一丝不苟– Minden szálra odafigyelni
A Ming-dinasztia idején a császár megtiltotta a szarvasmarhák leölését, ami alól az iszlám hitűek sem voltak kivételek.
Az ürümqi nagymecset Xinjiang Uygur Autonóm Tartományban
Egy nap egy helyi hivatalnok, Zhang Jing Zhai megbeszélte az egyik gyakornokával, Fan Jin-nal, hogy tiszteletüket teszik Gaoyao megye vezetőjénél, Tang Feng-nál. Tang estélyt tartott a fogadásukra. A meghívottak közt volt egy idős ember, aki az ő és néhány iszlám hitű által lefagyasztott huszonöt kilós marhahúst Tang-nak adta. Tang mindig is megvesztegethető volt, és a tetejében az iszlám követője is, de mivel volt egy tiltó rendelet, ezért hirtelen nem is tudta, hogy ezt az ajándékot el kellene-e fogadnia vagy sem. Így megkérdezte Zhang Jing Zhai-t: „Te régi hivatalnok vagy. Ami a szarvasmarhák leölésének tilalmát illeti, meg kellene vitatnunk. A tilalom miatt éppen most kaptam néhány muszlimtól huszonöt kiló marhahúst. Arra kérnek, hogy egy adjak nekik könnyítéseket. Hogy látod, elfogadjam-e vagy sem?”
Zhang Jing Zhai megrázta a fejét: „Ez teljességgel lehetetlen. Te és én, mindannyian hivatalnokok vagyunk, s a szívünkben csak a császárnak lehet helye. Hol vennénk hát figyelembe azt, hogy azonos vallásúak az emberek? Emlékezz Hong Wu éveiben Liu Lao úr (Liu Po Wen) esetére; Hong Wu magánlátogatáson volt az otthonában, s éppen ekkor esett meg, hogy a Jiangnan-i Zhang Wang (Zhang Shi Cheng) egy zöldségtartó edényt küldött neki. Kinyitotta, s észrevette, hogy arany van benne. A császár nagyon feldühödött ezen, s Liu Lao-t lefokozta Qing Tian megye elöljárójává, majd megmérgeztette.
Tang elöljáró megfigyelte, hogy Zhang Jing Zhai beszédében sok ésszerűség volt, ezért nem volt oka kételkedni benne. Gyorsan meg is kérte, mondja el, hogyan tudná kezelni jól ezt a helyzetet? Zhang Jing Zhai így felelt: „Földim, ezt az ügyet írásba foglalhatod. Azt az öreget meg fogd el, mérj rá tízes nagyságrendű botütést, zárd kalodába, s az ajándékba kapott marhahúst helyezd el a kaloda előtt, majd tégy ki mellé egy figyelmeztetést, ami szerint vakon szembeszálltak a törvénnyel. Ha a császár megtudja, hogy ezt az ügyet figyelmesen így elrendezted, akkor előléptet, s jövőd is lesz majd.”
Tang ezt meghallgatva bólogatott: „Teljesen ésszerű.”, majd az ügyet ennek megfelelően intézte.
A ”一丝不苟” (yī sī bù gǒu) chengyu az ügyek lelkiismeretesen intézését, teljes körű figyelembe vételét ábrázolja. .
