HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

一钱不值

2010.08.10. 08:00 jianchayuan

一钱不值 -  Egy garast sem ér

Guan Fu, vagy felnőttkori nevén Zhong Ru a Nyugati-Han-dinasztia korában élt. Egyenes természetű, megbízható ember volt, aki ha egyszer megígért valamit, azt biztosan betartotta. A nála előkelőbb hivatalnokokat rendszerint megvetette, míg az alacsonyabb rangúakat, minél szegényebbek voltak, annál jobban tisztelte. Így akkoriban nagyon sok tehetséges, mégis pozíció nélküli ember kedvelte a társaságát.
Guan Fu szerette az italt, sőt a részegsége folytán gyakran heves vérmérsékletűvé vált. Azon a napon is, amikor a kancellár, Tian Fen megházasodott, nagyon sokat ivott. Hirtelen odament Tian Fen-hez, hogy koccintson vele. Tian Fen így szólt: „Nem tudok meginni egy egész pohárral.” Guan Fu látva, hogy Tian Fen nem akarja jól leinni magát, gúnyosan megjegyezte: „Bár te egy előkelő ember vagy, mégis ki kellene ürítened ezt a tiszteletedre rendelt poharat.” Tian Fen azonban nem ivott a pohárból. Guan Fu csalódottságának adott hangot, majd odament a menyasszonyhoz, Guan Xian-hez, hogy őt is felköszöntse.
Guan Xian, aki egykor határmenti elöljáró volt, s csak később lett miniszter, akkor még nem értette a fülébe ejtett szavakat, ezért nem is fogadta őt örömmel. Guan Fu-t szíve mélyén majd szétvetette a düh, s a körülményeket látva már nem állhatta meg, hogy Guan Xian-t azon nyomban ne illesse a következő szidalmakkal: „Én mindig azt mondtam, hogy ha valaki értetlen, nem ér egy garast sem. Ma ezen a helyen a ti, házasságot tanuló ábrázatotok olyan, hogy beleharap még a fültövembe is!” Ezután az emberek, ha a másik iránt megvetést éreztek, és azt akarták kifejezni, hogy annak az embernek nincsenek jó tulajdonságai, csak rosszak, úgy azt mondták, hogy „egy garast sem ér” vagy „nem ér egy garast sem”, vagyis értéktelen.  
Például azokra az emberekre, akik a hozzátartozóikkal szemben arrogánsak és tiszteletlenek, a külvilág felé pedig mézes-mázosak, vagyis kifelé a jó arcukat mutatják, de a valóságban elviselhetetlenek, az „egy garast sem ér” kifejezéssel illethetjük.
Az ”一钱不值(yī qián bù zhí) chengyu jelentése: egy garast sem ér. Az értéktelen emberek és dolgok ábrázolására használják.

Szólj hozzá!

Címkék:

大材小用

2010.08.09. 08:00 jianchayuan

大材小用– Nagy anyagnak kicsi felhasználása


Xing Qi Ji a Déli-Song-dinasztia alatt élt hazafias költő volt. Korának híres pásztorköltőjét, Liu Yan-t a mestereként tisztelte. Egyszer Liu Yan az elképzeléseiről kérdezte, mire Xing Qi Ji így szólt: „Versekbe akarom foglalni a földi gonoszságokat, s karddal akarom elpusztítani a gonoszokat!” A Jin-ek dél felé irányuló támadását követően a huszonegy esztendős költő leszokott az írásról és a falujában felkelőcsapatot szervezett, amelyik a császári hadsereggel együttműködve, csatában legyőzte a délre törő Jin-sereget, és hosszú időre megfordította a háború menetét a nagy folyó északi és déli partján. 
Mivel határozott álláspontja volt a Jin-ekkel szembeni ellenállás, ezért negyvenhárom éves korában a kapitulációs erők mellőzték és hosszú időre nyugalomba vonult. Csak azt tehette, hogy „Északnyugatról Changan-t kémlelte tekintete, de sajnos csak a temérdek hegy volt arrafele.”
Az 1203-dik évben a hatvannégy esztendős Xing Qi Ji-t  Shaoxing prefektúra és a Zhejiang-béli Dong Lu  békebírójává nevezték ki. A következő év tavaszán Song Ning Zong a fővárosba hívta, hogy a Jin ország elleni északi hadjáratnál a tanácsadója legyen. Jó barátja, Lu You ezt megtudva nagyon boldog lett. Egy verset írt hozzá, amiben a következő két mondat szerepelt: „”Xing Qi Ji hősiessége Guan Zhong-gal és Xiao He-vel azonos, de a Zhejiang-béli Dong Lu-ban békebíró most. Valósággal olyan ez, mintha egy nagy tehetséget egy kis helyen használnának el.” Ezzel bátorította őt, hogy a központi hatalom helyreállítása iránt tegyen erőfeszítéseket.
 
A    “大材小用” (dà cái xiǎo yòng) chengyu-t annak ábrázolására használják, hogy egy tehetséges embert nem a neki megfelelő tisztségben, munkakörben foglalkoztatnak, vagyis elfecsérelik a tehetségeket.
 

Szólj hozzá!

Címkék:

长林丰草

2010.08.08. 08:00 jianchayuan

长林丰草– Sűrű erdők, gazdag füvek

Ji Kang, aki a Wei és a Jin dinasztiák[1] idején élt, mindig vonzódott a kertekhez. Nagyon arisztokratikus volt. A barátja, Wang Jie így jellemezte: „Én és Ji Kang már több mint húsz éve ismerjük egymást, de még sohasem láttam őt, hogy bármi is felvidította vagy felidegesítette volna őt.” Ji Kang családja tisztes szegénységben élt, ahol gyakran kovácsmunkából fedezték a családi szükségleteket. Egy alkalommal egy befolyásos előkelőség, Zhong Hui látogatott el hozzá. Ji Kang szokása szerint egy fa alatt lengette a kalapácsot. Zhong Hui elég sokáig várt rá, majd nem tehetett mást, elment.

A barátja, Shan Shou beajánlotta őt a császári udvarba hivatalnoknak. Ji Kang erre egy elutasító levelet írt, amiben felvázolta a saját elképzelését. A következőket írta: „Olyan ez, mint amikor azt a rénszarvast, amelyiket sohasem idomítottak, az emberek közé engedik. Hosszú idő elteltével előtörhet belőle a természetes vadsága, levetheti a kötelékeit, szerteszét vágtathat és semmitől sem riadhat vissza.[2] Bár a testét arany gyeplő és jáde kantár borítja, illatos zöldségeket eszik, de gyakran hiányolja a sűrű erdőket és a burjánzó füveket.”

A ”长林丰草(cháng lín fēng cǎo) chengyu vadjárta hegyi erdőkre és füves pusztákra utal, a világtól elzárt helyeket ábrázolja.
 

 


[1]  A ”Wèi-dinaszta i.sz. 220-265, a”Jìn-dinasztia i.sz. 265-420 között uralkodott.
[2] A kínaiak ennek kifejezésére a ”赴汤蹈火” ( tāng dǎo huǒ) chengyu-t használják:”Átszalad a forró vízen, átugorja a tüzet.”

 

Szólj hozzá!

Címkék:

天罗地网

2010.08.07. 08:00 jianchayuan

天罗地网– Égi és földi hálóba zárva

A Yuan-dinasztia idején Li Shou Qing írt egy zenés darabot „Wu Yuan nádsípot fúj” címmel. A mű a Tavasz és az Ősz korában élt Wu országbéli kancellár, Wu Yuan kacskaringós életútjának a történetét meséli el. A történet így szól: Chu Ping királynak volt egy nagyon gyors lovásza, akit úgy hívtak, hogy Fei Wu Ji. Egyszer azt a parancsot kapta, hogy menjen el a Thai Királyságba és Hua Jian hercegnek hozza el a jövendőbelijét. A herceg jegyesét nagyon szépnek találta, ezért rávette Ping királyt arra, hogy a lányt megtarthassa az ágyasának. Az együgyűen jóindulatú király meglepetésszerűen bele is ment ebbe.
Miután az esetnek híre ment, nagy skandalum támadt. Hua Jian herceg mestere, Wu She egy egyenes beszédű miniszter volt. Fei Wu Ji attól félt, hogy a miniszter maholnap segédkezni fog a hercegnek az ő megbüntetésében, ezért meggyőzte a királyt, hogy ölesse meg az idősebb fiával együtt. Azonban még ez sem volt neki elég.  Fei Wu Ji arra is rábeszélte az uralkodót, hogy Hua Jian herceget küldje el Chengwen-be a határ őrizetére. De ezután sem tudott nyugodni és egy embert küldött a herceg megölésére. Hua Jian hercegnek fülébe jutott mindez, és az éjszaka folyamán megszökött. Tudta, hogy Wu She második fia, Wu Yuan, Pancheng városának az elöljárója, ezért oda menekült. Elmondta neki az apja és a bátyja megölésének körülményeit, majd azt, hogy Fei Wu Ji már elküldte hozzá Pancheng-be a fiát, Fei De Xiong-ot azért, hogy őt is hazacsalja, majd utána lemészárolja.  Wu Yuan a hírek hallatán Fei Wu Ji kegyetlenségét és Ping király esztelenségét elmondta mindennek, és elhatározta, hogy Fei De Xiong-ot méltó fogadtatásban részesíti majd.
Eltelt pár nap, mire Fei De Xiong megérkezett Pancheng városába. Miután találkozott Wu Yuan-nel, azt hazudta, hogy Ping király az újabb és újabb katonai érdemeiért nagyon meg akarja őt jutalmazni, ezért arra kérte Wu Yuan-t, hogy a jutalom átvétele érdekében nyomban térjen vissza az udvarba. Wu Yuan szándékosan rákérdezett: „Már fél éve, hogy nem jártam az udvarban, ezért neme tudom, hogy az apám és a bátyám épségben vannak-e?” Fei De Xiong továbbra is színlelve így válaszolt: „A ti Wu családotok senki máshoz nem fogható módon él és virul.” Wu Yuan e szavakra különösen nagy haragra gerjedt és egyszerre megragadta Fei De Xiong kabátjának a gallérját, majd hevesen ezt mondta: „Ti pedig fattyak, az egész családomat meggyilkoltátok és még szégyentelenül azt mondod, hogy az én Wu családom jól van!” Fei De Xiong azt hitte, hogy Wu Yuan nem ismerheti ennek az ügynek a részleteit, ezért azt akarta, hogy álljon elő a bizonyítékával. Wu Yuan haragosan közölte: „Ha Hua Jian herceg nem jött volna el ide és nem mondta volna el, hogy mi történt a háttérben, úgy nem törhette volna meg, te fattyú, a hazugságodat, és én veszélyesen besétáltam volna az égi és földi hálótokba.” Fei De Xiong erre szóhoz sem jutott. Wu Yuan jól elverte őt, majd elhagyta a palotát. Később elment Wu országába, ahol koldusnak állt, és az utcai forgatagban nádsípot fújva dalolászott. Végül Wu király felkérésére az ország kancellárja lett, aki előmozdította Wu ország győzelmét a Chu állam felett, ezzel is megébosszulva apját és bátyját.
A ” 天罗地网(tiān luó dì wǎng) jelentése: körkörös irányú csapdára utal. Az ellenséges csapatok és a bűnözők szoros körbefogását ábrázolják ezzel a szólással. A ”” (luó) levegőbe függesztett, madarak elfogására használatos háló volt a régi Kínában.
 

Szólj hozzá!

Címkék:

惊弓之鸟

2010.08.06. 08:00 orangeman

 惊弓之鸟 – Az íj húrjával öli meg a madarat

 A Hadakozó Fejedelemségek korában élt egy Geng Lei nevű íjász. Egyszer, amikor vadászni kísérte Wei hercegség uralkodóját, egy vadlibát láttak feltűnni az égen. Geng Lei így szólt a herceghez: „Látod azt a vadlibát? Meg tudom ölni nyíl nélkül, csak az íjammal.” „Hogyan tudnád megölni?” – válaszolta a herceg – „ Hiszen te itt állsz, az pedig messze van az égen? Csak az íjaddal el tudod érni?” „Csak az íjammal.” – felelte Geng Lei.

Amikor a vadliba közelebb repült, felvette az íját, felajzotta az ideget, de nyílat nem rakott bele. Amikor a madár egészen közel ért eleresztette a húrt, ami hangos pattanó hanggal engedett, és a madár abban a pillanatban holtan zuhant le. „Ezt hogyan csináltad?” – kérdezte a herceg meglepetten. „Ebben semmi különös nincsen, ez a madár már régebben megsebesült.” „És te honnan tudod ezt?” „Egyszerű, ez a madár lassan repült és szomorúan énekelt. Azért repült lassan mert még fájt az előző sebe, és azért énekelt szomorúan, mert már nagyon rég el kellett válnia a párjától. Sem a sebe sem a szíve nem gyógyult még meg, és félt is, hogy újabb találatot kap, ezért repült magasan. Amikor meghallotta az íj pendülését, azt hitte, számára itt a vég. Az ijedtségtől nem bírt tovább repülni, és így lezuhant.”

Ez a chengyut -  惊弓之鸟jīng gōng zhī niǎo – abban az értelemben használják, amikor valaki az életében korábban egy súlyos sebet szerzett, és ezért hasonló helyzetekben elveszti a fejét.

Szólj hozzá!

Címkék:

卖刀买犊

2010.08.05. 08:00 jianchayuan

卖刀买犊– Eladja kését és borjat vesz


Long Sui a Han-dinasztia korában élt Pingyang városában. Han Xuan császár uralma alatt Bohai megyében nem volt jó a termés, és a rablók is gyakran előmerészkedtek, akiket az elöljáróság képtelen volt kordában tartani.  Xuan császár ezért Long Sui-t nevezte ki Bohai megye elöljárójának. Long Sui már félúton járt, amikor a megye által küldött lovaskatonák fogadták őt. Long Sui visszaküldte őket, és elrendelte, hogy a megye összes járásában: azok az emberek, akiknél kapa és sarló van, jóravaló embereknek, akiknél fegyver van, rablóknak számítanak. Amíg Long Sui a megyeszékhelyre nem ért, sok fegyveres a fegyverét is hátrahagyva szétszéledt, és egymás után kapanyelet és sarlót ragadott kezébe. Így Long Sui megnyittatta a helyi gabonaraktárat, amivel megkönnyítette a szegény sorsúak helyzetét, majd tiszta hivatalnokokat választott, amivel a népét támogatta.

 
Bohai egy körzete előkelő szokásokat követett és nem volt ínyére a mezőgazdasági termelés. Long Sui erre elrendelte, hogy minden egyes ember ültessen egy szilfát, vessen el egy parcellányi fokhagymát, továbbá minden család tartson két disznót és öt csirkét. Azon közembereknek, akiknek kardjuk volt, azt javasolta, hogy adják el és vegyenek helyette tehenet. Mert, mint mondta: „A tehenüket miért is vinnék magukkal?”  A tavaszi és a nyári mezőgazdasági csúcsidőszakban a népet arra ösztönözte, hogy menjen ki megművelni a földeket, ősszel és télen pedig arra, hogy a termést arassa le.  Több százan többféle gyümölcsöt is elvetettek. Nem sok idő telt el, és az emberek tartalékokat halmoztak fel, a bűnözés és a pereskedés pedig megszűnt létezni.
A ” 卖刀买犊 (mài dāo mǎi dú) jelentése: elveti a fegyvereket és mezőgazdasági termelést folytat.

Szólj hozzá!

Címkék:

过河拆桥

2010.08.04. 08:00 jianchayuan

过河拆桥 – Miután a folyón átkel, lebontja a hidat

A Yuan-dinasztia kancellárja, Che Li Tie Mu Er, nagyon precízen és gyakorlatiasan intézte a közügyeket, és jól értett a döntéshozatalhoz. Az egyik évben, amikor Zhejiang-ban szolgált, a tartományi fővárosban éppen császári vizsgát tartottak. A vizsga során figyelemmel kísérte, hogy a hivatal nagyon sok pénzt adott a vizsgázóknak, ugyanakkor nem riadt vissza a csalásoktól[1] sem. Titkon eltökélte magában, hogy megvárja, amíg a hatalom az ő kezébe kerül, és akkor biztosan ennek a rendszernek az eltörlésére fogja ösztönözni az udvart. Később kancellár-helyettesi ranggal megegyező udvari titkári posztra emelkedett és könnyűszerrel beszélhetett Yuan Shun császárral, akitől azt kérte, hogy törölje el az udvari vizsgát.
A kínai udvari vizsgának a Sui és a Tang-dinasztiáktól kezdődően több mint hét évszázados múltja volt, ezért eltörlésének szándéka különösen nagy dolognak számított, ami az udvaron belül óriási hullámokat váltott ki. Bo Yan[2] mester támogatását fejezte ki, de nagyon sokan ellenezték.  Egy császári cenzor határozottan tiltakozott az udvari vizsga eltörlése ellen, s azt kérte a császártól, hogy Che Li Tie Mu Er-t büntesse meg. Váratlanul érte, hogy bár Shun császár nagyon egyszerű gondolkodású volt, de az udvari vizsga eltörlésével egyetértett. Így nemcsak, hogy nem támogatta azt a cenzort, hanem még vidéki hivatalnokká is lefokozta őt.  Nem sokkal később megparancsolta, hogy szerkesszék meg az udvari vizsga eltörlésére vonatkozó rendeletét és készítsék elő kihirdetésre.
A rendeletet még nem adták ki, egy, az udvari titkárnál alig alacsonyabb rangú kancellár-helyettes, Xu You Wang újra előjött az udvari vizsga eltörlésének ellenzésével és e szavakat intézte Bo Yan-hez: „Ha eltöröljük az udvari vizsgáztatást, a tehetséges emberek mind meggyűlölhetnek emiatt.” Bo Yan ugyanezzel a vehemenciával[3] válaszolt: „Ha ezt az udvari vizsgáztatást folytatjuk, még több korrupt és törvényszegő ember[4] lehet majd.” Xu You Wang visszakérdezett: „Ha nem lenne udvari vizsgáztatás, nem lenne sok korrupt és törvényszegő ember?” Erre Bo Yan cinikusan megjegyezte: Úgy látom, hogy a vizsgázók között túl kevés hasznos ember akad, csak te egyedül te lehetsz az, kancellár-helyettes!” Xu Yo Wang-ot nem lehetett meggyőzni.
Sok, egykor sikeres udvari vizsgát tett hivatalnokot hozott fel Bo Yan-nel szemben, aki természetesen nem változtatta meg az álláspontját. Így a két ember között nagyon heves vita bontakozott ki. Másnap az egész udvar minden írástudóját és katonáját a Sui Tian kapuhoz szólították, hogy hallgassák meg a császár által kiadott rendeletet az udvari vizsga eltörléséről. Xu You Wang-gal ráadásul különösen megszégyenítő módon közölték, hogy az első sorban kell végighallgatnia a kihirdetést. Úgy tűnt, a császár különös szándéka volt, hogy ez az ellenzője tisztán értsen mindent. Xu You Wang nagyon nem akarta ezt, ugyanakkor félt is attól, hogy a császár megsértése bajt okozhat neki. Csak azt tehette, hogy kényszeredetten letérdelt az egyszerű hivatalnokok első sorában és meghallgatta a rendeletet. Ezt követően a hivatalnokok egyenként visszamentek a hivatalukba, Xu You Wang pedig boldogtalan tekintettel és lehajtott fejjel elkullogott. Egy Pu Hua nevű császári cenzor azonban odalépett mellé és gúnyos iróniával[5] e szavakat mondta a fülébe: „Kancellár-helyettes, ezzel olyan ember lettél, mint aki átkel a folyón, majd lebontja a hidat. E szavak alatt azt értem, hogy neked udvari vizsgára volt szükséged ahhoz, hogy kancellár-helyettes légy, s most az udvari vizsga eltörléséről szóló rendelet eltörlésekor a legelső sorban térdepeltél úgy, mintha a vizsga eltörlésének élharcosa lennél. Olyan ez, mint amikor a folyón átkelt ember bontaná le a hidat.” Xu You Wang e szavak hallatán szégyenkezve és haragosan felgyorsítva lépteit távozott.  Ezt követően betegség ürügyén többet nem is ment be az udvarba.
A”过河拆桥(guò hé chāi qiáo) chengyu jelentése: ő maga átkel a folyón, majd a hidat egyszerűen lebontja. Azokat ábrázolja, akik a céljaik elérése után az őt segítő embereket kirúgja.  
 


[1]营私舞弊(yíng wǔ ): kínai chengyu. Jelentése: „Titkon ördögi táncot lejt”, azaz csal.
[2]伯颜( yán): a Yuan-dinasztia híres tábornoka (1235-1296).
[3]针锋相对(zhēn fēng xiāng duì): kínai chengyu. Jelentése: „Ugyanazzal az éles tűvel.”
[4]贪赃枉 (tān zāng wǎng fǎ): kínai chengyu. Jelentése: „Korrupt és megsérti a törvényt.”
[5]冷嘲热讽(lěng cháo fěng): kínai chengyu. Jelentése: „Hideg nevetség, forró szatíra”, vagyis gúnyos irónia.
 

Szólj hozzá!

Címkék:

白驹过隙

2010.08.03. 08:00 jianchayuan

白驹过隙– A fehér ló átugrik a nyíláson


Az emberi élet rövidségéről Zhuang Zi ezt mondta: „A Föld és az Ég között az ember élete olyan, mint amikor egy fehér paripa egy szűk nyílás előtt felágaskodik, majd átugorja azt.” De ha nem értjük meg az élet valódi értelmét, akkor a hosszú élet is hasztalan.
 
 
 
Su Shi erről így értekezett: Egykoron találkozott három öregember. Megkérdezték egymástól az életkorukat. Egyikük azt mondta, hogy már nem is emlékszik a korára, csak arra, hogy ifjú éveiben a Teremtő[1] volt a jó barátja. A másik azt felelte, hogy amikor a tengervízből szederföld lett, mindig eltett egy tallért, s mostanra a tallérjai már tíz szobát is megtöltenek. A harmadik azt a választ adta, hogy amikor a halhatatlanság barackjából evett, mindig eldobott egy magot a Kunlun-hegység lábainál, s mostanra a barackmagok már a Kunlun-hegységig érnek. Ahogyan én látom, ez a három ember az oly rövid ideig élő kérészektől vagy hajnali gombáktól semmiben sem különbözik.”
A “白驹过隙” (bái jū guò xì) chengyu az idő gyors múlását ábrázolja.


[1] A kínai mitológiában a Teremtőt 盘古 (Pángǔ) néven illették.

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása