HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

匹夫之勇

2010.08.02. 08:00 jianchayuan

匹夫之勇 - Az egyszerű ember bátorsága

A Tavasz és az Ősz korában Yue ország királyát, Gou Jian-t Wu ország királya, Fu Chai legyőzte, majd Wu országában három évig rabságban tartotta, és ezzel teljesen megszégyenítette. Miután visszatért hazájába, elhatározta, hogy saját erejéből megerősíti országát és helyreállítja annak tekintélyét. Tíz év eltelte után Yue országa és népe megerősödött.
 
Hadseregének tekintélye olyannyira megnőtt, hogy a tábornokok egy alkalommal háborús parancsot kértek Gou Jian-től: „Királyunk, Yue ország minden népe úgy szeret és tisztel téged, mint a saját szüleit. Most a gyermekek a szüleikért, az alattvalók a királyukért bosszút akarnak állni. Kérjük, hogy adjon parancsot a Wu országával való végső összecsapásra.” Gou Jian beleegyezett a tábornokok háborús kérésébe, és egybehívta a katonáit, akikhez a következő határozott szavakat intézte: „Hallottam, hogy a régi időkben Xian király nem azért aggódott, mert a katonái kevesen voltak, hanem azért, hogy nehogy híján legyenek az önbizalomnak. Nem szeretném, ha megfontolatlanul, egyedül a bátorságotokra támaszkodnátok. Ellenben azt szeretném, ha összehangoltan cselekednétek, és együtt törnétek előre és vonulnátok vissza.  Támadáskor gondoljatok arra, hogy jutalom ütheti markotok, visszavonuláskor pedig az járjon eszetekben, hogy ezért akár meg is bűnhődhettek. Ily módon mindenki megkaphatja a maga jutalmát. Aki engedetlenül előretör vagy szégyentelenül megfutamodik, annak megfelelő büntetésben lehet része.”
A támadás megkezdéséig Yue ország népe egymást biztatta és készítette fel. Mindenki azt kérdezte, hogy ha ilyen az uralkodó, ki ne áldozná fel érte az életét? Mivel az összes katona lelkesedése az egekig tört, végül győzelmet arattak Wu ország királya, Fu Chai felett és elpusztították Wu országát.
A ”匹夫之勇(pǐ fū zhī yǒng) chengyu azokat ábrázolja, akik megfontoltság nélkül, kizárólag a saját bátorságukra támaszkodnak.

Szólj hozzá!

Címkék:

妄自尊大

2010.08.01. 08:00 jianchayuan

妄自尊大 -  Bolondulásig tiszteli a saját nagyságát

A Keleti-Han-dinasztia első évében Liu Xiu lett az uralkodó, aki magát Guang Wu császárnak nevezte. Akkoriban bár a kormányzat már felállt, de az ország még nem volt egységes. Minden despota a saját katonai erejére támaszkodva uralma alatt tartott egy-egy területet, amelynek ő volt a kormányzója. A despoták között Gong Sun Shu volt a leghatalmasabb, aki Chengdu-ban császárrá kiáltotta ki magát. Emiatt a Long Xi egy részét uraló Wei Xiao elküldte hozzá Ma Yuan-t azzal, hogy fürkéssze ki a körülményeket és beszéljék meg, hogy hogyan lehetne egy területet hosszabb időre elszakítani az országából. Ma Yuan Wei Xiao alattvalójaként nagy bizalomnak örvendő tehetséges katona volt, aki a megbízást elfogadva, százszoros eltökéltséggel vágott neki az útnak. Mivel Gong Sun Shu a falubelije volt, akit régtől fogva jól ismert, ezért ezen útja során biztos volt benne, hogy szívélyes köszöntésben és fogadtatásban lesz része és a régi dolgokról majd jól elbeszélgethetnek.
Ezzel szemben váratlanul érte, hogy Gong Sun Shu megtudván azt, hogy Ma Yuan látni akarja, felállította császári trónját, amelyre jó magasan felült és sok testőrt állíttatott a lépcsője elé. Azt akarta, hogy Ma Yuan császárhoz illő módon lássa őt, majd néhány mondat után visszavonult a palotájába és emberei Ma Yuan-t visszakísérték a szállásához. Ezután Gong Sun Shu ismét a császár nevében Ma Yuan-t hivatalnokává tette, és kormányzati szereppel ajándékozta meg. Ez természetesen Ma Yuan-nek nagyon nem volt ínyére, ezért így szólt a szolgáihoz: Az országban most még minden despota hadakozik, s még nem tudni, ki fog győzni, s ki kerül ki vesztesen belőle. Gong Sun Shu nagyon előkelősködik. Azt hiszi, hogy az erős és tehetséges emberek itt maradnának vele, hogy együtt hozzanak létre dicsőséges tetteket?”
Ma Yuan visszatért Wei Xiao-hoz, és ezt mondta neki: „Gong Sun Shu olyan, mint a kút mélyén lévő ifjú, aki nem látja azt, hogy az ország mily nagy. Magát különösen nagyra tartja és bolondulásig tiszteli a saját nagyságát. A legjobb, ha elmegyünk keletre, Luoyang-ba és Guang Wu császárnál keresünk kiutat.” Ezt követően Ma Yuan beállt Guang Wu császár, azaz Liu Xiu táborába és Guang Wu császár alattvalójaként nagy tábornokká vált, s így minden erejével azon volt, hogy Guang Wu császárnak segítsen egyesíteni az országát. Végül Liu Xiu legyőzte Gong Sun Shu-t.  
A ”妄自尊大 (wàng zì zūn dà) chengyu jelentése: túlzottan nagyra tartja magát. Az arrogáns és öntelt, másokra tekintettel nem lévő embereket ábrázolja.

Szólj hozzá!

Címkék:

先声夺人

2010.07.31. 08:00 jianchayuan

先声夺人– Hírveréssel arat győzelmet


A Song állam hadügyminiszterének, Hua Fei Zhu-nak három fia volt: Hua Qu, Hua Duo Liao és Hua Deng. Hua Duo Liao az uralkodó, Song Yuan Gong bizalmát élvezte, aki előtt gyakran minden rosszat összehordott a két testvéréről. Miután Hua Deng külföldi száműzetésbe kényszerült, most már Yuan Gong előtt Hua Qu-t vádolta meg azzal, hogy a száműzöttek befogadására készül. Song Yuan Gong már nem állhatta meg, hogy Hua Duo Liao szavairól küldönce útján tájékoztassa Hua Fei Zhu-t, és megparancsolja neki, hogy Hua Qu-t tagadja ki. Hua Fei Zhu megtudva azt, hogy Hua Duo Liao mit tett, a legszívesebben megölte volna őt, de mit volt mit tenni, az uralkodó parancsát végre kellett hajtania. Úgy tervezte, hogy Hua Qu-t vadászatra hívja, majd elzavarja őt. Hua Qu tudomást szerzett arról, hogy e mögött Hua Duo Liao áll, ezért meg akarta őt ölni, de mivel félt, hogy ezzel apjának fájdalmat okozna, ezért a száműzetést választotta.
 
Távozása előtt Hua Qu el akart búcsúzni apjától, ám ekkor a császári udvarban váratlanul összefutott Hua Duo Liao-val. Hirtelen elragadta az indulat és kísérőjével együtt Hua Duo Liao-t megölte, majd a száműzötteket egybegyűjtve fellázadt a Song állammal szemben. Yuan Gong a Qi országbéli Wu Zhi Ming-et hívta segítségül a várárkok megvédésére. Ez év telén az idegenbe száműzött Hua Deng Wu ország egy csapata élén Hua Qu támogatására sietett a Song állam megdöntése érdekében. Látva, hogy Hua Deng csapatai hamarosan megérkeznek, egy Zi nevű miniszter így szólt Wu Zhi Ming-hez: „A „Katonai ambíciók” című hadikönyvben ez áll: „Ha először támadunk az ellenségre, elpusztíthatjuk annak a tartalékait, ha később támadunk, akkor csak várnunk kell, hogy a tartalékai kimerüljenek. Miért ne használnánk ki annak lehetőségét, hogy Hua Deng csapatai kimerülten és nyugtalanul támadnak ránk? Ha viszont az ellenség már megérkezett és stabilizálta erőit, elég sok embere lesz addigra ahhoz, hogy már bánkódni se lesz időnk.” Wu Zhi Ming a javaslatot megfogadta. Ennek az lett a következménye, hogy Song és Qi országok egyesített erői legyőzték a Wu hadsereget, és annak két vezetőjét foglyul is ejtették. 
 
A Hua Deng vezette utócsapat azonban legyőzte a Song hadsereget. Song Yuan Gong menekülni szeretett volna, de Zi visszatartotta: „Én egy kisember vagyok, aki életét adhatja az uralkodójáért, de nem kísérheti el őt a száműzetésbe. Kérlek, fenség várj egy keveset.” Zi a mondandóját befejezve köröket rótt le, miközben a katonáihoz így kiáltott: „Ha az uralkodó katonái vagytok, emeljétek fel meg zászlóitokat!”  
 
Szavaira a katonák felemelték és meglengették zászlóikat. Song Yuan Gong is félénken körbesétált és a katonákhoz így szólt: „Ha a haza elvész, s az uralkodó meghal, az mindannyiunk szégyene, nem csak az én hibám. Támadjunk hát halálra készen!”  Wu Zhi Ming megparancsolta, hogy a katonák kardjaikkal csapjanak össze a felkelő csapatokkal. A Qi és a Song hadsereg együtt támadott Hua Deng-re, akinek nem volt támogatója, így apránként visszaszorult. Zi előretört és ledöfte Hua Deng-et, majd a fejét levágta és katonai zsákjába tette. Végigvágtatva kiáltotta: „Megöltem Hua Deng-et! Megöltem Hua Deng-et!”
A ” 先声夺人(xiān shēng duó rén) chengyu jelentése: az első, magát dicsőítő hírrel lenyomja az ellenfelét. Azokat ábrázolja, akik egy lépéssel előbbre vannak a cselekvésben.
 

Szólj hozzá!

Címkék:

不贪为宝

2010.07.30. 08:00 jianchayuan

不贪为宝 Aki nem halmoz fel kincseket

Lu Nang Gong uralkodásának tizenötödik évében Song országában egy ember talált egy értékes jádekövet, amit Zi Han-nak ajándékozott, de Zi Han azt nem fogadta el.
A Song országbéli ember erre így szólt: „Egy jádeköveshez vittem felbecsültetni. A jádeköves szerint értékes kincs, ezért is bátorkodtam Önnek felajánlani.”
„Én nem halmozok fel kincseket, és neked meg a jáde a kincsed. Ha nekem adod, természetesen elveszíted a kincsedet, de ha én elfogadom a jádédat, ugyanúgy elveszítem azt a szokásomat, hogy nem halmozok fel kincseket. Így mindketten elveszítjük a magunk kincsét. Jobb, ha mindannyian megőrizzük a magunk értékeit.” - felelte Zi Han. 
A Song országbéli ember Zi Han kitartó visszautasítását látva őszintén megszólalt: „Ha a kisember megtartja az értékes jádét, nem élhet biztonságban, különösen ezért hoztam el Önnek ide, a fővárosba.” Erre Zi Han elrendelte, hogy egy kézműves a jádekövet faragja meg, majd elvitette a piacra, és az eladásából származó pénzt odaadta a Song országbéli embernek és egy kísérőt adott mellé a hazaútra.
A “不贪为宝” (bù tān wéi bǎo) chengyu azt fejezi ki, hogy a kapzsiság elutasítása értékes és tiszteletreméltó, egyúttal a közügyekben való korrupciómentes részvételt ábrázolja.

 

2 komment

Címkék:

糟糠之妻

2010.07.29. 08:00 jianchayuan

糟糠之妻– Társ a nehéz időszakban

Song Si, Guang Wu császár, korábbi nevén Liu Xiu főügyésze volt, aki igazságos ember hírében állt. Egyszer Liu Xiu-nak maga mellé egy tanult emberre volt szüksége, mire Song Si Heng Tan-t javasolta. Később észrevette, hogy HengTan Liu Xiu-nak Zheng ország dekadens zenéjét játssza, ezért nyomban magához hívatta és kérdőre vonta őt, majd Liu Xiu-tól ekképpen kért bocsánatot: „Az volt a szándékom, hogy Heng Tan hűségesen segítse az udvart, de mostanra az egész udvar beleszeretett Zheng ország pusztító zenéjébe. Szeretném, ha kezelnéd a hibámat.” Liu Xiu erre Heng Tan-t menesztette hivatalából.
Liu Xiu nővére, Hu Yang hercegnő meggyilkolta a férjét. Liu Xiu azt akarta, hogy a Mandzsu-dinasztia előkelői közül válasszon magának új férjet. Hu Yang hercegnő válasza ez volt: „A Mandzsu-dinasztia hivatalnokai közül Song Si külseje és viselkedése a legjobb.” Így Liu Xiu odarendelte Song Si-t és így szólt hozzá: „A közmondás szerint ha egy ember magas pozícióba kerül, gazdag barátokat kell szereznie. Meggazdagodva másik feleséget kell elvenni, ami teljesen természetes.” Song Si erre ezt felelte: „Úgy tudom, hogy egy ember a szegénységben szerzett barátait nem feledheti el, és a feleségét, aki vele volt a nehéz időkben, szintén nem taszíthatja el.”  („A szegénység barátságairól el nem feledkezhetsz, a rossz idők feleségét nem taszíthatod el.”) E szavaira Liu Xiu és Hu Yang hercegnő le kellett, hogy mondjanak elképzelésükről.
 
 
A” 糟糠之妻(zāo kāng zhī qī) chengyu a szegénységben a párjukkal együtt kitartó, és megpróbáltatásokat elviselő házastársakra utal.

Szólj hozzá!

Címkék:

对症下药

2010.07.28. 08:00 jianchayuan

对症下药 – Gyógyír a bajra

Hua Tuo a Keleti-Han-dinasztia idején élt híres orvos volt. Egyszer Dou Xun és Li Yan hivatalnokoknak megfájdult a feje és be is lázasodtak. Felkeresték hát Hua Tuo-t, hogy vizsgálja ki őket. Hua Tuo miután megállapította betegségüket, Dou Xun részére hashajtót, Li Yan részére  pedig vízhajtót írt fel. A két ember különösnek találta ezt, s megkérdezte Hua Tuo-tól, hogy egyforma bajok kezelésére miért használ különböző gyógyszereket. Hua Tuo így felelt: „Dou Xun betegsége belső bajból ered, Li Yan-é pedig abból, hogy a testét kívülről hideg érte, amitől megfázott. Mivel a betegségek okai különbözőek, ezért a kezelésük módja sem lehet egyforma.” Erre mindketten hazamentek, majd a recept szerint bevették a gyógyszerüket, és másnap már meg is gyógyultak.
Konfuciusz a Tavasz és az Ősz korának gondolkodója volt. Tanítványa, Zi Lu ezt kérdezte tőle: „Ha hallok egy kitűnő véleményt, szükséges-e hogy azonnal aszerint cselekedjek?” Konfuciusz erre a következőt válaszolta: „A családban van apád és idősebb testvéred. Először tőlük kell példát venned és megkérdezned, hogy hova is mehetnél cselekedni?” Másik tanítványa, Ran You hasonló kérdésére azonban így felelt: „Aszerint cselekedj, amit hallottál.” Gong Xi Hua nevű tanítványa erre feltette a kérdést: „Mester, Ön miért adott kettejüknek különböző feleletet?” Konfuciusz válasza nem váratott sokáig:  „Ran You visszafogottan cselekszik, ezért noszogatnom kell őt; Zi Lu ellenben két embernyi vakmerőséggel bír, és bátran belevág a dolgokba, így hát vissza kell őt fognom.”
A “对症下药” (duì zhèng xià yào) chengyu azt ábrázolja, hogy hogy a létező problémákra a megfelelő megoldást kell alkalmazni.
 

Szólj hozzá!

Címkék:

开诚布公

2010.07.27. 08:00 jianchayuan

开诚布公 – Aki őszintén nyit és önzetlenséget hirdet

A három királyság korában Shu Han[1] miniszterelnöke, Zhu Ge Liang különösen élvezte Liu Bei császár bizalmát. Liu Bei a halála előtt még a fiát, Liu Chan-t is az ő gondjaira bízta, és arra kérte, hogy segítsen fiának az ország kormányzásában, majd őszintén kifejezésre juttatta, hogy ha a fiát támogatni tudja, hát támogassa, ha pedig a fia nem hallgat a szavaira, s az országot veszélybe sodorja, akkor ő lépjen a helyére. Liu Bei halála után Zhu Ge Liang minden erejével segítette a középszerű trónörököst, Liu Chan-t az ország kormányzásában. Volt, aki azt javasolta neki, hogy magát hirdesse ki királynak, de ő ezt szigorúan visszautasította, mert úgy gondolta, hogy a császár bizalmát élvezi, és már így is magas beosztásban van.
Mostanra a Cao Wei elleni hadjárat nem hozott semmilyen eredményt, s ő mégis magas hivatalt visel, ami igazságtalan. Zhu Ge Liang arra várt, hogy valaki a helyzetet igazságosan elrendezi, s nem a saját hasznát keresi. Ma Su számára különösen fontos tábornok volt, aki a Cao Wei elleni támadásnál az első sorokban volt, de mivel megszegett egy tilalmat, és emiatt Jie Ting-et elvesztette, ezért Zhu Ge Liang katonai rendeletét szigorúan betartva fájdalmasan, de kivégeztette őt. Ma Su a büntetése előtt egy levelet intézett Zhu Ge Liang-hoz, amelyben leírta, hogy bár ő meghal, de a másvilágról[2] sem fogja gyűlölni őt. Zhu Ge Liang Jie Ting elvesztéséért maga is vállalta a felelősséget, s a trónörököst arra kérte, hogy a kancellári tisztségéből a jobb szárny katonai vezetőjévé fokozza le, majd különös módon egy parancsot adott: azt akarta, hogy az alárendeltjei bírálják az ő fogyatékosságait és hibáit. Ez akkoriban nagy ritkaságnak számított.
Időszámításunk szerint 234-ben Zhu Ge Liang a katonái közt betegségben elhalálozott. Egész életében egyszerűen élt, és semmi vagyont nem hagyott az utódaira.

A ”
开诚布公 (kāi chéng bù gōng) chengyu arra utal, hogy valaki őszinte az emberekhez, és tiszta szívéből önzetlen. A chengyu a“开诚心,布公道”(„őszintén nyit és önzetlenséget hirdet.”) kifejezésből származik.
 


[1]蜀汉ShǔHàn: a három királyság korában Liu Bei királysága volt a mai Sichuan tartomány területén. Sichuan tartomány rövid elnevezéseként ma is a ”” írásjegyet használják.
[2] A kínaiak a „kilenc forrás alatt” kifejezéssel illetik a túlvilágot, a holtak birodalmát („九泉之下”).

Szólj hozzá!

Címkék:

土崩瓦解

2010.07.26. 08:00 jianchayuan

土崩瓦解– A föld beomlik, a cserép összetörik

Shang Zhou király[1] a Shang-dinasztia utolsó időszakának zsarnokian erőszakos, borult elméjű uralkodója volt, aki betegesen vonzódott az alkoholhoz és végtelenül kicsapongó életet élt. Minden idejét italozással és szórakozással töltötte, [2] csak az örömöket kereste[3] és nem törődött az udvari politikával. Mindent elhitt, amit hallott, ezért újra és újra az ellenségeit nevezte ki miniszternek, a hozzá hűségeseket pedig kivégeztette. Ártatlan embereket öletett meg, túlzott adókat vetett ki, miközben nagy összegeket költött, és a népet a saját palotáinak és kertjeinek az építésére kényszerítette. Kegyetlenségében[4] mindenféle kínzási módot kitalált és abban lelte örömét, hogy figyelemmel kísérte az emberek kínzás utáni fájdalmát. Igazságtalan[5] kormányzása alatt a nép mindenütt panaszkodott,[6] de a keserűségét nem is lehetett szavakkal kifejezni.
 
Bár azt mondják, a Shang-dinasztia határai nagy területeket fogtak át, így a keleti tengertől a lakatlan sivatagokig,[7] dél felől az öt hegység[8] déli lábaitól az északi Youzhou-ig[9] húzódtak, a seregei Rongguan-tól egészen a Pu vizéig állomásoztak, s a katonái száma több tízezernél nem volt kevesebb, de amint háború tört ki, mivel a katonák nem akarták Zhou királyért életüket áldozni, ezért a nyilaikat letéve félrevonultak. A Shang-dinasztia hadseregének a lelkesedése olyan alacsony volt, amitől természetesen a dinasztia hatalma is veszélyben forgott.[10] Ennek következtében amikor Zhou Wu[11] király a bal kezébe arannyal díszített bárdot véve, s a jobb kezében jakfarokkal ékesített zászlót tartva harci szekérre ült, s ellenállhatatlanul öldökölt bárhova is érkezett, őt senki sem állíthatta meg, és mint mondják, Shang Zhou király hadserege vereséget is szenvedett. Shang Zhou király uralma tehát úgy omlott össze, miként egy cserép a darabjaira törik szét, vagy az alattunk lévő agyagos föld beomlik - gyorsan és helyrehozhatatlanul.
A ”土崩瓦解(tǔ bēng wǎ jiě) chengyu jelentése: ha a föld beomlik, vagy a cserép a darabjaira törik, azt már nem lehet helyreállítani.  A szólás a teljes összeomlást ábrázolja.
 


[1]商纣王 (ShāngZhòuwáng): a Shang-dinasztia utolsó uralkodója, i.e. 1046-ban hunyt el.
[2] 花天酒地 (huā tiān jiǔ ): kínai chengyu. Jelentése: „A napjait a pohárszéken tölti.”
[3]寻欢作乐 (xúnhuānzuò): kínai chengyu. Jelentése: „Keresi az örömöt, teszi a boldogságot.”
[4]惨无人道 (cǎnréndào): kínai chengyu. Jelentése: „Kegyetlen és embertelen.”
[5]暗无天日 (àntiān): kínai chengyu. Jelentése: „Sötét és fénytelen.”
[6] 怨声载道 (yuàn shēng zài dào): kínai chengyu. Jelentése: „Panaszhang tölti meg az utat.”
[7]杳无人烟 (yǎorényān): kínai chengyu. Jelentése: „Elhagyatott és nyomtalan.”
[8] Öt hegység, ami a mai Hunan és Jiangxi tartományokat választja el Dél-Kínától: Dayu, Dupang, Qitian, Mengzhu és Yuecheng.
[9]幽州 (Yōuzhōu): ősi tartomány a mai Hubei és Liaoning területén, fővárosa Fanyang volt.
[10]岌岌可危 (wēi): kínai chengyu. Jelentése: „Veszéllyel teli.”
[11]周武王 (ZhōuWǔwáng): a Nyugati-Zhou-dinasztia megalapítója, i.e. 1046-1043 között uralkodott.

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása