HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

有备无患

2010.05.20. 10:00 jianchayuan

有备无患– Felkészülten nem érhet baj

Az Ősz és a Tavasz időszakában, miután Jin Diao Gong lett az uralkodó, az volt a vágya, hogy Jin országának a hírnevét újra felemelje, s miként őse, Jin Wen Gong tette, egyszemélyi uralmat valósított meg. Ez idő tájt Zheng országa egy kis államocska volt, s hol Jin országával alkotott szövetséget, hol Chu országához tartozott.  Jin Diao Gong nagyon megharagudott rá, s időszámításunk után 562-ben összesen 11 ország, köztük Song, Ru, Wei és Liu csapatait egyesítve hadsereget küldött Zheng-be. A szomszéd ország egyszerű hadserege megadta magát és Jin országába ajándékként elküldött száz hadiszekeret, számtalan zenészt, drága hangszereket, és tizenhat, táncolni, énekelni tudó lányt.
Jin Diao Gong nagyon boldog volt, s jutalomból az ajándékok felét Wei Yi-nek adta e szavak kíséretében: „Wei Yi, te azt javasoltad nekem, hogy Di és Rong népével legyek békében, és így stabilizáljam a kínai sík minden országát. Nyolc éven át kilencszer keltünk szövetségre az országok despotáival. Most valamennyi országgal a kapcsolatunk olyan harmonikus, mint egy megható dal. Zheng országa oly sok ajándékot küldött, hadd osszam meg veled!” Wei Yi így felelt: „Di és Rong népével békében élni, ez országaink gazdagsága, de a kínai sík despotáinak egységét a nagy uralkodó teremtette meg. Ez a te tehetségeden alapul, az én erőfeszítésem semmiség ahhoz képest. De remélem, hogy a nagy uralkodó a boldogság békés élvezetekor is át tudja gondolni az országok jövőjét. A „Történetek könyvében” ez olvasható: „Béke idején is gondolni kell a jövőben lehetséges veszélyekre; s ezt végig gondolva megtehetők a megfelelő előkészületek, s ha ezeket megteszed, már nem is történhet szerencsétlenség.” Szeretném ezekkel a szavakkal figyelmeztetni a nagy uralkodót!”
A有备无患(yǒu bèi wú huàn) chengyu jelentése: kellő felkészüléssel elkerülhetők a bajok.

Szólj hozzá!

Címkék:

不寒而栗

2010.05.20. 08:00 jianchayuan

不寒而栗– Nem a hidegtől reszket

Han Wu császár uralma alatt élt egy Yi Zhong nevű ember, aki a császárné kegyéből Jun Mo megye elöljárója lett. Miután tisztségére kinevezték, a hivatalát kitűnően ellátta, s az egyes ügyek kezelésénél bátran cselekedett. Mindegy volt számára, hogy tehetős előkelő vagy közember, ki megszegte a törvényt,  Yi Zhong részrehajlás nélkül járt el vele szemben. A császár nagyra becsülte őt, ezért Henei járás katonai vezetőjévé nevezte ki.  Amint elfoglalta tisztségét, a bűnöző hatalmasságok családjait kivégeztette, Henei járás közbiztonsága és társadalmi atmoszférája egyszerre jobbra fordult. Ha valaki óvatlanul elhagyott valamit az úton, senki sem akadt, hogy önkényesen magához vegye azt.
Yi Zhong, amikor Nanyang kormányzója volt, éppen ott élt egy ördögien rafinált despota, Ning Cheng.  Azért, hogy hízelegjen Yi Zhong-nak, a köszöntésekor mindig alázatosnak mutatkozott. Yit Zhong azonban már értesült az ő ördögiességének híréről, s Nanyang-ba érkezésekor azonnal nyomoztatni kezdett, és nagyon gyorsan kiderítve a bűneit, lecsukatta őt.
Később Han Wu császár Yi zhong-ot Ding Xiang kormányzójává nevezte ki. Akkortájt Ding Xiang társadalmi rendje kaotikus volt. Yi Zhong, miután hivatalát átvette, a börtönben lévő, és szabadonbocsátásra okot nem szolgáltató több mint kétszáz gonosztevőt kivégeztette. A gonosztevők felelősségre vonás alóli kimentéséért vesztegetést elkövető látogatóik és hozzátartozóik ügyét is szigorúan kivizsgáltatta, majd elfogatta és elítéltette őket. Egy nap alatt négyszáznál is több embert végeztetett ki. Ettől fogva Ding Xiang-ban az emberek, amint meghallották Yi Zhong nevét, bár nem volt hideg, mégis egész testükben reszkettek.
A不寒而栗(hán'ér) jelentése: Nem a hidegtől reszket. A nagy rémületet ábrázolja.

Szólj hozzá!

Címkék:

一网打尽

2010.05.19. 10:00 jianchayuan

一网打尽– Egy hálóval mindent kifogni

Jin hercege, Yi Wu és Zhong Er hercegi testvérpár volt. Yi Wu a Qin és a Qi országok segítségével lett az uralkodó, Jin Hui Gong néven. Hui Gong miniszterei azonban két pártra szakadtak. A Hui Gong-ot védelmező párt vezetője Que Mao és Lü Que volt, Zhong Er titkos pártját Li Ke és Bi Deng vezette. Ezek az emberek azonban Jin Hui Gong számára mind hasznosak voltak.  Amikor Bi Deng Qin országába ment hivatalos útra, Hui Gong hívei megölték Li Ke-t. Bi Deng visszatérte után rettegett attól, hogy Hui Gong kívánságára őt is megölik. Ezzel szemben a dolgok számára kedvezően alakultak, és ettől megnyugodott. Természetesen Hui Gong-ot mélyen megvetette szívében, s titkon cselszövést szőtt, s párttársaival megállapodott abban, hogy Yi Wu-t elkergetik, és Zhong Er-t ültetik a helyére.
Egy nap egy Tu An Yi nevű személy érkezett hozzá azzal a szándékkal, hogy találkozzon vele. Déltől éjfélig várt, mire erre sor került. Bi Deng megkérdezte, mi járatban van. Tu An Yi elmondta, hogy Hui Gong meg akarja öletni őt, ezért kérte Bi Deng-et, hogy kölcsönösen segítsenek egymáson. Bi Deng erre így felelt: „Eredj és kérj Lü Que-től segítséget!” Mire Tu An Yi ezt mondta: „Lü Que rossz ember. Most épp a vérüket és a húsukat kívánom!” Bi Deng nem nagyon hitt neki. Tu An Yi pedig már felvázolta előtte Hui Gong megdöntésének a módját. Bi Deng meghallgatta, majd nagy hangon felkiáltott: „Ki tanította be neked mindezt?” Tu An Yi látta, hogy nem hisz neki, ezért beleharapott a hüvelykujjába. Kieredt a vére, s az ég felé esküdve mondva: „Istenem, ott fent, ha én kétszínű vagyok, hát pusztítsd el az egész családomat!” Ennek következtében Bi Deng már bízott benne, s bevonta őt az összeesküvésbe. Írtak egy levelet Zhong Er-nek, kérve őt, hogy készüljön a visszatérésre. A levelet Bi Deng, Gong Hua, Tu An Yi és tíz miniszter látta el kézjegyével, majd Tu An Yi a mellkasába tűzve elvitte magával. Másnap a királyi udvarban jártak. Hui Gong számon kérő módon megkérdezte Bi Deng-től: „Miért akarjátok Zhong Er-t fogadni?” Bi Deng kíséretével együtt megdöbbent. Rosszat sejtettek, és mind fel is akasztották őket. Ezt a kilenc, Yi Wu-nak ellenszegülő minisztert "egy hálóval mind kifogták."
A 一网打尽 ( wǎng dǎ jìn) jelentése: semmit sem veszni hagyni, mindent megkaparintani, vagy teljesen kiüresíteni.

Szólj hozzá!

