冰山难靠– Jéghegyre nehezen alapozhatunk
Tang Xuan Zong kései éveiben Yang nevű ágyasáért rajongott, és nem törődött a császári hatalommal. Yang családja eközben felfejlődött, s a nagybátyja, Yang Guo Zhong lett a kancellár, aki emellett több, mint negyven hivatalt viselt. A kezében volt a hatalom, s az udvar hivatalnokai mind az ő családjából kerültek ki. Akkoriban Shaanxi-ban élt egy Zhang Tuan nevű jelölt, aki a hivatalnoki vizsgát sikeresen letette, de esélye sem volt, hogy hivatalnok lehessen. A barátai mind azt tanácsolták neki, menjen el Yang Guo Zhong-hoz, támaszkodjon rá, mert így könnyedén megszerezheti a hivatalnokság és a meggazdagodás lehetőségét. Ő azonban egyáltalán nem ment el, s ezt ezzel magyarázta: „Ti mind úgy tekintetek Yang Guo Zhong-ra, mintha ő lenne a Tai-hegy. Én azonban úgy gondolom, hogy ő még egy jéghegyig sem ér fel. A jövőben, ha egy kis változás lesz a földön, őt elbukhat, s ekkor a napfény hatására elolvadt jéghegyhez lesz hasonlatos. Akkorra a hegyre alapozott támaszotok eltűnik.”
Nem sokkal később kitört az An Lu Shan-féle felkelés, amely a fővárosban, Chang An-ban is győzelmet aratott. Tang Xuan Zong Sichuan-ba menekült. Ma Wei Po-nál (a mai Shaanxi tartományban) Yang Guo Zhong-ot a katonái meggyilkolták. Reménytelenségében Tang Xuan Zong az ágyasát, Yang-ot megfojtotta, ezzel a Yang család, ez a hegynyi támasz, egy pillanat alatt összeomlott.
A “冰山难靠” (bīng shān nán kào) chengyu jelentése: a mások hatalmára való támaszkodás nem lehet hosszú életű. A rövid ideig tartó hatalmat ábrázolja, amire nehezen alapozhatunk.
(A kép Yang Guo Zhong kancellárt ábrázolja.)
A Jin-dinasztia idején élt egy Yue Guang (乐广) nevű fazon, aki soha nem vetette meg a 
Meng Zi saját álláspontjának a magyarázatául előszeretettel használta a metaforákat. Azt tanította, hogy a földi kormányzás nagyon könnyű feladat, csak az a kérdés, hogy az uralkodók akarják-e vagy sem, és nem az, hogy képesek-e rá vagy sem. Qi Xuan Wang megkérdezte tőle: „Mi a különbség a kormányzás akarata és képessége között?” .jpg)
élt egy szegény ember, úgy hívták Zhuang Zi. Mivel a családjának semmi ennivalója nem volt, elment egy nemesúrhoz, hogy némi ennivalót kérjen kölcsön. A nemesúr azt válaszolta neki: „Várjál egy kicsit, amíg beszedem a földbérletet, akkor majd adok kölcsön 300 aranyat.” Amikor Zhuang Zi ezt meghallotta, nagyon felháborodott, és elsötétült arccal így szólt: „Tegnap, amikor jöttem idefelé, az úton egy hangot hallottam, ami engem szólongatott. Odafordítottam a fejemet, és láttam, hogy a kocsinyomban egy kis összetaposott ponty van. ’Mit csinálsz te itt?’ –kérdeztem. ’A keleti tengernek voltam a hivatalnoka. Kérlek segíts nekem és hozz egy kis vizet!’ ’Úton vagyok Wuyue királyához. Ha megérkezem oda, szólok neki, hogy ásasson egy csatornát és vezesse ide a Jangce vizét. Mit szólsz hozzá?’ ’A hal ezt mondta: Csak egy liter víz kellene nekem a túléléshez! Ha ezt történik, amit mondasz, akkor jobb, ha legközelebb már a szárítotthal piacon keresel.”
A Qin-dinasztia utolsó éveiben Chu földjén élt egy Ji Pu nevű ember. Egyenes jellemű, mindenkihez segítőkész volt. Ha megígért valamit, mindenáron módot talált arra, hogy mindenki megelégedésére teljesítse is azt. A Chu-Han dinasztiák háborúja idején Xiang Yu
Ji Pu egyik falubelije, Zao Qiu Sheng előszeretettel barátkozott hatósági személyekkel, s erre hivatkozással saját magát fényezte és magasztalta, de Ji Pu őt sohasem vette figyelembe. Amint megtudta, hogy Ji Pu-t magas beosztásba helyezték, azonnal elment meglátogatni. Ji Pu Zao Qiu Sheng jöveteléről értesülve tigrisarcot öltött, s arra készült, hogy néhány elejtett szóval kínos helyzetbe hozza. Ki tudja miért, de amint Zao Qi Sheng belépett az aulába, nem törődve azzal, hogy Ji Pu arca mennyire komor, a szavai mennyire durvák, azonnal meghajolt előtte, s a karjaival is köszöntötte. Arra készült, hogy Ji Pu-val a mindennapi és a múltbéli dolgokról beszélgessenek. Hízelegve mondta: „Hallom, hogy Chu földjén szájról szájra száll az a mondás, hogy ’Kétezer arany nem ér annyit, mint Ji Pu szava.’ Hogyan lehet Önnek ilyen jó híre Liang és Chu földjén? Mi ugyanabból a faluból származunk, s én is mindenütt az Ön jó hírét viszem tovább. Hát Ön miért nem óhajt találkozni velem?” Zao Qiu Sheng szavai hallatán Ji Pu-t hirtelen boldogság öntötte el, majd több hónapig marasztalta és becses vendégnek kijáró elbánásban részesítette őt. A távozása előtt pedig még gazdag ajándékot is adományozott neki. Ezt követően Zao Qiu Sheng továbbra is mindenütt Ji Pu-t magasztalta, aki egyre nagyobb hírnévre tett szert. 
.jpg)
A Jin dinasztia idején élt egy jó lovas hadvezér, akit Wan Qi-nak hívtak. A megjelenése elegáns, a modora kifinomult volt. Bár kardforgató katonaember volt, de gyakran forgatta a könyveket, ezért nagyon tanultnak számított, aminek a városban is híre ment. Az egyik évben Wang Qi unokafivére, Wei Jie az anyjával elment hozzá, hogy a segítségét kérje. Wang Qi Wei Jie tiszta tekintetét és megnyerő stílusát látva egyszerűen ledöbbent. Így szólt Wei anyjához: „Az emberek azt mondják, hogy túlságosan szép vagyok, de most az unokafivéremmel összehasonlítva, olyanok vagyunk, mintha a követ és a kincset tették volna egymás mellé. Valójában nem nézek ki túl szépnek!” 
A Tavasz és az 