笑比河清– Akinek a mosolyát a folyó tisztaságához lehet mérni
Bao Zheng az Északi Song-dinasztia idején Luzhou-ban (a mai Anhui tartomány székhelye, Hefei) élt. A Duanzhou-i tintakő akkortájt nagyon híres volt. A régi Zhizhou-ban ezt a hatalom nevében teljesen rendszertelenül, több tízszeres mértékben szedték be és ajánlották fel az uralkodónak. Bao Zheng, miután elfoglalta hivatalát, elrendelte, hogy csak a császárnak járó mennyiséget szabad beszedni, egy darabbal sem többet. A nép terhei rögvest csökkentek.
Amikor Bao Zheng három minisztériumban is betöltötte a miniszter-helyettesi tisztséget, a Khitan nép a határon egyesítette csapatait, amit a határ menti területek elöljárói egyre feszültebben szemléltek. Az udvar Bao zheng-et elküldte Hebei-be, hogy a hadsereg ellátását koordinálja. Bao Zheng a következő szavakat mondta: „A Tan-folyó területének termékeny földje van, a nép mégsem művelheti azt meg. Xingzhao három megyéjében tizenötezer hektárnyi föld van, mégis lovak legelőjeként hasznosítják. Kérvényezem, hogy az egészet adják a népnek, hogy megművelhesse.” Ezzel Hebei népét gazdaggá tette. Bao Zheng Kaifeng városának is elöljárója volt. Mivel akkoriban ez volt Kína fővárosa, ezért nem volt könnyű azt igazgatni. A korábbi szabályok szerint, ha az egyszerű emberek pereskedni akartak, előbb keresetlevelet kellett írniuk, amit egy hivatalnok útján nyújthattak be. Bao Zheng szakított ezzel az előírással, szélesre tárta a hivatal kapuit, s a nép közvetlenül mehetett hozzá elpanaszolni a baját. Így a hivatalnokok már nem tudtak beavatkozni az egyes ügyekbe. Egy alkalommal Kaifeng-et elárasztotta a víz, amit nem tudtak kiszivattyúzni. Bao Zheng kivizsgálta az esetet, s megállapította ennek okát. Ez nem más volt, mint az, hogy sok előkelőség a folyómederben kertet és pagodát építtetett. Bao Zheng záros időn belül az összeset lebontatta. Egy nagyúr azonban nem volt hajlandó lebontani, s még egy szerződést is előszedett, mely szerint a terület az ő tulajdonát képezi. Bao Zheng tüzetesen elolvasta, amelynek során észlelte, hogy az a szerződés egy hamisítvány. Bao Zheng azon nyomban lebontatta a kertjét, és mindezt Ren Zong császárnak jelentette. Később a víz visszahúzódott a városból.
Mivel Bao Zheng acélos tisztességű és önzetlen ember volt, egy éven belül Kaifeng kormányzása rendezetté vált. Az előkelőség nagyon visszafogták magukat, s még Bao Zheng nevének a hallatán is rettegtek. Az a mondás járta, hogy Bao úr mosolyát a Sárga-folyó vizének megtisztulásánál is ritkábban lehetett látni. A nép mégis nagyon szerette, s így jellemezte őt: „Amit más nem tud megoldani, azt a Pokol Fejedelmeként az öreg Bao megteszi.”A “笑比河清” chengyu a nagyon szigorú állapotot, a ritkán látható mosolyt ábrázolja.