Címkék:

远走高飞

2010.05.19. 08:00 jianchayuan

远走高飞– Messzire menni, magasra szárnyalni

Zhuo Mao a Han-kor végén élt Nanyang-ban. Amikor a kancellár hivatalában szolgált, és egyszer kocsival hajtatott ki, egy ember azt mondta, hogy a nála lévő ló az ő elveszett lova, mire Zhuo Mao odaadta neki, majd saját maga húzva a kocsiját távozott. Hátrafordult, s ezt mondta annak az embernek: „Ha mégsem tiéd a ló, kérlek, vidd vissza a kancelláriába nekem.”  Később az elveszett ló előkerült, és az az ember elment a kancelláriába, hogy a lovat visszaadja.
Amikor Zhuo Mao Mi megye vezetője volt, egy ember elpanaszolta neki, hogy egy pavilonfőnök rizst és húst fogadott el tőle. Zhuo Mao puhatolózva kérdezte: „Az elöljáró keresett téged, hogy kell neki? Vagy te kerested fel őt egy ügyben?” Az ember ezt felelte: „Mivel félek tőle, ezért küldtem el neki. Az elöljáró nem fogadhatta volna el az ajándékot, így hát eljöttem, hogy elpanaszoljam.” Zhuo Mao ezt mondta: „Helytelenül cselekedtél. A falubeliek még tiszteletben tartják az ajándékozás szokását, ezzel fejezik ki az összetartozásukat.  A hivatalnokok csak azt nem tehetik meg, hogy a helyzetüket kihasználva ajándékot kérjenek. Ha nem javítasz a karmádon, hogyan is mehetnél messzebbre, szárnyalhatnál magasabbra, és szabadulhatnál meg ebből a világból? Az elöljáród jó hivatalnok. Illendő is volt, hogy tavaly egy kis rizst, meg húst küldjél neki.”  Az ember ezt kérdezte: „Hát a törvények nem tiltják?” Zhuo Mao így felelt: „Ha a taoizmusról magyarázok, nem lehet gyűlölet a szívedben. Ha a törvényről kell szólnom, az nem fejezhető ki ilyen barátságosan. Vagy ezt a tanítást fogadod el, vagy a törvény szigorát. Remélem háromszor is végiggondolod!” Az ember rájött, hogy hibázott, s az az elöljáró is nagyon hálás volt.
Kezdetben a hivatalnokok kinevették Zhuo Mao-t, a járásokban törvénytudó hivatalnokokat adtak mellé, így még önálló javaslata sem lehetett. Néhány évvel később, Mi megye népe áttért a taoista tanra, és ezzel a béke és prosperitás korszaka jött el. Han Ping császár alatt sáskajárás pusztított, ami Henan tartományban több mint harminc megyét sújtott, egyedül Mi megye kerülte el a vészt.  A kormányzó csak akkor hitte el mindezt, amikor a saját szemével győződött meg róla.
A “远走高飞 (yuǎnzǒugāofēi) a kivezető út keresését, avagy a nehézségektől való megszabadulást szemlélteti. Jelentése: vadállatokként futni, s madarakként szárnyalni a messzeségbe. Azoknak az embereknek a bemutatására használják, akik nagyon messzire jutnak el, vagy többnyire azokra, akik a nehézségeket legyőzve a megoldásokat keresik.

Szólj hozzá!

Címkék:

月下老人

2010.05.18. 08:10 jianchayuan

月下老人– A hold alatti öregember


A Tang-dinasztia idején élt egy Wei Gu nevű ember. Egyszer Song Chengbe utazott, s a déli fogadóban szállt meg. Egy este Wei gu az utcán bóklászott, s a holdfényben meglátott egy öregembert, aki a földön ült és egy nagy és vastag könyvet olvasott, míg mellette egy vörös szalagokkal teli vászonzsák hevert.
Wei gu kíváncsian odament hozzá és ezt mondta: „Bácsi, megkérdezhetem, hogy milyen könyvet olvasol?” Az öreg így felelt: „Ez a könyv a férfiak és a nők házasságáról szól.”
Wei Gu-t ez még kíváncsibbá tette, s megkérdezte: „És a zsákodban lévő vörös szalagok mi célt szolgálnak?” Az öreg mosolyogva válaszolt: „Ezek a kötelek a férj és a feleség lábait kötik össze. Akár a férfi, akár a nő próbál meg félrelépni vagy túl messzire eltávolodni, csak odakötözöm ezeket a szalagokat a lábukra, és ők biztosan kibékülnek, igazi férj és feleség válik belőlük.” Wei Gu természetesen nem hitte el a hallottakat, úgy vélte, hogy az öreg csak tréfál vele. Mégis, a furcsa öreg iránt továbbra is a teljes kíváncsiság fogta el. Amikor fel akart tenni neki még pár kérdést, az öreg már felállt, s magával vive a könyvet és a zsákot, a rizspiac felé távozott. Wei Gu követte őt.
Amikor a rizspiachoz értek, megpillantottak egy vak nőt, aki egy három év körüli gyermeket ölelve feléjük tartott. Az öregember ezt mondta Wei Gu-nak: „A vak asszony karjaiban lévő gyermek lesz a te jövendőbeli feleséged.” Wei Gu ettől nagyon mérges lett, mivel azt hitte, hogy az öreg szándékosan gúnyt űz belőle. Kiváló rabszolgájának megparancsolta, hogy azt a kislányt ölje meg, s majd az öreg meglátja, hogy valóban a saját felesége lehet-e vagy sem.
A házi rabszolga előreszaladt, s miután a kisgyermeket egy tőrdöféssel leszúrta, nyomban kereket oldott. Amikor Wei Gu a számadás végett kereste az öregembert, annak már nyoma sem volt.
Az idő gyorsan elröpült, s egy szempillantás alatt tizennégy év telt el. Wei Gu ekkorra már megtalálta a tökéletes párját, s az esküvőre készült. A párja, aki Xiang Zhou kormányzójának, Wang Tai-nak volt a szeme-fénye, gyönyörű nővé érett, csak a szemöldökein volt egy heg. Wei Gu ezt nagyon különösnek találta, ezért megkérdezte az apósát: „Miért van karcolás mindkét szemöldökén?” Xiang Zhou kormányzója így válaszolt: „Ha elmondom, a harag önt el. Tizennégy évvel ezelőtt a nevelőanyja, Chen Shi az ölében vele épp a rizspiacon sétált, amikor egy őrült minden ok nélkül a tőrével megszúrta. Szerencsére a sérülése nem volt életveszélyes, csak ez a seb maradt utána. Igazi szerencse a szerencsétlenségben!”
Wei Gu ennek hallatán ledöbbent, s a tizennégy évvel ezelőtti történések újra lejátszódtak az agyában. Ezt gondolta: „Hát pont ő az a kislány, akinek a megölésére szolgájának parancsot adott?” Nagyon izgatottan kérdezte: „Az a nevelőanya egy világtalan asszony volt?” Wang Tai látva vejének gond terhelte arcát, a furcsának tartott kérdésére visszakérdezett: „Igen, egy vak nő volt. De te honnan tudhatsz erről?”
Wei Gu a kérdésével beismert mindent, ezért igazán megrémült, s egy darabig szóhoz sem jutott. Jó néhány perc eltelt, mire megnyugodott, majd elmondta a tizennégy évvel korábban Song Cheng-ben, a „hold alatti öregemberrel” való találkozásának teljes történetét. A hallottakon Wang Tai is végtelenül megdöbbent. Wei Gu most értette meg, hogy a „hold alatti öregember” szava nem tréfa volt. Az egybekelésük valóban isteni akarat műve. Ettől fogva a férj és a feleség mindketten még többre értékelték a házasságukat, s hálás szeretetben éltek.
Nemsokára ez a történet eljutott Song Cheng-be, ahol a helyiek, hogy emléket állítsanak a jövendőbeli megjelenésének, a déli fogadó nevét „eljegyző fogadóra” változtatták. Mivel a mese népszerű volt, mindenki elhitte, hogy a férfiakat és a nőket annak a „hold alatti öregembernek” a vörös köteléke fűzi össze, aki egyúttal össze is hozta őket, ezért az utódok a kerítőket „hold alatti öregembernek” hívták, egyszerűbb nevén „holdöregnek”.
 
A „月下老人” („a hold alatti öregember, yuèxiàlǎorén) jelentése: eredetileg a házasságot elrendező istenekre utalt, később a kerítőkre használták.

Szólj hozzá!

