HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

才高八斗

2010.07.17. 08:00 jianchayuan

才高八斗 – Nyolc dou-nyi a tehetsége

Cao Zhi a három királyság korában élt, égadta bölcsességgel megáldott ember volt, aki tízévesen már egy esszét is megírt. Egyik alkalommal az apja, Cao Cao, miután fia írását elolvasta, nagy megdöbbenésében ezt kérdezte tőle: „Ezt te írtad?” Cao Zhi sebtében letérdelt és így felelt: „Az én tollam alatt születhetett meg ez a mű. Ha apám nem hisz nekem, szeretném, ha próbára tenne.” Éppen ekkor készült el az „Ezüst Madár Tető”, ezért Cao Cao megparancsolta gyermekeinek, hogy írjanak róla egy művet. Cao Zhi tollat ragadott és „Esszé az Ezüst Madár Tetőről” címmel meg is írta művét, mire Cao Cao már elhitte, hogy Cao Zhi műveltsége átlagon felüli.
Később Cao Zhi bátyja, Cao Bi lett a császár. Cao Bi túlságos önérzetességében ki nem állhatta az öccsét. Talált is okot arra, hogy kivégeztesse, ezért így szólt hozzá: „Ha hét lépés alatt meg tudsz írni egy verset, szabadon engedlek. Ha nem vagy rá képes, hát ne engem hibáztass!” Cao Zhi megkérte, hogy adja meg a vers témáját. „A testvériség legyen a téma, de a testvér szó ne szerepeljen benne.” – mondta erre Cao Bi. Cao Zhi kifelé menet hat lépést megtéve a következő verset mormolta el: „Amikor a bab megfőzve levet ereszt, az izzó főzőedényben a babszemek könnyeznek. Az egy tőről születtek, miért is igyekeznének egymás megégetésében?” Cao Bi e szavak hallatán szégyenkezve szabadon engedte őt.
A Jin-kor költője, Xie Ling Yun ezt írta: „Ha a Földön egy shi () tíz dou (), akkor Cao Zi Jian (Cao Zhi) egyedül nyolc dou-t is kitesz. (A tehetsége nyolc dou.)” A ”才高八斗” (cái gāo bā dǒu) szólást a rendkívül művelt emberek ábrázolására használják.

Szólj hozzá!

Címkék:

以身试法

2010.07.16. 08:00 jianchayuan

以身试法 – Aki maga teszi próbára a törvényeket

A Nyugati Hanok[1] idején Yangguang városában kiemelkedett egy feddhetetlen, a közösség érdekét szolgáló hivatalnok, akit Wang Zun-nak hívtak. Miután kiskorában elveszítette az apját, a nagybátyja nevelte őt fel, akinek a családja nagy szegénységben élt. Wang Zun feladata volt, hogy minden nap kihajtsa a birkáikat a mezőre legelészni. Ez a gyermek nagyon szeretett olvasni, és legeltetéskor mindig vitt magával néhány könyvet, hogy azokat olvasgassa. A könyvekben említett, a törvényeket részrehajlásmentesen betartató hivatalnokok iránt egyre nagyobb tisztelet alakult ki benne, és arra vágyott, hogy egyszer majd belőle is ilyen ember legyen. Egy nap megkérte a nagybátyját, hogy az elöljáróság börtönében keressen neki állást. Wang Zun ekkor még csak tizenhárom esztendős volt, ezért szavai hallatán a nagybátyja döbbenten így szólt: „Te még csak gyerek vagy, nem is értesz a büntetőjoghoz. Hát hogyan is tudnál dolgozni a börtönben?” „A gyermek a könyvekből már sok mindent megismert. Ezután majd a börtönparancsnoktól fog sokat tanulni. Nem lehetséges-e?”  A nagybátyja nem állhatta meg, hogy az újabb kérésére ajándékkal ellátva egy embert bízzon meg arra, hogy a börtönparancsnokot győzze meg az ügyben. A börtönparancsnok amint tudomást szerzett róla, Wang Zun-t maga mellé vette szolgálónak.  
Wang Zun néhány évi szolgálat után már rendszeres kapcsolatba került a börtön ügyeivel és gyorsan fejlődött. Egy alkalommal elkísérte a börtönparancsnokot, aki ügyeket intézni ment a megyei elöljáróhoz. Az elöljáró kiszemelte őt, s egyszerűen a hivatalában fogta írástudói feladatok ellátására.  Ismét eltelt pár év, mire Wang Zun otthagyta hivatalát, és a konfuciánusok klasszikusait tanulmányozta, majd ezt követően visszament dolgozni.
Mivel szigorúan betartatta a törvényeket, fokozatosan előléptették. Előbb járási elöljáró lett, majd An Ding megye vezetőjévé vált. Akkortájt An Ding megye kormányzás terén nagyon zavaros volt, mert jó néhány hivatalnok a hatalmát a köznép megfélemlítésére és a saját meggazdagodására használta fel. Amint Wang Zun megérkezett, azonnal újjászervezte a hivatali ügyintézést, és arra intette a megye összes hivatalnokát, hogy hivatásának megfelelően végezze munkáját és az alárendeltek számára a tevékenységével személyesen mutasson fel példát, és ha a törvények nem egyértelműek, személyesen ne próbálja megszegni azokat.  A megyében volt egy kegyetlen[2] hivatalnok, aki a népnek sok kellemetlenséget okozott,[3] ami miatt nagy volt a felháborodás. Mivel figyelmeztetése ellenére sem mutatta jelét a változásnak, ezért őt Wang Zun az igazságszolgáltatás elé állította. Miután a korrupt hivatalnok börtönbe került, nem telt bele pár nap, és betegségben elhunyt. Ezt követően Wang Zun néhány, súlyos bűnöket elkövető és magatartásán nem változtató despotát megbüntetett. Ezt követően An Ding megye kezdett megnyugodni.     
A ” 以身试法(yǐ shēn shì fǎ) chengyu jelentése: személyesen teszi próbára a törvényt. Azt ábrázolja, aki szándékosan sérti meg a törvényeket.
 


[1] A Nyugati Han-dinasztia a Qing-ek bukását követő időszakban a Nyugat-kínai Chang An székhellyel időszámításunk előtt 202 és időszámításunk szerint 9 között kormányozta Kínát. Legjelentősebb uralkodója Han Wu császár, aki a hivatalnokvizsgák rendszerét bevezette és minden népréteg számára lehetővé tette a hivatalnokságot. A Hanokat Wang Mang palotaforradalma és a Xin-dinasztia rövid ideig tartó időszaka váltotta fel, majd időszámításunk szerint 25-től a Hanok immár Keleti Han-dinasztia néven restaurálták a hatalmukat.
[2] 心狠手辣(xīn hěn shǒu ): „kegyetlen a szíve, csípős a keze”. Kínai szólás, jelentése: kegyetlen.
[3]民脂民膏(mín zhī mín gāo): „a nép zsírja”. Kínai szólás, jelentése: a nép vére, verítéke és könnyei.

Szólj hozzá!

Címkék:

一衣带水

2010.07.15. 08:00 jianchayuan

一衣带水 – Egy övnyi víz

Sui Wen császárként Yang Jian váltotta fel az Északi-Zhou-dinasztia uralkodóit, megalapítva ezzel a Sui-dinasztiát. Az új császárnak céljában állt Kína egyesítése, ezért északon egy sor, az ország meggazdagodását és hadserege megerősödését eredményező politikát vitt véghez, amitől országának a súlya is megnőtt. Ezzel egy időben azonban a Jangce déli partján lévő Chen-dinasztia uralkodója, Chen Shu Bao császárné teljesen csapodár életet élt, s nem foglalkoztatták országa dolgai. Bár tudta, hogy Sui Wen császár támadásra készül, de a Jangce természetes védelmében bízva ügyet sem vetett rá.
Egy alkalommal Sui Wen császár lövészét, Gao Ying-et a Chen-ek elpusztításának stratégiájáról kérdezte, amire Gao Ying így válaszolt: „A folyótól délre korábban érik a gabona, mint az északi parton. Ha betakarításkor adnánk ki a hadüzenetet, biztosan abbahagynák a mezőgazdasági munkákat, és sok katonával védekeznének. Előre felkészülnének, mi meg egyszerűen nem támadnánk meg őket. Ha ezt egy párszor megtesszük, már nem hisznek nekünk, s nekünk csak a felkészületlenségükre kell várnunk. Ekkor hirtelen valóban átkelnénk seregeinkkel a folyón, és akkora csapást mérnénk rájuk, hogy azt se tudnák, mitévők legyenek. Továbbá, a folyótól délre a gabonát nem úgy, mint nálunk, északon, a földben vermelik el, hanem szalmából és bambuszból készült raktárakban. Küldhetnénk valakit, aki felégetné azokat, és ha ez pár évig ismétlődik, a Chen-dinasztia pénzügyi ereje nagyon meggyengül, az elpusztításuk pedig sokkal könnyebbé válik.”
Sui Wen elfogadta Gao Ying stratégiáját. Hét évnyi előkészület után, időszámításunk szerint 588 telén kiadta a parancsot a csapatok megindítására. Ezt megelőzően így szólt Gao Ying-hoz: „Én vagyok az ország népének a szülője, hát hogy tehetném azt, hogy a Jangce akadálya miatt, amely oly szűk, mint egy ruhának az öve, nem mennék az ott élők megsegítésére?” Sui Wen császár eltökélt volt a győzelemre, és Jin királyát, Yang Guang-ot nevezte ki főparancsnoknak, aki hatalmas, ötszázezres hadsereg élén átkelt a Jangcén, majd a Chen főváros, Jiankang (a mai Nanjing) ellen erőteljes támadást indított, amit nagyon gyorsan el is foglalt. A Chen császárnét elfogták, és ezzel a Chen-dinasztia elbukott.
A ” 一衣带水(yī dài shuǐ) chengyu jelentése: olyan szűk a folyó, mint egy öv. Arra utal, hogy bár a vizek elválasztanak, de nincs olyan távolság, ami akadálya lenne a kapcsolatoknak.

Szólj hozzá!

Címkék:

鹤归华表

2010.07.14. 08:00 jianchayuan

鹤归华表 – Daruként tér vissza a márványoszlopra

Az elhagyatott ősi Guan Dong (az ősi Japán keleti része) földjén végtelen és széles hegységek húzódnak. A hegyek összefüggő láncolatában közel ezer, lótuszvirágszerű csúcs alkotja az „Ezer-hegyet”, amit régen „Ezer lótuszvirág-hegynek” neveztek, de „Ezer Virágzó-hegy” és „Felgyülemlett Azúr-hegy” néven is illettek. Az „Ezer-hegy” legmagasabb pontja a „Halhatatlan-tető”, amely 708,3 méter magas. A hely Ding Ling Wei halhatatlanná válásának és daruként történő visszatérésének legendája után kapta nevét.
Jin Tao Qian „A lélek utáni világ keresésének naplója”  című művében lejegyezte, hogy a Han-dinasztia idején Liaodong-ban élt egy ember, Ding Ling Wei, aki a lelketlen hegyekben elsajátította a taoizmust és később többéves kemény gyakorlással halhatatlanná vált. Ezer év elteltével pedig egy mennyei daruvá változott és visszarepült Liaodong-ba, ahol a városkapu előtti márványoszlopra szállt. Egy ifjú ennek láttán felhúzta íját, mert le szerette volna lőni őt. Ding Ling Wei felrepült, sokáig körözött, mivel nem akaródzott elmenni, majd megszólalt: „A madár Ding Ling Wei, aki ezer éve elment, és most kezdett visszatérni. A város a régi emberek nélkül, nem tanulhatna a halhatatlanok síremlékeiből.” Miután szavait befejezte, az ég felé elszállt.
Az utókor gyakran használja a ”鹤归华表 (hè guī huá biǎo) chengyu-t az emberi élet változékonyságának az érzékeltetésére.

Szólj hozzá!

Címkék:

三令五申

2010.07.13. 08:00 jianchayuan

三令五申– Háromszor megparancsolták és ötször elmagyarázták

A Tavasz és az Ősz időszaka alatt élt egy híres hadtudós, aki a Sun Wu névre hallgatott. A saját maga írta „Sun Zi: A hadviselés törvényei” című könyvével felkereste Wu királyát, He Lu-t. Miután Wu király kiolvasta a könyvet, így szólt: „A tizenhárom fejezetnyi katonai törvényeidet végigolvastam. A gyakorlatban megvalósíthatók-e a seregeimmel?” Sun Wu csak annyit felelt, hogy lehetséges. Wu király továbbkérdezett: „Hát asszonyokkal is kipróbálható?” Sun Wu válasza ugyanaz volt. Erre Wu király a palotájából egybehívott száznyolcvan szép nőt, s megkérte Sun Wu-t, hogy adjon nekik képezze ki őket.
Sun Wu az asszonyokat két csapatra osztotta, s Wu király két legkedvesebb ágyasát tette meg vezetőjüknek. Ezt követően mindenkinek megparancsolta, hogy vegyen magához egy alabárdot. Miután a csapatokat felfegyverezte, Sun Wu megkérdezte: „Tudjátok hogy mi az az „előre”, „hátra”, „balra át” és „jobbra át”?” „Tudjuk.” – válaszolt az asszonysereg. Sun Wu így folytatta: „Előre látom a saját mellkasom, baloldalt a bal kezemet, jobboldalt a jobbomat, hátul pedig a hátamat.” „Világos.” – feleltek az asszonyok, mire Sun Wu a vasbárdokat előhozatta (a régi időkben kivégzésre használták ezt az eszközt), majd újra és újra figyelmeztette az asszonyokat. Mondandóját befejezve dobpergéssel kiadta a parancsszót: „jobbra át.” Nem tudni, miért, de az asszonysereg nemcsak, hogy egyszerűen nem követte a parancsot, ellenben nagy vihogásban tört ki. Sun Wu e körülmények láttán kifakadt: „A magyarázat nem világos, az okfejtés nem egyértelmű. Ez a katonai parancsnokok hibája.” Így hát töviről-hegyire mindent újra elmagyarázott nekik, majd dobpergéssel ismét parancsot adott: „balra át”, de az asszonyok továbbra is csak kacarásztak.
Sun Wu ennyit mondott: „A magyarázat nem világos, az okfejtés nem egyértelmű, ami a parancsnok hibája. Amióta viszont a parancs érthetővé vált, és mégsem követik, ez a csapat vezetőjének és a katonáinak a hibája.” E szavakat követően megparancsolta bal és jobb oldali társainak, hogy a két csapat vezetőjét nyilvánosan fejezzék le. Wu király tudomást szerezve arról, hogy a szeretett ágyasait Sun Wu le akarja lefejeztetni, sürgősen küldöncöt menesztett hozzá, hogy hasson oda Sun Wu-ra, de Sun Wu hajthatatlan volt: „Engem rendeltek a parancsnoki tisztségre, ezért a seregemben nem a királynak fognak engedelmeskedni!” Ezután kiadta a parancsot a két női csapatvezető lefejezésére, majd a sor élén álló két embert nevezte ki a csapatok új vezetőjévé. A történéseket követően az asszonysereg nemcsak az „előre”, „hátra”, „balra át” és „jobbra át” parancsának engedelmeskedett, hanem még a „leguggolás” és „felállás” bonyolult műveleteit is szorgalmasan végrehajtotta,s már nem vette tréfára a dolgot.
Ez a történet „A történeti leírások” című könyvben található „Sun Zi és Wu Qi életrajza” című leírásban olvasható. Az utókor Sun Zi-nek a nők felé intézett háromszori magyarázatából vezette le a „三令五申” (sān lìng wǔ shēn) chengyu-t, amely azt jelenti, hogy valamit többször, ismétlődően magyarázunk el az embernek. Például a kormányok többször is figyelmeztetik az élelmiszerboltokat a higiéniára, hogy a fogyasztók egészségkárosodását megelőzzék, amire azt mondhatjuk: ami az élelmiszerboltok higiéniájának megőrzését illeti, a kormány már „háromszor megparancsolta és ötször elmondta”, vagyis mindenkinek régtől fogva tudnia kellett róla.

 

Szólj hozzá!

Címkék:

望梅止渴

2010.07.12. 08:00 jianchayuan

望梅止渴– A szilva iránti vágy oltja szomját

Az egyik év nyarán Cao Cao a seregét Zhang Xiu megbüntetésére vezette. Különösen izzott a levegő, a büszke nap tüzesen ragyogott, s az égen egy felhő sem volt. A sereg kanyargós hegyi úton menetelt, amelyet két oldalt sűrű erdő és a naptól felhevült sziklák szegélyeztek, amiktől az emberek lélegezni sem tudtak. Mire elérkezett a dél, a katonák ruházata már átnedvesedett, s a gyalogosok is lassabban menetelt, néhány katona pedig az út szélén ájultan rogyott össze.
Cao Cao látva, hogy a serege egyre lassabban halad előre, aggódott, hogy elszalasztják a csatát, s ettől a szívét elöntötte a méreg. De előtte az a néhány tízezernyi ember és ló még vízhez sem jutott, hát hogyan is növelhetnék a sebességüket? Azonnal magához rendelte a térképészét, és csendesen megkérdezte tőle: „A közelben lehet-e víznyerőhely?” A térképész bólintott és így szólt: „A forrás a völgy másik oldalán van, ha kerülőt teszünk oda, még így is nagyon hosszú lesz az út.” Cao Cao gondolkozott egy keveset, majd ezt mondta: „Nem jó, nincs most erre időnk.” Ezután az előttük lévő fákat nézegette, egy kissé magába révedt, majd e szavakat intézte a térképészhez: „Te semmi mást nem mondtál, ezért nekem kell megoldást találni.” Tudta, hogyha azonnal elrendelné, a csapatai akkor sem lennének képesek a gyorsabb haladásra. Hirtelen kiötlötte a megoldást: összeszorította a lova gyomrát, gyorsan a serege élére ment, és az ostorával előre mutatva így szólt: „Katonák, tudom, hogy előttünk egy nagy szilvafaerdő van. Az ottani szilvák nagyok és finomak. Gyorsabban szedjük a lábunkat, mert a hegyet megkerülve már meg is érkezünk oda!” A katonák ezt hallva, mintha már a szavaktól jóllaktak volna, fellelkesedtek, s a lépteiket sokkal gyorsabbra vették.
A történet a „Régi és új mondások – hamisságok” című könyv alapján íródott. A“望梅止渴” (wàng méi zhǐ kě) chengyu azt ábrázolja, aki üres elképzelésekkel vigasztalja magát vagy más embereket. Eredeti jelentése, hogy a szilva savtartalma miatt, ha az ember csak a szilva elfogyasztására gondol, már attól nyála képződik, ami oltja szomját. Az utókor ezt a meg nem valósítható vágyakozások bemutatására használja, mikor valaki üres elképzelésekkel vigasztalódik.

Szólj hozzá!

Címkék:

如释重负

2010.07.11. 08:00 jianchayuan

 如释重负- Mint aki egy tehertől szabadul meg

Időszámításunk szerint 542-ben Lü Nang Gong elhalálozott. A fia örökölte a trónt, akit a történetírás Lü Zhao Gong-ként ismer. Akkoriban a Lü ország feletti tényleges hatalom Ji Sun Su, Shu Sun Bao és Meng Sun kancellárok kezében összpontosult, akik közül Ji Sun Su bírt a legnagyobb hatalommal.
Zhao Gong nem volt több egy bábnál, de nem is idegeskedett emiatt, mert csak a szórakozást ismerte és a kormányzás nem foglalkoztatta. Miután az anyja meghalt, a gyász ideje alatt nem szomorkodott, hanem oly könnyedén beszélt, mintha nem is történt volna semmi, s még vadászni is elment. Mindez ahhoz vezetett, hogy a népe szeretetét elvesztette. Zi Jia Ji nagyúr látva, hogy napról-napra egyre jelentéktelenebbé válik, nagyon aggódott és több ízben figyelmeztette Zhao Gong-ot, bízva abban, hogy megerősíti a királyi udvar erejét, s elkerüli azt, hogy mások ragadják el tőle a hatalmat.   De Zhao Gong nem hallgatta meg intelmeit, s továbbra is úgy cselekedett, ahogyan jónak látta. Teltek-múltak a napok, és végül Shao Gong ráeszmélt arra, hogy Ji Sun Su és a másik két nagyúr folyamatosan növeli erőit, és emiatt immár ő is súlyos veszélybe került. Így titkon felkereste a három nagyurat ellenző minisztereket, hogy megtalálják a lehetőséget a nagyurak legyőzésére.
Nemsokára Ji Sun Su elhunyt, és az unokája, Yi Ru, vagy más néven Ji Sun Shi kívánta folytatni hatalmát. A miniszterek közül Gong Ruo, Qiu Sun és Zang Sun Ji Sun Shi-vel ellenséges viszonyban voltak, és eltervezték azt, hogy megfosztják őt a hatalmától, majd titokban meg is állapodtak Zhao Gong idősebb fiával, Gong Wei-jel erről a dologról, aki természetesen támogatta őket. Miután Gong Wei visszatért a palotába és két öccsével megbeszélte ezt, mivel úgy gondolta, hogy az apja, Zhao Gong biztosan gyűlöli Ji Sun Shi mindenek felett álló hatalmát, így hát neki is javaslatot tett Ji Sun Shi megdöntésére. Zhao Gong annak hallatán, hogy Yun Sun és Zang Sun nagyurak konfliktusba kerültek Ji Sun Shi-vel, nagyon boldog lett. Kettejüket titkon behívatta a palotájába azért, hogy együttesen pusztítsák el őt. Később Zi Jia Ji-t is magához rendelte és elmondta neki a titkos megállapodásukat. Nem számított arra, hogy Zi Jia Ji ezt ellenezve így szólt: „Ez egyáltalán nem lehetséges! Ha a hazugok a nagy királyt felhasználva sikeresen véghezviszik tettüket, minden igyekezet kárba vész, mert a nagy király nem tudja majd lemosni bűnét.” Zhao Gong látva a határozott tiltakozását, ráparancsolt, hogy távozzon. De Zi Jia Ji kifejezésre juttatta, hogy most már ő is ismeri az egész ügy hátterét, ezért nem hivatalnokoskodhatna tovább. Ha viszont kiszivárogtatná a dolgot, a felelősségtől nem szabadulhatna meg. Így hát továbbra is a palotában maradt.
Ez év őszén a három kancellár egyike, Shu Sun Bao el kellett, hogy hagyja a fővárost, s a kormányzás ügyét személyi titkára, Pian Li kezébe adta. Zhao Gong úgy vélte, hogy itt a jó alkalom, hiszen nincs senki, ki Ji Sun Shi segítségére mehetne. Shi Sun és Zang Sun csapatai körbe is vették Ji Sun Shi otthonát, akinek már nem maradt ideje egy ellentámadásra és nem is szerezhette meg Shu Sun Bao támogatását sem, csak a háza védelmét erősíthette meg. Zhao Gong-ot arra kérte, hogy menessze a tisztségéről, hogy visszatérhessen vidékre vagy elvonulhasson külföldre száműzetésbe. Zi Ji bátran javasolta Zhao Gong-nak, hogy a kérést fogadja el azzal a kitétellel, hogy akár meg is ölhetik.  Zhao Gong a javaslatot megfelelőnek tartotta és meg is fogadta. Shu Sun Bao személyi titkára, Pian Li, miután megtudta Ji Sun Shi bekerítését, a bizalmasaival megvitatta: ha Ji Sun Shi meghal, a következő Shu Sun Shi lesz, ezért nyomban összegyűjti a katonákat, hogy Ji Sun Shi segítségére legyenek. Zhao Gong csapatainak semmi ereje nem maradt már, így hát Shu Sun Shi seregeink előrenyomulása láttán hanyatt-homlok szétszéledtek. A három kancellár között volt még Meng Sun, aki tudomást szerezve arról, hogy Shu Sun Shi, Ji Sun Shi megsegítésére csapatokat küldött, ő is azon nyomban kiküldte katonáit. Az úton éppen összefutott a visszavonulóban lévő Ji Sun Shi-vel, akit elfogott és megölt. Zhao Gong látva azt, hogy a három kancellár egyesítette erőit, annak a tudatában, hogy már nincs hatalma,  Zang Sun-nal együtt Qi országba ment és ott lelt menedékre. Mivel Zhao Gong már régen elvesztette a nép szeretetét, ezért az emberek a száműzetésekor nem éreztek együtt vele, épp ellenkezőleg, úgy érezték, hogy egy súlyos tehertől szabadultak meg.
A ”如释重负(rú shì zhòng fù) chengyu jelentése: Ha megszabadulsz egy tehertől, könnyebb lesz. A feszültség megszűnése utáni könnyed boldogságot ábrázolja.

A felső fénykép "A Hős", az alsó az "Aranyhadsereg" című nagy sikerű kínai filmekből készült.

9 komment

Címkék:

越俎代庖

2010.07.10. 08:00 jianchayuan

越俎代庖– A szertartás edényét használja főzésre

A legenda szerint a távoli múltban Yangcheng-ben élt egy nagyon tehetséges, nagyon művelt ember, akit Xu You-nak hívtak. A Ji-hegyen élt magányosan, az emberek nagyon tisztelték. Akkoriban Yao császár a hatalmát e szavakkal kívánta átruházni rá: „Nézze, az égen a nap és a hold már előjöttek, pedig még ki sem húnytak a gyertyafények, amelyek világossága a napéhoz és a holdéhoz képest oly halovány, hogy meg sem említik! Az égből már lehullott az eső, holott még emberi öntözésre is szükség van. Lehetséges, hogy ez nem is oly hasztalan? Az úr nagyon művelt. Ha császár lehetne, biztosan jól kormányozná az országot. Ha hagynám, hogy én folytassam a császári hatalmam, a lelkem mélyén szégyenkeznék emiatt. Kérlek engedje meg, hogy az országot átadjam Önnek!”
Xu You nem akarta elfoglalni a császári trónt, és gyorsan vissza is utasította: „Ön már nagyon jól kormányozta az országot. Miért is váltsam fel én Önt? Az ökörszem az erdőben fészkel, s ha elfoglal egy fatörzset, megelégszik vele. A vakond a folyóparton is csak annyit iszik, amennyire szüksége van. Gondolja meg, nagyuram! Mi hasznosat tennék én az országnak? A szakács a templomi szertartások alatt is főz, előkészíti az italokat, s még beszélgetésre sincs ideje. De a szertartásért felelős emberek, a szakács elfoglaltsága miatt nem feledkezhetnek meg a saját munkájukról, nem engedhetik ki kezükből a szertartáshoz használt eszközöket csak azért, hogy a szakács helyett beálljanak főzni és az italokat előkészíteni! Ha Ön nem kormányozza tovább az országot, én sem tudom átvenni az Ön kötelességét.” Amint befejezte, Xu You elment a mezőre dolgozni.
Az utódok ezen történet alapján találták ki    a ” 越俎代庖(yuè zǔ dài páo) chengyu-t, amely azt ábrázolja, hogy valaki a saját kötelességeit meghaladóan teljesít, túllépi a hatáskörét vagy más helyett intéz ügyeket, beavatkozik a mások dolgaiba. “代庖” vagy “庖代” rövidítéssel is használják ezt a szólást.  A “” (zǔ) a régi időkben szertartási tárgyak elhelyezésére szolgáló eszköz volt. A ” (páo) alatt a szakácsot értették. A történet Zhuang Zi: „Gondtalan utazások” című könyvéből származik, amelyben ez a mondat szerepelt: “庖人虽不治庖,尸、祝不越樽俎而代之矣。”(Amit a szakács nem készít el, az áldozati tárgyak sem helyettesíthetik azt).

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása