朝三暮四– Reggel három, este négy
A világ dolgait értő emberek ismerik a földön körforgásszerűen történő dolgokat. Így hát azt, amit így is-úgy is megkapnak, nem kell különösebben kérniük. Ilyenkor mindig nyugodt szívvel, kiegyensúlyozottan fognak bele a dolgukba. Azok az emberek pedig, akik mindig nyugodt szívvel, kiegyensúlyozottan látnak neki a tennivalójuknak, fokról fokra megtapasztalják ennek a rendjét, s ha már megtapasztalták, sokáig nem tudnak elszakadni tőle. Kérés nélkül teszik a dolgukat. Azt az embert azonban, aki nem ismeri fel ezt a törvényszerűséget és elpazarolja az energiáit, „reggel három” néven illetik. Hogy miről kapta a nevét? Nos, hát elmondom!
Hajdanán élt egy pásztor, aki majmokat tartott, s gesztenyével etette őket. A pásztor így szólt hozzájuk: „Reggel hármat, este négyet kaptok belőle.” Nagyon feldühödtek ezen a majmok, mire a pásztor ezt mondta: „Ha már így alakult, akkor reggel kaptok belőle négyet, este pedig hármat.” Ettől a majmok nagyon boldogok lettek.
Bár valójában nem változott semmi, csak az érzelmek terén történt egy kis változás. Ezért a szent emberek nem örültek és nem örülnek, csak a természet rendje szerint élnek. Én én vagyok, a dolgok pedig csak dolgok.
A “朝三暮四” (zhāo sān mù sì) chengyu arra inti az embereket, hogy a súlyuknál fogva kezeljék az egyes dolgokat, s nehogy a dolgok felszínes látszata becsapja őket. Manapság a teljesen rendszertelen emberi beszéd és cselekvés, ábrázolására, és azokra használják, akik gyakran változtatják a véleményüket.