Címkék:

爱屋及鸟

2010.05.18. 08:00 orangeman

 爱屋及乌 – Szeretni a tetőn lévő varjút is

 A legenda úgy tartja, hogy a Shang dinasztia végén uralkodó Zhou király egy nagyon kegyetlen és élvhajhász uralkodó volt. Jichang egy vezető volt az udvarában (később belőle lett Zhouwen király). A fiát kivégeztette, és megetetette Jichanggal. (Lásd: 助纣为虐) Miután Jichang kiszabadult a hosszú börtönből, elhatározta, hogy elmegy Zhou állam fővárosába Qishanba (ma Qishan járás Shaanxi tartományban) és onnan megdönti a Shang dinasztia uralmát. Először megbízta a hadserege vezetésével Jiang Shangot, majd katonákat toborzott, és felkészítette őket a harcra. Amikor már elég erős volt, megtámadott és elfoglalt néhány környező kisebb hercegséget, és így lassan fölé kerekedett Zhou király seregének. Ezután a fővárostól keletre lévő Fuyiba vezérelte csapatait, felkészülve arra, hogy betörjön Shang királyságba, ám nem sokkal azután meghalt.

Jichang egy másik fia Jifa, aki a zhou-i Wu királyként is ismert hadvezére Jiang Shang, valamint két másik testvére és pár apró herceg segítségével megtámadta Zhou királyt. A hadsereg a Meng gázlónál kelt át a Sárga folyón, majd egyenesen északkeletre fordult Zhaoge, a Shang dinasztia fővárosa felé. Mivel Zhou királyt az országa nagy része már gyűlölte, a katonái sem akartak harcolni érte, Zhaoge gyorsan elesett. A király öngyilkos lett, és ezzel megdőlt a Shang dinasztia uralma, és Wu király helyette megalapította a Nyugati Zhou dinasztiát.

Ám még számos olyan hivatalnok maradt hatalomban, akik még a Shang dinasztia alatt kezdtek el szolgálni, és Wu királynak sok fejfájást okoztak. Hívatta tanácsadóját és barátját Jiang Shangot (más néven Jiang herceget), és ezt kérdezte tőle: „Mit tegyek ezekkel az emberekkel?”

Jiang herceg ezt válaszolta: „Van egy mondás: ’Ha szeretsz valakit, szereted a háza tetején lévő varjút is, ha gyűlölsz valakit, gyűlölnöd kell a családját és a barátait.’ Zhou király számos embere kegyetlen és gonosz volt, meg kell öletned őket!”

Amikor ezt meghallotta öccse Zhou herceg így kiáltott fel: „De hiszen azt nem teheted! Ha megölnél ennyi embert, akkor te is olyan kegyetlen lennél, mint az elődöd, és nem bíznának benned többet az emberek!”

Wu király igazat adott az öccsének, és megkímélte a hivatalnokok életét.

Ezt a chengyut - 爱屋及乌ài wū jí wū – arra használják, hogyha szeretsz valakit, akkor szeretsz minden olyan dolgot, ami hozzá tartozik.

(Félreértésre adhat okot, hogy Zhou () király neve, és az utána következő Zhou () dinasztia megnevezése ugyanúgy van leírva magyarul. Kínaiul ezek természetesen különböznek.)

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: 纣王

如鱼得水

2010.05.17. 08:00 jianchayuan

如鱼得水– Mint a halnak a víz

Zhu-ge Liang, más néven Kong Ming Rang Yang-ból, Liu Bei, más néven Xuan De pedig Xu Xian-ből származott. A keleti han birodalom utolsó éveiben nagy káosz volt a földön, amiben hősök emelkedtek ki és küzdöttek a hatalomért.  Liu Bei, hogy valóra váltsa az ország egyesítésének a vágyát, sok helyről összegyűjtötte a tehetségeket, s külön tiszteletét tette a Long Zhong-i Fekvő Sárkány Sziklában remeteként élő Zhu-ge Liang-nál, hogy megkérje őt, jöjjön ki a hegyekből. Kétszer is elment hozzá, ám mégsem találkoztak.
Erre csak a harmadik látogatás során került sor. Liu Bei világosan elmondta, hogy mik a szándékai, s beszámolt az ő saját hatalmas tervéről. Kérte Zhu-ge Liang-ot, hogy vegyen részt benne, s felvetette neki Xing Zhou, Yi Zhou megszerzésének, a délnyugati nemzetiségekkel való békekötésnek, a Sun Chuannal-való keleti szövetségkötésnek és Cao Cao északról történő megtámadásának stratégiáját. A jóslat szerint a földön szükségképpen Shu, Wei és Wu hármasának az uralma jön el.
A jóslatot hallva Liu Bei nagyon megörült, s Kong Ming-et kérte fel hadvezérének. Kong Ming teljes mértékben támogatásáról biztosította Liu Bei-t, és Liu Bei is a bizalmába fogadta őt, akit fontos feladatokkal bízott meg. Ez azonban Guan Yu, Zhang Fei és más hadvezérek elégedetlenségét váltotta ki, amit gyakran Liu Bei előtt is kifejezésre juttatták. Az őszinte természetű Zhang Fei még inkább telve volt panasszal. Liu Bei türelmesen megmagyarázta a dolgot. Magát egy halként, Kong Ming-et pedig a vízként ábrázolta, s ezt folytatva győzte meg őket, hogy az ország megszerzésének nagy feladatához Kong Ming képességeire és bátorságára szükség van. Mint mondta: „Nekem Liu Bei számára Kong Ming olyan, mint a hal számára a víz. Azt akarom, hogy ne beszéljetek többet róla!”
A 如鱼得水(shuǐ) jelentése: olyan, mint a halnak a víz. A valamitől való függést, és a számunkra nélkülözhetetlen embert, illetve a számunkra kedvező környezetet ábrázolja.

 

2 komment

Címkék:

四面楚歌

2010.05.16. 08:00 jianchayuan

四面楚歌– Mindenfelől Chu dal hallatszik

Xiang Yu és Liu Bang megállapodtak, hogy Hong folyónak (a mostani Hen Nan tartomány, Nan Rong megyéjében található Jia Ru folyó) a keleti és nyugati oldalán húzódik majd a határ, melyet kölcsöösen tiszteletben tartanak.  Később Liu Bang Zhang Liang és Chen Ping javaslatára úgy döntött, hogy Xiang Yu gyengeségét kihasználva elpusztítja őt. Chao Xin-nel, Peng Yue-vel, Liu Jia-val  egyesítve erőit betört a Peng Cheng (a mai Jiangsu tartománybeli Tu Zhou) felé keletre tartó Xiang Yu táborába, végül több szakasznyi katonájával a határnál körbefogta Xiang Yu-t (a mai Anhui tartománybeli Ling Pi megyétől délkeletre lévő helyen). Ekkorra Xiang Yu katonái már nagyon megfogyatkoztak, s eleségük sem maradt.

Xiang Yu éjszaka meghallotta, hogy az őt körbevevő katonák Chu dalát éneklik. Nem állhatta meg, hogy riadtan meg ne kérdezze: "Liu Bang már megkaparintotta Chu földjét? Miért is lenne a táborában ilyen sok Chu-béli ember?" Alighogy kimondta, a lelkiereje elenyészett, s az ágyáról felkelve a sátorban ivott, majd a legkedvesebb ágyasával, Yu Ji-vel dalolni kezdett. Alighogy a dalt befejezte, potyogtak könnyei. A társai is nagyon szomorkodtak, még a fejüket is leszegték. Ekkor Yu Xiang felpattant lovára, s nyolcszáz fős lovasságával délről kitört az ellenség gyűrűjéből, és elmenekült. Minél jobban menekült, annál nagyobb volt a veresége, ezért a Wu folyó partjánál a kardját testébe döfte és meghalt.

Mivel a történetben Xiang Yu mindenhonnan a Chu dalt hallotta, ettől megijedt, majd vereségében öngyilkosságot követett el, ezért az utódok ezzel a chengyu-vel szemléltetik azt a kényszerítő helyzetet, amikor az embert mindenfelől támadják, s a magárahagyottság és az elkeseredettség lesz úrrá rajta. Akik ilyen helyzetbe kerülnek, a sorsuk gyakran tragédiával végződik. Például aki gyakran keveredik rossz társaságba, nem dolgozik, csak szórakozik, később a nélkülözés hatására másoktól kényszerül segítséget kérni.  Azok azonban, akiktől segítséget kaphatna, a múltbeli magatartására tekintettel nem együttérzők vele, és nem is megértők hozzá. Ez az ember a四面楚歌(miànchǔ) helyzetében van. Az emberiség történetében, a mindennapokban a hasznos munkát végző emberek, ha a tevékenységüket elhanyagolják, nem kerülhetik el, hogy ilyen szerencsétlen helyzetbe kerüljenek.
 

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása