千载难逢- Ezerévente egyszer, ha megesik
A Tang-dinasztia korának híres irodalmára volt Han Yu, aki árvasága következtében anyai nagybátyjánál nevelkedett. Keményen képezte magát. Fiatalon tömegével falta a könyveket, s az ismereteit szilárdan megalapozta. Harmincöt évesen került a fővárosba, ahol állami felügyelő lett. Később az igazságügyi minisztériumnál lett miniszter-helyettes. Akkoriban fénykorát élte a buddhizmus és még Tang Xian Zong császár is a buddhista tanok tisztelője lett. Az uralkodó tudomására jutott, hogy a Bódhisszatva földi maradványa egy templomban van elhelyezve. Elhatározta hát, hogy beviteti a palotájába azért, hogy nagy tömegek csodálhassák. Han Yu nagyon ellenezte ezt, s írt is egy művet „Emlékeztető a Buddha csontjainak köszöntése elleni tiltakozásról” címmel, hogy ezzel is kifejezze az egyet nem értését. Ebben megemlíti, hogy miután a buddhizmus elterjed Kínában, a császár hatalma nem lesz hosszú idejű, s ha a buddhizmusban keres oltalmat, szükségképpen gyászos véget ér. Tang Xian Zong császár elolvasta a művet és nagyon megharagudott. Úgy vélte, Han Yu nemcsak szándékosan ellene van annak, amit tesz, hanem még a történelmet is felhasználja ahhoz, hogy érzékeltesse azt, hogy nem lesz hosszú élete. Emiatt halálra akarta őt ítélni, de szerencsére a kancellár szólt az érdekében és így csak menesztették a hivatalából és áthelyezték Huzhou-ba kormányzónak.A Tang-korszak derekán a központi hatalom ereje fokozatosan meggyengült. Miután Xian Zong átvette a hatalmat, az előző kormányzás hibáit megreformálta, s ily módon a központi hatalom valamelyest megerősödött. A Huzhou kormányzójává lefokozott Han Yu erről a helyzetről is írt egy emlékeztetőt a császárnak „Huzhou kormányzójának köszönetnyilvánítása” címmel. Ebben Xian Zong érdemeit méltatta és dicsőítette, így hát újra elnyerte a császár bizalmát, s visszatérhetett a császári udvarba dolgozni.
A művében Han Yu magasztalja Xian Zong-ot, amiért a Yin és Yang-ot a prosperálás felé fordította, s azt javasolta a császárnak, hogy menjen el a Tai-hegyre „a Zen megkoronázására”, ami az Univerzum iránti nagy hálaadási szertartás volt akkoriban. A régi korokban a Tai-hegyet tartották az öt szent hegy közül a legmagasabbnak, s a hegy tetején történő szentélyemelést nevezték „koronázásnak”, „Zen”-nek pedig a hegyek atyjának gerincén lévő nyílt területen állított oltárt. Híres történelmi uralkodóként Qin Shi Huang és Han Wu császárok tartottak ilyen szertartásokat. Han Yu ezen javaslata tette Xian Zong császárt kimagasló érdemű uralkodóvá. Han Yu még ebben a művében leplezetten kifejezésre juttatta azt is, hogy reméli, a császár megengedi neki, hogy a szertartáson részt vegyen, és azt írta, hogy ha nem vehet részt ezen az ezer évben ritkaságszámba menő eseményen, akkor ezt élete végéig bánni fogja. Később Xian Zong császár visszarendelte őt a fővárosba és személyi titkárává nevezte ki.
A ”千载难逢” (qiān zǎi nán féng) chengyu jelentése: ezerévente, ha egyszer megtörténik. A nagyon ritka alkalmak, helyzetek ábrázolására használják.
