsolta neki: „Kancellárom éppen most tért vissza a déli hadjáratról, és már indulna is északra. Előbb pihenjen inkább, pihenje ki magát!” Zhu Ge Liang így felelt: „A császár az ország sorsát a kezembe adta. Sohasem mertem lazítani. Ha ma nem indulok északra, meddig kellene még várnom?” Zhu Ge Liang így indította el az első északi hadjáratát.
A ”不知所云” chengyu jelentése: nem tudja, mit mondjon. A zavaros és üres beszéd ábrázolására használják, amiből lehetetlenség bármit is felfogni.
[1] 三国 (Sān guó): A Han-dinasztia bukását követő időszak, a Három Királyság kora (i.sz. 220-280). Ez a három állam a következő volt: 吴(Wú), 魏(Wèi) és 蜀(Shǔ). [2] 关羽 (Guān Yǔ): a Shu Királyság tábornoka, Liu Bei vértestvére. A hősiesség és a lojalitás példaképe. [3] 刘备 (Liú Bèi; i.sz. 161-223): a Han-dinasztia bukása idején élt hadúr, a Shu Királyság megalapítója. [4] 诸葛亮 (Zhūgě Liàng; i.sz. 181-234): a Shu Királyság katonai vezetője és kancellárja. [5]刘禅(Liú Chán; i.sz. 207-271): Liu Bei fia, i.sz. 233 és 263 között a Shu állam királya.