HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

回天之力

2010.07.25. 08:00 jianchayuan

回天之力–Visszahozza az Ég erejét

Zhang Xuan Su-t, amikor Jingzhou jegyzőjeként beállt katonának, Tang Tai Zong magához hívatta és a politikai erényekről kérdezte. Zhang Xuan Su így szólt: „Sui Yang császár minden kisebb-nagyobb dologban egyedül szeretett dönteni. A minisztereiben nem bízott, s egyetlen ember bölcsességére hagyatkozva döntött az ország ügyeiben, míg végül ez a halálba vitte őt! Ha Fenséged óvatosan választaná ki a minisztereit, megfigyelné és értékelné az eredményeiket, majd ennek megfelelően jutalmazna vagy büntetne, akkor az ország rossz kormányzása miatt miért is aggodalmaskodna? Megfigyeltem továbbá azt is, hogy a Sui-dinasztia vége felé szüntelen háborúskodás folyt, de az ország kormányzásának megszerzéséért csak néhány ember küzdött, mint ahogyan nagyon kevesen harcoltak csak azért, hogy bűnt kövessenek el. A legtöbben a saját szülőföldjük megvédéséért, s egy erényes császár eljöveteléért vettek részt a harcokban. Nagyon kevesen értik azt, hogy a nép miért is lázadozik, csak azt látják, ha az uralkodó képtelen lecsendesíteni őket!” E szavaira Tai Zong császári cenzorrá léptette elő őt.

Uralkodásának negyedik évében Tang Tai Zong fel kívánta újítani a Luoyang-i Qian Yang-palotát. Zhang Xuan Su ezt mondta neki: „Láttam egykor, hogy a Sui-dinasztia restauráltatott egy palotát. Yu Zhang-ban (a mai Nanchang) kivágatták a fákat, s egy nagy fát kétezer ember húzott el. A vasból készült kocsikerekek néhány méter megtétele után tönkrementek, s párszáz emberre volt szükség ahhoz, hogy egy másik kocsikereket tegyen fel. Így egy nap alatt harminc métert sem tettek meg. Amikor a régi időkben az Afang-palotát felújították, s a Qin-dinasztia kihalt; a Zhang Hua-palotát felújították, s Chu országa is lehanyatlott; a Qian Yang-palota építésének befejezése után a Sui-dinasztia is összeomlott.  Most hazánk ereje a Sui-dinasztiáéhoz sem ér fel, s a nép a háborúskodásokat éppen hogy átvészelte. Félek, hogy Fenséged még Sui Yang császárnál is nagyobb hibát követne el.” Mire Tang Zong így szólt: „Azt mondod, hogy még Sui Yang császárhoz nem érek fel?” Majd a felújítást leállíttatta.
Wei Zheng a fentiek ismeretében mondta: „Ha Zhang Gong megvitat egy ügyet, az Ég ereje tér vissza.”
A “回天之力” chengyu azt ábrázolja, aki egy nagyon súlyos helyzetből képes erőt meríteni.

Szólj hozzá!

Címkék:

刮目相看

2010.07.24. 08:00 orangeman

 刮目相看 – Töröld meg a szemedet, mielőtt ránézel!

 Lü Meng a három királyság idején volt Wu hercegségben tábornok. Nagyon értelmes ember volt, és emellett kitűnő harcos is, viszont egyáltalán nem volt tanult és olvasott.

Egyszer Wu hercege Sun Quan magához hívatta őt és Jiang Qint – egy másik tábornokot – és így szólt hozzájuk: „Mind a ketten fontos állásban vagytok, az ország ügyeit intézitek, többet kellene olvasnotok és tanulnotok, azzal napról-napra fejlődnétek.” Lü Meng így válaszolt: „Uram, nekem rengeteg dolgom van a katonaságnál, így is alig bírok vele. Mellette már nem jutna időm olvasásra és tanulásra.” „Természetesen nem tudóst akarok belőletek faragni – mosolyodott el a herceg – csak azt kérem, hogy fussatok át néhány könyvet, hogy megértsétek a történelem logikáját, és táguljon a látókörötök. Azt hiszitek nekem nincs sok dolgom? Mégis fiatal koromban elolvastam a Dalok könyvét, az Írások könyvét, a Szertartások feljegyzéseit, a Zuo mester kommentárjait a Tavaszok és Őszök krónikájához című művet, egyedül a Változások könyve maradt ki. Mióta uralkodó lettem, áttanulmányoztam a Történetíró feljegyzéseit a Han-dinasztia történetét, és olvastam más hadvezetési munkákat is. Úgy gondolom, nagy hasznát vettem ezeknek az ország kormányzásakor. Mivel nektek éles elmétek van, ti is sokat tanulhatnátok belőlük. Azt javaslom először olvassátok el  Sunzi-től a Háború művészetét, Jiang Ziyától a Hat titkos stratégiát. Konfuciusz azt mondta: "吾尝终日不食,终夜不寝,以思,无益,不如学也." (Azaz: Én egész nap nem ettem, egész éjjel nem aludtam, úgy gondoltam, nincs belőle hasznom, nem ér fel a tanulással.)  Cao Cao is azt mondta, ahogy öregszik, egyre többet tanul. Szakítsatok egy kis időt a tanulásra is!

Lü Meng attól a perctől fogva szorgalmasan tanult, és éppen ezért gyorsan haladt a tudásban. Egyik nap Lu Su, a császár egyik katonai tisztviselője jött hozzá látogatóba. Lü Meng rízsbort hozatott, és a bor mellett beszélgettek. Lu Su úgy ismerte Lü Menget, mint bátor, de műveletlen embert, ám most megdöbbenve kellett tapasztalnia, hogy ez nem így van. Ezt mondta neki: „Bátyám, én eddig azt gondoltam, hogy te csak egy kiváló hadvezér vagy, és nem értesz a tudományokhoz, de most be kellett látnom, hogy nagyszerű tudós is vagy.”  „Bizony, ha már három napig nem találkozol valakivel, meg kell törölnöd a szemedet mielőtt ránézel.” – válaszolta Lü Meng nevetve.

Ezt a chengyut -刮目相看guā mù xiāng kàn – abban az értelemben használják, hogy meg kell vizsgálnunk egy hozzáállást, és új nézőpontból kell valamire nézni.

(A klasszikus kínai nyelvű mondat fordítását köszönöm vukungnak, a kínai nyelvű könyvek magyar nevének megtalálásában nyújtott segítséget pedig Ruppert Évinek.) 

Szólj hozzá!

Címkék:

饥寒交迫

2010.07.23. 08:00 jianchayuan

饥寒交迫– Az éhség és a hideg kényszere alatt


A Sui-dinasztia végén és a Tang-dinasztia elején a több évig tartó háborús zűrzavar következtében nagyon sok tolvaj volt az országban.  Tang Gao Zu[1] császár, eredeti nevén Li Yuan[2] egyszer kérdőre vont egy bűnözőt: „Te miért akartál lopni?” A tolvaj így felelt: „Az éhség és a hideg kényszerített rá, s mivel nem akadt más megoldás, ezért loptam.”[3] Li Yuan sóhajtozva mondta: „Én vagyok a ti uralkodótok, s az én hibám, hogy szegénységben tartalak titeket.” S ezzel azt az embert szabadon engedte.

Tang Tai Zong[4] a kancellárjaival megvitatta a tolvajok elleni védekezés dolgát. Valaki közülük azt javasolta, hogy szigorú büntetéssel szüntessék meg a bűnözést. Erre Tai Zong így szólt: „A nép azért lop, mert a munkateher és az adóztatás keményen sújtja őt, a hivatalnokok pedig korruptak és zsarnokiak. Emiatt a nép nem tud életben maradni, s így nincs benne már szégyenérzet sem. El kell törölnünk a fényűző pazarlásokat, csökkentenünk kell a munkaterhet és az adókat, továbbá tiszta hivatalnokokat kell kiválasztanunk ahhoz, hogy a népnek elég élelme és ruházata legyen, s ily módon  talán természetessé válik, hogy ne lopjanak. Hát hol van itt szükség súlyos büntetésre?” Néhány éves kormányzása alatt az ország megnyugodott. Az úton elvesztett tárgyakat nem lopta el senki, a kapukat este nem kellett becsukni, és a kereskedők is a szabad ég alatt alhattak.
Du Pu így írt erről a korszakról: „A kilenc tartomány útjain nincs semmi veszedelem, a távoli utazások nem erőltetnek meg, szerencsés kor ez a kimenetelre.”
A ”饥寒交迫 (jī hán jiāo pò) chengyu jelentése: se élelme, se ruhája; egyszerre éhezik és fázik. A különösen szegény életkörülmények ábrázolására használják.




[1]  唐高祖 (Táng Gāo Zǔ): i.sz. 566 és 635 között élt, ezen a néven császárként i.sz. 618 és 626 között uralkodott.
[2]  李渊 (Lǐ Yuān).
[3]  Az eredeti szöveg szerint: 饥寒交迫,没办法只好做贼
[4] 唐太宗(Táng Tài Zōng): a császári trónon Tang Gao Zu-t váltó uralkodó: i.sz. 626 és 649 között kínai császár.

Szólj hozzá!

Címkék:

邯郸学步

2010.07.22. 08:00 jianchayuan

邯郸学步– Aki Han Dan[1]-ban tanul járni

A legenda szerint kétezer évvel ezelőtt Yan ország Shouling nevű városában élt egy ifjú, akinek sem az étkezés, sem a ruházkodás nem okozott gondot, s még a megjelenése is átlagosnak számított. Ő azonban mindezek ellenére híján volt az önbizalomnak, s gyakran minden ok nélkül úgy érezte, hogy semmiben sem olyan jó, mint a többi ember, sőt másoknál egy fokkal gyengébb. A családjának köszönhetően voltak jó ruhái, finom ételei, és az elegáns megjelenése is ennek volt betudható.
Ha látott valamit, azt megtanulta, s amit megtanult, azt ugyanúgy el is felejtette. Bár a külseje mindig megújult, jó dolgokra mégsem volt képes sohasem, mivel nem tudta, hogy neki miféle példát kellene mutatnia. A családja noszogatta, hogy változtasson a rossz tulajdonságán, de ő ezt úgy vélte, hogy a családtagok túlságosan sokat foglalkoznak vele. A hozzátartozói és a szomszédai azt is mondták róla, hogy olyan a járása, mint az elefántnak a porcelánboltban,[2] de ő erre sem hallgatott. Telt-múlt az idő, míg végül az eddigi járásmódjában ő maga is kételkedett, s egyre ostobábbnak és csúnyábbnak tartotta azt.  
Egy nap összefutott néhány vidáman beszélgető emberrel. s csak annyit hallott, hogy egyikük azt mondta, Han Dan-ban nagyon szép az emberek járása. E szavak hallatán sietve odament hozzájuk, hogy megértse miről is van szó. Váratlanul érte, hogy az a néhány ember meglátva őt nagy nevetésben tört ki, majd hirtelen eltávozott.[3] A Han Dan-béli járásmód végtére is mitől lehet szép? Sehogyan sem tudta elképzelni, ami a szívfájdalma lett. Végül egy napon a családja megelégedésére elsietett a távoli Han Danba, hogy megtanulja hogyan is kell járni. Amint odaért, mindenütt frissességet érzett, amitől egyszerűen káprázott a szeme.[4] Látta ahogyan a kisgyermekek jártak az úton, amit élettelinek, szépnek talált és ezért megtanulta. Látta az idősek járását, amit kiegyensúlyozottnak tartott és ezért elsajátította. Látta az asszonyok járását, amit sokszínűnek talált, s ezért abból is tanult. Így nem telt bele fél hónap, s még a saját járását is elfelejtette, és az útravalóját is elköltötte. Még jó, hogy haza tudott mászni valahogy.
A ”邯郸学步(hán dān xué bù) chengyu azokat ábrázolja, akik sikertelenül utánoznak másokat, miközben a saját tudásukat is elveszítik.
A chengyu nyomán készült kis videofilm itt megtekinhető: www.youtube.com/watch


[1] 邯郸(hán dān): A hadakozó fejedelemségek korában Zhao állam fővárosa volt.
[2] Erre a kínai a ”狗熊掰棒子” kifejezést használja, amelynek jelentése: „A fekete medve pálcát tör.”
[3] 扬长而去(yáng cháng' ér qù): kínai idióma: „Kiegyenesítette a kabátujját és elment.”
[4] 眼花缭乱(yǎn huā liáo luàn): kínai idióma: „A szeme össze-vissza forog.”

Szólj hozzá!

Címkék:

唇亡齿寒

2010.07.21. 08:00 jianchayuan

唇亡齿寒 - Ha az ajkak elpusztulnak, dideregnek a fogak

A Tavasz és az Ősz korában Jin Xian Gong el akarta pusztítana Guo országát (a mai Shaanxi tartományban lévő Baoqi). Jin országot és Guo országot azonban Yu ország választotta el egymástól. Guo ország megtámadásához szükség volt rá, hogy Yu országán átkeljenek. Xun Xi kancellár azt javasolta, hogy Xian Gong gyönyörű jádéit és remek paripáit az utak átengedésének fejében ajándékozzák Yu ország királyának. Jin Xian Gong a javaslatot elfogadta.
Yu ország királya az ajándékok láttán nagyon boldog lett, és beleegyezet az útjai átengedésébe. Gong Zhi Qi kancellár azonban tiltakozott: „Nem lesz ez így jó! Yu ország és Guo ország olyan kapcsolatban állnak egymással, mint a fogak és az ajkak. Ha nincsenek ajkak, a fogak didereghetnek a hidegben.   Mi, mint két kis ország kölcsönösen függünk egymástól, s a bajban segítünk. Amennyiben Guo ország elpusztul, a mi Yu országunk is nehezen óvható meg. Jin országának egyáltalán nem kellene átengedni az útjainkat.” Yu királya nem hallgatott rá, s ennek meg is lett a következménye. A Jin hadsereg Yu ország útjain áthaladva elpusztította Guo országot és visszafelé könnyűszerrel elpusztította Yu országot is.
A “唇亡齿寒” (chún wáng chǐ hán) chengyu két fél szoros kapcsolatát, egymástól való kölcsönös függését ábrázolja, amelynek az előnyei és a hátrányai is közösek.

Szólj hozzá!

Címkék: 齿

天涯海角

2010.07.20. 08:00 jianchayuan

天涯海角– A világ végén, tengerek szélén


Han Yu vagy más néven Zi Tui Zhi a Tang-dinasztia uralkodása idején élt hatalmas irodalmár volt. Édesapját kétévesen veszítette el, s nem sokkal később az édesanyja is elhalálozott. Gyermekkorát a bátyja, Han Hui és annak felesége mellett töltötte. Han Hui-nak volt egy örökbefogadott[1] fia, akit Lao Cheng-nek hívtak. A tizenkettedik volt a sorban, ezért az „Ifjú Tizenkettes”[2] becenévre hallgatott. Han Yu-nél egy kissé fiatalabb volt.

Később, mivel a kancellárral, Yuan Zai-jal összetűzésbe keveredett, Han Hui-t negyvenkét éves korában Shao Zhou kormányzójává fokozták le, és nem telt bele pár hónap, Shao Zhou-ban egy betegség elvitte. Ekkor Han Yu még csak tizenegy éves volt, s az „Ifjú Tizenkettes” sem nőtt még fel. Noha Han Yu-nek három bátyja volt (Hui, Bian és Jie), ők ekkorra már mind eltávoztak az élők sorából. Az őseik örökségét csak ketten, Han Yu és az unokafivére, „Ifjú Tizenkettes” vitték tovább, akik keserű árvaságukban soha el nem hagyták egymást.
 
Han Yu tizenkilenc éves korában Yicheng városából a fővárosba került, s az ezt követő tíz évben „Ifjú Tizenkettessel” mindössze háromszor találkozott.  Éppen akkor, amikor tervbe vette, hogy visszatér nyugatra és azután örökre „Ifjú Tizenkettessel” marad, szerencsétlenségére „Ifjú Tizenkettes” elhalálozott.  E hír hallatán Han Yu-nek bánatában majd megszakadt a szíve[3], s egy verset írt „Ifjú Tizenkettes emlékére” címmel, majd megkérte Jian Zhong-ot, hogy őseik szülőföldjéről hozasson néhány tárgyat az „Ifjú Tizenkettes” tiszteletére. A gyászvers minden egyes írásjegye egy-egy könnycsepp, amitől az olvasónak elszorul a szíve. A költeményben szerepel egy mondat: „Az egyik a világ végén, a másik a föld szélén.” [4]
 
Az utókor a fenti sorokból alkotta meg a “天涯海角” (tiān yá hǎi jiǎo) chengyu-t, amely a nagyon távoli helyek, és az egymástól való messzi elszakítottság ábrázolására szolgál.
 


[1] A szövegben: 嗣子(sì zǐ). Gyakran a testvérek egymás gyermekeit fogadták örökbe, s akit az idősebb testvér örökbefogadott, azt illeték a (sì) kifejezéssel.
[2] ”十二郎” (shí' èr láng).
[3] A kínai erre a ”悲痛欲绝” (bēi tòng yù jué) kifejezést használja.
[4] Az eredeti szöveg szerint: 一在天之涯,一在地之角.”

1 komment

Címkék:

以卵击石

2010.07.19. 08:00 jianchayuan

以卵击石– Aki tojást üt a sziklához

Az egyik évben Mo Zi az északi Qi országába látogatott. Útja során találkozott egy „Beszélő” nevezetű emberrel, aki így szólt hozzá: „Nem mehetsz északra, mert a mennyei császár a mai napon az északi határ mentén pusztította el a fekete sárkányt. A bőröd színe oly sötét, hogy északra menni nem volna szerencsés dolog!”
„Nem hiszem el, amit mondasz.” - felelte Mo Zi, majd folytatta útját észak felé. Nem sokkal később visszatért, mert az északi Zi folyó vize kiáradt, s nem tudott átkelni rajta. A „Beszélő” nevű emberke elégedetten szólt hozzá: „Hát mi történt? Megmondtam, hogy nem mehetsz északra!  Csak nem ütköztél nehézségekbe?”
Mo Zi egy apró mosollyal így válaszolt: ”A Zi folyó kiáradt, s mind az északról, mind a délről jövők számára akadályba ütközik az átkelés. A vándorok közt volt fekete bőrű, volt fehér bőrű. Hát hogy lehet, hogy közülük senki sem tudott átkelni a folyón?” E szavak hallatán „Beszélő” egy szót sem tudott szólni. Mo Zi folytatta: „Ha a mennyei császár keleten a kék sárkányt, délen a csupasz sárkányt, nyugaton a fehér sárkányt, és ráadásul az ország közepén a sárga sárkányt pusztítaná is el, miért hagyná a földi embereket mozdulatlanságban? Ezért a kósza szavaid nem tartottak vissza az elhatározásomban. Miként, ha a tojást a sziklához ütik, az egyszerű földi tojás szétmegy, míg a szikla nem sérül meg tőle.” Miután végighallgatta, „Beszélő” szégyenkezve eloldalgott.
A ” 以卵击石(yǐ luǎn jī shí) chengyu jelentése: „tojással üti meg a sziklát.” Azokat ábrázolja, akik nem mérik fel a saját erejüket, és ezzel magukat járatják le, illetőleg maguknak okoznak kárt.

Szólj hozzá!

Címkék:

异军突起

2010.07.18. 08:00 jianchayuan

异军突起 – Hirtelen feltűnik egy másik hadsereg

A Qin-dinasztia utolsó éveiben Qin Er Shi kicsapongó, erkölcstelen életet élt. A népből a panasz hangja áradt, Zhen Xing és Wu Guang vezetésével pedig felkelés tört ki, amelynek hatása mindenütt érezhető volt. Akkoriban Dongyang megyében élt egy börtönőr, akit Zhen Ying-nek hívtak. Megyeszerte nagy hírnévnek örvendett, Dongyang népe nagyon tisztelte őt. Amikor a helyi fiatalok látták, hogy az egész országon a felkelés hulláma söpör végig, amelynek Dongyang elöljárója is áldozatául esett, összegyűjtöttek pár ezer embert és felkelést hirdettek, majd felkérték Zhen Ying-et, hogy legyen a vezetőjük.
 
A megye népe annak hallatán, hogy a felkelő csapatok vezetője Zhang Ying lett, egymás után csatlakozott hozzájuk. Nem telt bele sok idő, és a Dongyang-i felkelők serege már több mint húszezer főnyire duzzadt. A helyi fiatalság ekkor már egyedülálló módon a királyának akarta Zhen Ying-et. Az összes katona vezényszóra kék kendővel takarta be a fejét, ezzel is kifejezve azt, hogy ők egy újonnan létrehozott, nem közönséges hadsereg. Zhen Ying anyja azonban így szólt fiához: „Amióta a Zhen családba beházasodtam, sohasem hallottam, hogy az őseid előkelők lettek volna. A te neved mostanra oly hatalmas lett, ami nem jó ómen. Jobb lenne, ha a vezetést másvalakire bíznád, s ha a felkelés sikerrel jár majd, még nemes is lehet belőled. Mindenesetre, ha a felkelés elbukik, senki sem hibáztathat majd téged.” Így Zhen Ying nem merte felvenni a királyi címet, az alattvalóihoz pedig e szavakat intézte: „Xiang Liang a Chu-k tábornokának, Xiang Yan-nek a fia és nagyon jó híre van. Aki a katonái élén el fogja pusztítani Qin országát, az egész biztosan ő lesz, ezért úgy döntöttem, hogy az ő vezetésére bízom csapataimat.” Éppen ekkor kelt át seregével a folyón Xiang Liang, akinek Zhen Ying alárendelte magát.

A ”异军突起 (yì jūn tū qǐ) chengyu-vel egy új erő (korábban: egy másfajta, erősebb hadsereg) hirtelen felemelkedését ábrázolják.

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása