HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

Kalligráfia

2010.11.17. 10:36 orangeman

Janiszt személyesen ismerem, láttam is kalligráfiáit, biztos nagyon jó óra lesz.

 

2010. november 19-től, péntek esténként
kalligráfia órákat tartunk
a Keleti Nyelvek Iskolájában.

Mindenkit szeretettel várunk, aki érdeklődik
akár a kínai akár a japán kalligráfia iránt.

Az órákat Horváth Janisz, a hangzhoui
Kínai Művészeti Akadémia végzett kalligráfia
oktatója, grafikus, tipográfus, a Moholy-Nagy
Művészeti Egyetem tanára tartja.

Az órák péntekenként 19:00 és 20:30 között lesznek
Az első óra időpontja:
2010. november 19. péntek

A tanfolyamok időtartama 3 hónap, 24 óra,
tandíja 21000Ft, ami tartalmazza a szükséges
anyagokat és eszközöket.

Kérjük, hogy aki részt szeretne venni az első órán,
regisztrálja magát egy válasz e-mailben,
vagy az irodánkban személyesen, vagy telefonon
a 70/203-7456-os vagy 30/203-8025-ös számok valamelyikén.
Köszönjük!
 

Szólj hozzá!

Címkék: kalligráfia kínaitanulás

梁上君子

2010.11.05. 08:00 orangeman

 梁上君子 – Mint az úr a gerendán

A keleti Han időszakban élt egy Chen Shi nevű ember. Amikor a barátai bármilyen problémával szembekerültek, a legtöbbször hozzá mentek segítséget kérni, mivel mindenki tudta, hogy Chen Shi nagyon jószívű, becsületes és mindenkinek szívesen segít. Ezért mindenki szerette és tisztelte őt.

Egyszer éhínség tört ki azon a vidéken, rossz volt a termés, és az emberek nagyon nehezen találtak munkát. Voltak, akik elmentek más vidékre dolgozni, de voltak akik – mivel nem találtak munkát – elkezdtek lopni.

Egyik este egy tolvaj belopózott Chen Shi házába. Azt tervezte, hogy megvárja amíg a család lefekszik, és utána ellop néhány tárgyat. Amíg várnia kellett a tetőgerendán rejtőzködött. Chen Shi éles szeme azonban észrevette, ám úgy tett, mintha nem is látná, és folytatta tovább a napi teendőit. Amikor beesteledett, összehívta az egész családját, és így szólt hozzájuk:

„Tudjátok, az ember élete rövid, csak pártíz évig tart. Egészen fiatal korotoktól kezdve szorgalmasan kell dolgoznotok, mert ha csak később kezditek el, már késő lesz. Tehát ha már egész gyerekkorban elkezdtek keményen dolgozni, nagy hasznára lesztek a társadalomnak, a családotoknak, és végső soron magatoknak is. Persze van néhány lusta ember is, aki nem szeret dolgozni, csak az előnyöket élvezni. Ők sem rosszak természetük szerint, csak nem fejlesztették magukban a jó szokásokat, és ezért most olyan dolgokat csinálnak, amik károsak a társadalomra. Nézzetek fel a fejetek fölé, a gerendánkon fekvő úr élő példa erre.”

Amikor ezt a tolvaj meghallotta, meglepetésében azonnal lemászott a gerendáról és megállt Chen Shi előtt, és ezt mondta: „Chen apó! Tudom, rosszat tettem, kérlek bocsáss meg!” Chen Shi nemcsak hogy nem szidta össze a férfit, hanem ezt mondta neki: „Látod, nem vagy te rossz ember, csak az élet nehéz neked. Most adok neked egy kis pénzt, de innentől ne lopjál, hanem dolgozz szorgalmasan. Ha megváltozol, hasznos tagja lehetsz a társadalomnak.” A tolvaj sírva ezt mondta: „Köszönöm Chen apó! Innentől dolgozni fogok.”

Később ez az ember megváltozott, szorgalmasan dolgozott, és egy mindenki által nagyra becsült ember lett.

梁上君子 - liáng shàng jūn zǐ – chengyut a tolvajokra használják.

Szólj hozzá!

Címkék:

逼上梁山

2010.11.04. 08:00 orangeman

 

逼上梁山 – Nincs más választása, mint csatlakozni a Liang hegyi lázadókhoz

A Song dinasztia idején a Liang hegyet (Ma Liangshan járás, Shandong tartomány) fontos stratégiai pontnak tartották.

Zhezong császár uralma alatt számos bujdosó és szökevény gyűlt itt össze, hogy megvédje magát vagy harcoljon az elnyomás ellen. Ők általában azért mentek fel a hegyre, mert megszegtek valamilyen törvényt, vagy pedig a helyi birtokosok hatalmaskodása kényszerítette őket oda.

A hegy parancsnokát Song Jiangnak hívták, akinek eltökélt szándéka volt, hogy a legjobb embereket gyűjtse maga mellé, és így erősítse meg az ellenállást. Egyszer meghallotta, hogy a pekingi Lu Junyi harcművészeti tudásának nincs párja, el is határozta, hogy megszerzi őt, csak még nem tudta, hogy hogyan fogjon hozzá. Végül az egyik harcosa Wu Yong vállalkozott rá.

Ez a harcos elment Pekingbe, meglátogatta Lu Junyit, majd miután megvacsoráztak, azt jósolta neki, hogy egy hónapon belül olyan katasztrófa fogja érni, ami nemcsak a birtokát és a pénzét fenyegeti, hanem talán még az életét is. Lu Junyi ettől nagyon megrettent, és kérdezte, hogy esetleg nem kerülhetné el ezt valahogy. Wo Yong azt tanácsolta, hogy utazzon délre. Amíg az útra készülődött, Wu Yong hazautazott figyelmeztetni a többieket.

Lu Junyi el is jutott a Liang hegy környékére, és arra gondolt, hogy elfog pár ottani lázadót, és vérdíjért beszolgáltatja őket a pekingi császári vezetésnek. Ebből a tervéből azonban nem lett semmi, mert a hegyen elfogták és felvitték Song Jiang elé. A hegyen gazdagon vendégül látták, és kérték őt, hogy csatlakozzon, ám erre Lu Junyi nem volt hajlandó. Mivel két hónap elteltével sem tudták meggyőzni, nem volt mit tenniük, mint hazaengedni.

Amikor Lu Junyi a pekingi városkapuhoz ért, találkozott egy szolgájával, aki elmesélte neki, hogy a császár elkobozta minden birtokát, mert az a hír járta, hogy csatlakozott a lázadókhoz. Mivel Lun Junyi ezt nem hitte el, amikor hazament gyorsan elfogták.

Song Jinag ezt meghallotta, és embereket küldött Lun Junyi kiszabadítására, akinek ezek után nem volt más választása, mint csatlakozni.

A逼上梁山 - bī shàng liáng shān – chengyut azokra használják, akiknek nincs választási lehetőségük.

 

Szólj hozzá!

Címkék:

负重致远

2010.11.03. 08:00 jianchayuan

负重致远- Nehéz terhét messzire cipeli

A Keleti-Han-dinasztia utolsó éveiben Xiangyang városában élt egy híres hadvezér, Pang De Gong. Az ő unokája, aki a Pang Tong névre hallgatott, nagyon művelt ember volt. Akkoriban a Longzhong-ban bujkáló Zhu Ge Liang gyakran látogatott el Pang De Gong otthonába, ahol Pang Tong-gal is közeli barátságba került. Pang De Gong nagyon tisztelte a tudásukért őket, s Zhu Ge Liang-ot alvó sárkánynak, Pang Tong-ot pedig főnixfiókának nevezte. Pang De Gong szemében ők ketten koruk géniuszai voltak.
 
Amikor Nan megye elöljárói tisztségét Zhou Yu vette át, Pang Tong az ő beosztottja lett. Rövid idő múlva Zhou Yu betegségben elhunyt, s a koporsóját Pang Tong elvitte Wu megyébe. Ott már nagyon sok művelt ember ismerte régóta a nevét, akik a nyugatról Nan megyébe történő visszatérésekor mind el is mentek elbúcsúztatni őt. Még a kor híres tudósai, Lu Ji, Gu Shao és Quan Cong is köztük voltak. Mindannyian Changmen-ben gyűltek össze, ahol különösen örömteli módon megvitatták a múlt és a jelen dolgait. Beszélgetés közben sok híresség arra kérte Pang Tong-ot, hogy értékelje az asztalnál ülő embereket.
 
Pang Tong először Jiangdong híres tanítómesteréről, Lu Ji-ról szólt: „Lu úr olyan, mint egy ló, ami a lábai erejével akkor is képes szabadon szárnyalni, ha épp nem vágtat.” A sok híresség e szavak hallatán úgy vélte, hogy a bírálata pontos volt. Ezután Pang Tong imígyen kezdett Gu Shao értékelésébe: „Gu úr egy nagyon lassú, ám türelmes bivalyhoz hasonlatos, ami nagyon súlyos terheket képes messzi földre cipelni.” Valaki arra kérte, hogy saját magát is jellemezze, mire elég felelősségteljes módon ezt válaszolta: „Az uralkodónak az ország kormányzásához készítek terveket, amire talán én még képes lehetek.”
 
A “负重致远” (fù zhòng zhì yuǎn) chengyu azokat ábrázolja, akik képesek rá, hogy nagy felelősséget vállaljanak, vagyis súlyos terhet vegyenek a vállukra.

Szólj hozzá!

Címkék:

一鸣惊人

2010.11.02. 08:00 orangeman

 一鸣惊人 – Egy trillával elkápráztatja a világot

 A Hadakozó Fejedelemségek korában Qi országban élt egy Chun Yukun nevű ember, akiről mindenki azt tartotta, hogy nagyon jól forgatja a szavakat. Amikor tanácsot adott az országa urainak, akkor is inkább rövid feladványokat mondott, amitől nem csak hogy nem lettek dühösek a vezetők, hanem örömmel meg is fogadták a tanácsait.

Abban az időben Qiben egy Zhuang nevű király uralkodott, aki nem nagyon törődött az állama ügyeivel, hanem inkább az élvezeteket hajszolta. Így az országban a korrupt miniszterei garázdálkodtak. Ráadásul a szomszédos hercegek is megneszelték ezt, addig fosztogatták a határvidéket, amíg Qi ország az összeomlás szélére került. Az volt a parancs, hogy aki Zhuang király ellen mer szólni, azt azonnal kivégezteti, így az emberek féltek tőle.

A király nagyon szeretett találós kérdéseket hallgatni, mivel azt gondolta magáról, hogy nagyon okos, és így tudott hencegni az eszével. Amikor Chun Yukun ezt meghallotta, kigondolt egy ravasz találós kérdést, és kereste az alkalmat, hogy a királlyal beszéljen. Egyik nap véletlenül meglátta a királyt. Odafutott hozzá és így szólt: „Nagy király, kigondoltam számodra egy találós kérdést, kérlek, találd ki: ’Egy országban volt egy nagy madár. A király palotájában lakott már három éve. A szárnyai épek voltak, de soha nem szállt fel, és soha nem is énekelt, csak céltalanul üldögélt ott. Király, találd ki, milyen madár ez!’”

Zhuang király amint meghallotta a találós kérdést, rögtön tudta, hogy róla van szó, és ez a nagy madár ő maga. És mivel nem volt egy makacs és buta ember rövid habozás után úgy döntött, hogy megfogadja a tanácsot, és megváltozik. Így válaszolt: „Ez a madár nem repült, de ha egyszer felszáll, a magas égbe fog szállni, és ha egyszer elkezd énekelni, le fogja nyűgözni a tömegeket. Csak várj, és meglátod.”

Attól a perctől kezdve a király nem mulatozott többet, hanem az országát kormányozta. Berendelte a minisztereit, a jókat megjutalmazta, a korruptokat pedig kivégeztette. Gyorsan ki is derült, hogy Zhuang király tényleg nem buta ember, sőt igen tehetségesnek bizonyult. Ennek gyorsan híre is ment az országban, és amikor az emberek meghallották, nagyon elcsodálkoztak. Másrészről viszont kézbe vette a katonai ügyeket is, és kidobta az ellenségeket az országból, akik nem is mertek visszajönni, így a béke és a fejlődés köszöntött Qire.

Ezt a chengyut -  一鸣惊人yī míng jīng rén – arra az emberre használják, aki visszahúzódó az ideje nagyobb részében, de ha csinál valamit, azon mindenki meglepődik. 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék:

不知不识

2010.11.01. 08:00 jianchayuan

不知不识 – Amiről nem tud, azt nem is ismerheti

Konfuciusz tanítványa volt Zi Gong, aki tudta azt, hogyan kell megóvni a mester tekintélyét.

Zhao Jian Zi egyszer megkérdezte tőle: „Konfuciusz milyen ember?” Zi Gong így felelt: „Nem hagyja, hogy az emberek kiismerjék.” Jian Zi nem elégedett meg a válasszal, és a beszélgetést ekképpen folytatta:  „Te több mint tíz évig a mester tanítványa voltál és csak a tanulmányaid végeztével hagytad el.  Amikor most téged megkérdeztelek, mégis azt mondtad nekem, hogy nem ismerted ki eléggé őt. Miért?” Zi Gong ezt válaszolta: „Ha hagyod, hogy egy nagyon szomjas ember a folyóból vagy a tengerből igyon, csak annyi vizet ihat meg ő is, amennyire szüksége van. Konfuciusz olyan, minta folyók vagy a tengerek vize. Hogyan is engedhetné meg nekem, hogy kiismerjem őt?”

 
 
Egy alkalommal Qi ország királya, Jing Gong megkérdezte Zi Gong-tól: „Ki a te mestered?” „Konfuciusz” – felelte büszkén Zi Gong. „Ő erényes ember?” – kérdezte Jing Gong. „Erényes hát!” – válaszolta Zi Gong. „Mennyire erényes?” – tette fel a kérdést Jing Gong. „Nem tudom.” – hangzott Zi Gong válasza. Erre Jing Gong így folytatta: „Azt tudod, hogy Konfuciusz erényes, de azt, hogy mennyire erényes, nem tudod. Hát nem hibádzik ez?” Mire Zi Gong válasza ez volt: „A felnőtt, a gyermek, a bölcs és a korlátolt ember egyaránt azt mondja, hogy az ég magas. De hogy az ég végül is milyen magas, azt senki sem tudja. Ezért feleltem úgy, hogy Konfuciusz erényes, ám azt mégsem tudom, hogy mennyire az.
 
A “不知不识”(bú zhī bú shí) chengyu azokra utal, akiknek nincsen elegendő ismeretük egy dologról. Régen dehonesztálóan a túlságosan populáris szokások ábrázolására is használták.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék:

马首是瞻

2010.10.31. 08:00 jianchayuan

马首是瞻– Aki a lova fejét követi

A Hadakozó Fejedelemségek korában Jin Nao Gong tizenkét vazallus állammal együtt támadást intézett Qin ország ellen. A szövetséges csapatokat Jin ország hadvezére, Gou Yan vezette.
 
Gou Yan azt hitte, hogy ha tizenkét hadsereg élén támadja meg a Qin-eket, azok csapatai rémületükben nem tudják mitévők legyenek. Váratlanul érte azonban, hogy Jing Gong már tudott arról, hogy a szövetséges haderő egyáltalán nem egységes, nincs harci szelleme, ezért egyáltalán nem félt tőlük és nem is akart fegyverszünetet kötni.
 
 
Gou Yan teljesen tanácstalan volt, hiszen fel kellett készülniük a harcra. A hadsereg összes tisztjének kiadta a parancsot: „Holnap hajnalban, amikor a kakas kukorékol, csapataink útra kelnek. Minden seregnek be kell temetnie a kútját és le kell rombolnia a tűzhelyét. Ütközetben minden tiszt a lovam fejét figyelje, és annak megfelelően határozza meg hadműveletének az irányát! Amerre haladok, mindenki abba az irányba kövessen engem!”
 
Nem is gondolhatta, hogy az egyik alárendelt hadsereg tisztje Gou Yan ezen parancsára önkényesen így fakad ki vele szemben: „Jin országban sohasem adta ki még ilyen parancsot. Hát miért engedelmeskednénk neki? Jól van. Ha a lova feje nyugatra néz, én keletre indulok el.” Mire megszólalt a tiszt segédje is: „Te vagy a mi vezetőnk, ezért én rád hallgatok.”  Így hát a saját csapatai kelet felé indultak el, aminek következtében hirtelen zűrzavar lett úrrá az egész hadseregen. Gou Yan-t elhagyták az alárendelt seregek, mire így sóhajtott fel az égre: „Ha a parancsomat nem hajtják végre, elfogy a remény a győzelmünkre. A Qin hadsereg már az első ütközetben biztosan megszerzi fölényét.” Kénytelen volt hát az egész hadsereggel visszavonulni.  
 
A ”马首是瞻” (mǎ shǒu shì zhān) chengyu jelentése: a lova fejét követi és annak alapján határozza meg a saját útirányát. Ezt a szólást a más emberek magatartását utánzókra használják.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék:

得心应手

2010.10.30. 08:00 jianchayuan

得心应手Akinek a szíve szerint mozog a keze

Az ősi időkben, amikor Pao Ba a qin-en játszott, a madarak táncoltak zenéje hangjára, s a halak kiugrándoztak a vízból, hogy meghallgathassák őt. Miután mindezek a Zheng országbéli Shi Wen fülébe jutottak, tiszteletét tette Shi Xiang mesternél, hogy tőle tanuljon meg a qin[1]-en játszani.
 
Shi Wen három év alatt nagyszerűen pengette a hangszert, ám mégsem tudott egy egész művet eljátszani rajta. A mester tehetetlenül legyintett: „Most már hazamehetsz.” Erre Shi Wen ledobta a qin-t, miközben így sóhajtozott: „Én értek a húrok pengetéséhez és egy dalt teljes egészében el is tudok játszani. Azonban nem a szívemből játszom, s a szívemben nincs is ott a zene. Mivel magamban nem találom meg a zenei érzést, ezért az ujjaim sem tudnak a húrokkal együtt rezdülni. Adjon nekem még egy kis időt, hadd érezzek rá a zenére.”
 
 
 
 
 
Nem telt el sok idő, mire Shi Wen visszatért a mesterhez. Shi Xiang így fogadta: „Mennyire finomodott a tudásod?” Shi Wen ezt mondta neki: „Megtaláltam a zenei érzést. Kérlek, hallgass meg tőlem egy dalt!”
 
Amikor tavasszal a második hangjegyet[2] ’Nan Lü’ ütemben[3] pengetem, hűsítő szél kel, mire az erdők és a mezők gyümölcsei megérnek. Amikor ősszel a harmadik hangjegyet ’Jia Zhong’ ütemben pengetem, lágy szél támad fel, mellyel virágba borul az egész természet. Amikor nyáron az ötödik hangjegyet pengetem ’Huang Zhong’ ütemben, a hó és a fagy hatására befagynak a tavak és a folyóvizek. Amikor télen a negyedik hangjegyet ’Rui Bin’ ütemben pengetem, a napsugár perzselni kezd, s a vastag jégtáblák elolvadnak egyszeriben. A dal befejezésekor az első hangjegy mentén a többi négy hangjegy is egyszerre szólal meg, ekkor kellemes szél kerekedik fel, az égbolton szerencsehozó felhők úsznak el, majd édes köd hull le, s a föld alól hűsítő forrásvizek törnek fel.  
 
Shi Xiang magasztosan így szólt: „Valóban gyönyörű a játékod! Még Shi Kuang és Zou Yan művészete sem ér fel hozzád. Mesteri játszásmódomat elsajátítottad.”
 
Amint a fentiekből is látható, a zene képes rá, hogy a tavaszból őszt, az őszből tavaszt, a nyárból telet, a télből pedig nyarat varázsoljon. Ez a mindenféle változás hirtelen és nem fokozatosan következik be. A zene ereje szavakkal kifejezhetetlen.

A ”
得心应手” (dé xīn yìng shǒu) chengyu jelentése: ahogyan a szíve érez, úgy mozognak a kezei. A nagyon kiforrott művészi készséggel rendelkezők és a dolgokat könnyedén megtevők ábrázolására használják.






[1] 琴 (qín): ősi kínai pengetős hangszer.
[2] A pentaton (ötfokú) hangskálán a kínai zenében öt hangjegy szerepel: 宫(gōng): első; 商(shāng): második; 角(jué): harmadik; 徵(zhǐ): negyedik; és 羽(yǔ): ötödik.
[3] Az ősi kínai zene tizenkét ütemből („十二调") áll: 黄钟宫 (Huang Zhong Gong), 正宫(Zheng Gong), 大石调 (Da Shi Diao), 小石调 (Xiao Shi Diao), 仙吕宫 (Xian Lü Gong), 中吕宫 (Zhong Lü Gong), 南吕宫(Nan Lü Gong), 双调 (Shuang Diao), 越调 (Yue Diao), 商调 (Shang Diao), 商角调(Shang Jue Diao) és 般涉调 (Chuan Shi Diao).

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása