HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

江郎才尽

2010.09.20. 08:00 jianchayuan

江郎才尽– Az ifjú Jiang kimerült

Jiang Yan, vagy más néven Wen Tong már ifjú korában neves irodalmár volt. A versei és irodalmi értekezései a kor legnagyobb elismerésében részesültek. Miután azonban egyre idősebbé vált, a művei nemcsak hogy nem ütötték meg a korábbiak szintjét, hanem még sok mindenben visszalépést is jelentettek. A verseiben nem volt semmi rendkívüli, ráadásul elég régóta írogatta őket, mivel hosszú ideig nem vetett papírra egy sort sem, majd hirtelen rátört az ihlet, s megírta a verseit. Ezek sorai azonban színtelenek voltak, és egyszerűen hiányzott a mondanivalójuk. Volt, aki erről a következő történetet terjesztette: ’Egyszer Jiang Yan hajóra szállt, majd lepihent a Chanling-templom partjánál. Álmában megjelent előtte egy Zhang Jing Yang nevű ember, aki a selymét visszakérte tőle. Erre az öléből elővett néhány láb selymet és odaadta annak az embernek. Ennek köszönhetően a művei már nem voltak többé olyan kifinomultak.’ Mások ugyanezt így adták elő: 'Egyszer Jiang Yan az Olvasztó-pavilonban sziesztázott.  Álmában egy Guo Pu nevű embert látott, aki odament hozzá, s elkérte tőle a tollát, majd így szólt: „Wen Tong testvérem, régóta nálad maradt egy tollam. Most vissza kell adnod nekem!” Jiang Yan e szavak hallatán elővett az öléből egy ötszínű tollat és visszaadta neki. A legenda szerint ezután Jiang Yan, mivel az ihlete kimerült, már nem is tudott többet olyan jó műveket írni.'
 
A ”江郎才尽” (jiāng láng cái jìn) chengyu a kreativitás, a tehetség hanyatlását ábrázolja.

Szólj hozzá!

Címkék:

白衣苍狗

2010.09.19. 08:00 jianchayuan

白衣苍狗– A fehér felhőből fekete kutya lesz

Du Pu boldogan segített másokon, pedig ő magának még csak ruhára és élelemre sem jutott. Csak más embereken segített a verseivel.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Li Gui Yuan egy Kai Yuan[1] uralkodása idején élt művész volt, akit Tang Xuan Zong császár mélységesen szeretett, s akit az udvari előkelőségek is rendszeresen meghívtak előadni. Minden egyes fellépéséért fényűző gázsit kapott. Az An Shi[2] felkelés kitörése után Li Gui Nian elmenekült a Jangcétól délre,[3] ahol teljesen magára hagyottan élt. Egy estélyen Du Pu újra meghallotta Li Gui Nian éneklését, s erre egy verset írt, amelyben az ő művészetének a nagyságát e szavakkal dicsérte: „Nem gondoltam volna, hogy az ily nagyszerű látványt nyújtó Jiangnan-ban, a virágok hullásának időszakában oly szerencsém lesz, hogy veled találkozhatok, öreg barátom. Nézd e gyönyörű látképet, s az igazi barátság jusson eszedbe, amitől talán a szíved fájdalmát is elfeledheted!”[4]
 
Wang Li You a Tang-dinasztia idején szegényégben élt költő volt. Szandálok eladásából tartotta fenn magát, de ő a szegénységében is boldog volt.  A szabadidejét olvasással és verseléssel töltötte. A felesége nem tudta elviselni a nyomorúságukat, ezért elhagyta őt. A többi ember lezseren beszélt vele. Du Pu egy versében így vigasztalta Wang Li You-t: „Az égen úszó felhő olyan, mint egy fehér ruha, de hirtelen amivé válik, az egy fekete kutya. A múlt és a jelen ugyanígy változik szüntelen, életünkben hát mely dolgok ne történnének meg?”
 
A “白衣苍狗” (bái yī cāng gǒu) chengyu az emberi élet szüntelen változékonyságát ábrázolja.
 


[1] 开元(Kāi yuán) az i.sz. 712-756 között uralkodott utolsó Tang császár, 唐玄宗(Táng Xuán zōng) uralkodói neve.
[2] 安史之乱(Ān Shǐzhī luàn): a Tang-dinasztia bukását okozó felkelés, i.sz. 755-763 között.
[3] 江南(Jiāng nán): Dél-Kína történelmi neve, a Jangcétól délre eső területeket hívták így.
[4] Az eredeti vers így szólt: „岐王宅里寻常见,崔九堂前几度闻。正是江南好风景,落花时节又逢君。” 

Szólj hozzá!

Címkék:

风风雨雨

2010.09.18. 08:00 jianchayuan

风风雨雨– Szélfútta, eső áztatta

Zhang Ke Jiu a Yuan-dinasztia idején élt Qingyuan-ben. Bár az életútja nem volt túl eredményes, mégis tehetséges volt a költészet terén. A tájat a verseiben énekelte meg, amelyek stílusa újszerű és gyönyörű volt. Például a Zhejiang-i Shaoxing-ben lévő, és a Családi Üdvözlet Tavának is nevezett Tükör-tóról így írt egy versében:
 
„Amikor a festett dobokon a bíbor üröm melódiája cseng fülemben, mindig eszembe jut, milyen is a szülőföldem, a Tükör-tó a tavasz eljövetelével: Április és május közt a tavon tartott sárkányhajó[1] versenyen küzdenek az emberek. A hajósok, italozva pihennek, majd keményen eveznek. Mintha gyönyörűséges ruháiban az egész Yue királyság városainak a népe ott lenne. A szélfútta, eső áztatta halottak napja[2] szomorúfűzek barkáival telik meg, s mindenütt könnycseppje hever a szomorú embereknek. A rigók és fecskék köszöntötte sárkányhajó ünnepen[3] a tömegben az emberek ruháiról a virágok porba esnek, miközben mindenki letapossa a gyomnövényeket. Álldogálok a Yue király-hegy tetején lévő Tengerlátó Pavilon belsejében, hisz honnan is láthatnám jobban a zöldellő burjánzását e hegynek?"
 
A “风风雨雨” (fēng fēng yǔ yǔ) chengyu a tornyosuló akadályokat ábrázolja, de a társadalmi békétlenségeknek és a terjengő rémhíreknek a kifejezésére is használják.

 


[1] A sárkányhajó kínai eredetű, speciális terv alapján megépített 12,5 m hosszú hajó, melyet elöl sárkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít. A sárkányhajózás jelenleg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nyilvántartott sportág.
[2] 清明节(Qīng míng jié): a „Tiszta Fény Ünnepe”, a kínai halottak napja, amit minden évben április elején tartanak.
[3] 端午节(duān wǔ jié): a „Kezdődő Délidő Ünnepe”, sárkányhajó ünnep, amit évente az ötödik holdhónap ötödik napján tartanak.

Szólj hozzá!

Címkék:

不治之症

2010.09.17. 08:00 jianchayuan

不治之症– Gyógyíthatlan baj

A Liu De házaspár Xuan De uralkodásának éveiben a Tianjin-i Hexiwu városában élt. A Nagy-csatorna mellett volt egy kis fogadójuk. Mindketten elmúltak már hatvanévesek, mégsem volt gyermekük.

Egy hideg napon nagy hó esett. Egy Fang Yong nevű idős katona tizenkét éves fiát, Fang Shen-t éppen hazavitte Shandong-i otthonába, de a hóvihar elől a fogadóba menekültek. Liu apó nem hagyta magára szegényeket, s étellel-itallal kedveskedett nekik, sőt még éjszakára is marasztalta őket. Ahogyan mondta: „A négy égtájon mindenütt testvérek vagyunk.” Fang Yong a hideg széltől éjfélkor reszketni kezdett. Liu apó és felesége levest szolgáltak fel neki és vastag takaróval látták Amint beköszöntött a reggel, Liu apó a hóval dacolva orvosért ment. Ekkor már Fang Yong nem volt eszméleténél. Az orvos a pulzusát megtapintotta és így szólt: „Ezt kettős hastífusznak mondják. Gyógyíthatatlan betegség. Csak hét napja van hátra.” Liu apó és felesége bezárta a kis fogadóját és minden erejüket megfeszítve ápolták a beteget. Fang Yong azonban néhány nap elteltével meghalt, és Li apóék a saját családi sírboltjukba temették el őt. Az árván maradt Fang Shen-t a gyermekükké fogadták és nevét Liu Fang-ra változtatták. Liu Fang szorgalmasan segített a családnak, a nevelőszüleit alázattal szolgálta. A családi gazdaság fokozatosan fel is virágzott. Mindenki azt mondta, hogy ez a Yin-nek köszönhető.

Néhány év elteltével a nevelőszülők megbetegedtek, és Liu Fang továbbra is mellettük szolgált. Miután a nevelőszülei egymás után távoztak az élők sorából, Liu Fang eltemette őket, majd a földi maradványaikat az édesanyja sírjához vitette Shandong-ba, ahol ettől kezdve a két család egy helyen nyugodott. A fogadó nyugalmára pedig ő maga vigyázott, amíg meg nem halt.
 
A “不治之症(bù zhì zhī zhèng) chengyu-t a halálos betegségek, a megoldhatatlan problémák, jóvátehetetlen hibák ábrázolására használják.

Szólj hozzá!

Címkék:

不知所云

2010.09.16. 08:00 jianchayuan

不知所云 Nem tudja mit beszél

A Három Királyság[1] korában a Keleti Wu-k megölték Guan Yu-t[2] és elfoglalták Jingzhou-t. A Keleti Wu-kkal vívott harcokban a Shu Királyság vezetője, Liu Bei[3] hatalmas vereséget szenvedett, majd a Baidi városába történő visszavonulásakor súlyos betegség tört rá. Sürgősen elküldetett hát Chengdu-ba Zhu Ge Liang[4]-ért. Liu Bei ezt mondta neki: „A fiam, ha segítségre szorul, segíts hát neki; ha nem fogadja meg a tanácsaidat, leválthatod.” Beszéde befejeztével Liu Bei eltávozott az élők sorából.  
 
Akkoriban Shu országot mindenféle belső és külső gond gyötörte, a nehézségek megsokasodtak. Zhu Ge Liang a külügyek terén a Keleti Wu állammal békét kötött, az országon belül pedig növelte a termelést és képezte a hadsereget. Néhány év elteltével Shu ország visszanyerte régi erejét. Az élelmiszerellátása teljes körű volt és a hadsereg is nagyon megerősödött.
 
A Shu ország déli részén élő Li nép vezére, Meng Huo azonban felkelést robbantott ki. A hátország pacifikálása érdekében a 225. évben Zhu Ge Liang maga vezette csapatait Meng Huo ellen. A személyes meggyőzés stratégiáját követve hétszer fogta el Meng Huo-t, akit mind a hét alkalommal szabadon is engedett. Végül Meng Huo örömmel és őszintén csatlakozott a Shu országbéliekhez. Így szólt: „Mennyei erejű kancellárom, én már többé nem lázadok!”
 
A jövőre vonatkozó aggodalmak eloszlatását követően Zhu Ge Liang elhatározta, hogy csapatokat küld Wei országba. Liu Chan-nak[5] írt egy búcsúlevelet, amelyben Liu Bei tragikus hirtelenségű korai halálától kiindulva elmesélte, hogy ő maga a katonai vereség sorsdöntő pillanatában vette át megbízatását, amióta huszonegy esztendő telt el. Liu Chan figyelmébe ajánlott egy sor minisztert és hadvezért, majd háromszor is azt javasolta neki, hogy legyen mindig bizalmas a minisztereivel és tartson távolságot a kisemberektől, a hasznos javaslatokat pedig mindig fogadja el. Végül ezt mondta: „Ma hosszú útra indulok a csapataimmal.  Ezt a búcsúlevelet írva könnyel telik meg szemem. Nem tudom, mit mondhatnék neked?” Liu Chan a búcsúlevelet elolvasva nagyon meghatódott. Ezt tanácsolta neki: „Kancellárom éppen most tért vissza a déli hadjáratról, és már indulna is északra. Előbb pihenjen inkább, pihenje ki magát!” Zhu Ge Liang így felelt: „A császár az ország sorsát a kezembe adta. Sohasem mertem lazítani. Ha ma nem indulok északra, meddig kellene még várnom?” Zhu Ge Liang így indította el az első északi hadjáratát.  
 
A ”不知所云” chengyu jelentése: nem tudja, mit mondjon. A zavaros és üres beszéd ábrázolására használják, amiből lehetetlenség bármit is felfogni.
 



[1] 三国 (Sān guó): A Han-dinasztia bukását követő időszak, a Három Királyság kora (i.sz. 220-280). Ez a három állam a következő volt: 吴(Wú), 魏(Wèi) és 蜀(Shǔ).
[2] 关羽 (Guān Yǔ): a Shu Királyság tábornoka, Liu Bei vértestvére. A hősiesség és a lojalitás példaképe.
[3] 刘备 (Liú Bèi; i.sz. 161-223): a Han-dinasztia bukása idején élt hadúr, a Shu Királyság megalapítója.
[4] 诸葛亮 (Zhū Liàng; i.sz. 181-234): a Shu Királyság katonai vezetője és kancellárja.
[5]刘禅(Liú Chán; i.sz. 207-271): Liu Bei fia, i.sz. 233 és 263 között a Shu állam királya.

Szólj hozzá!

Címkék:

负隅顽抗

2010.09.15. 08:00 jianchayuan

负隅顽抗– A hegynek támaszkodva áll ellen

A Hadakozó Fejedelemségek korában az egyik évben Qi országban éhínség tört ki, amelyben rengeteg ember elpusztult. Meng Zi tanítványának, Zhen Zhu-nak a fülébe jutott ez a hír. Gyorsan a metsteréhez sietett, s nagyon lesújtott állapotban így szólt hozzá: „Mester, hallotta-e a hírt? Qi ország az éhségtől szenved, az emberek menten éhen halnak. A nép abban bízik, hogy Ön, mesterem újra tanácsokat ad majd Qi királyának, s megkéri őt, nyissa meg cseresznyék földjének raktárait és mentse meg a népét. Nem tudhatom, hogy ismételten így tenne-e?” Meng Zi ezt válaszolta: „Ha megint így tennék, Feng Fu lenne belőlem.”
 
Majd elmesélte Zhen Zhu-nak Feng Fu történetét. Feng Fu egy vadász volt Jin országban, akinek a tigrissel való küzdelem volt az erőssége. Később karitatív tevékenységet folytatott, nem ölt több tigrist, s a neve is majdnem feledésbe merült a nép körében. Az egyik évben néhány hegyen felbukkant egy vérszomjas tigris, ami gyakran támadt rá az emberekre. Egy kevés fiatal vadász együtt ment a tigris elpusztítására. A tigrist bekényszerítették a hegyvidék mélyére. A tigris háttal a hegynek vetette be magát, ahonnan szemmel tartotta az embereket. A kerekre meredt szeme olyannyira rettenetes volt, hogy nem akadt senki, aki oda mert volna menni elfogni. Éppen ekkor hajtatott a szekerével oda Feng Fu. A vadászok amint meglátták, gyorsan odasiettek és üdvözölték őt. Megkérték, segítsen nekik a tigris elejtésében. Feng Fu leszállt a kocsijáról, felgyűrte az ingujját és a tigrissel ölre ment. Egy nagy küzdelem után végül megölte a tigrist, s a népet a rettegéstől megszabadította.  Az ifjú vadászok örömmel köszönték meg a tettét, de néhány tanult ember mégis gúnyosan kinevette.
 
A ”负隅顽抗(fù yú wán kàng) chengyu jelentése: egy stratégiai pontra (szó szerint: a hegy szélére) támaszkodik, és keményen ellenáll.

Szólj hozzá!

Címkék:

同甘共苦

2010.09.14. 08:00 jianchayuan

 同甘共苦– Együtt jóban és rosszban

A Hadakozó Fejedelemségek idején Yan ország hercege, Yi Ping örökölte a királyi trónt és Yan Shao király lett a neve.  Hogyan kormányozzon, hogy a népe gyarapodását és a hazája erősödését érje el? Yan Shao király valóban teljesen tanácstalan volt.
 
Egy nap tudomást szerzett arról, hogy Gou Gui-nak jó ötletei szoktak lenni és kiváló stratéga is egyben. Így hát sürgősen érte küldetett egy embert, s amint megérkezett, e szavakkal fogadta: „Tudsz-e számomra találni egy tehetséges embert, aki segít nekem abban, hogy az ország visszavágásra is képes, erős állam legyen?
 
Gou Gui így felelt: „Ha széles körből választasz ki okos embereket és ezen felül személyesen fel is keresed őket, úgy e föld bölcsei mind Yan országba sereglenek majd.” „Melyiküket érdemes felkeresnem?” – kérdezte a király. Gou Gui válasza ez volt: „Először is végy fel egy fontos tisztségre engem, mint egy átlagos tudású embert! Az ország nagy tehetségű bölcsei az én tisztségem láttán, mit sem törődve a távolságokkal, egész biztosan ide fognak seregleni hozzád.” Yan Shao király nyomban a tanítómesterévé fogadta Gou Gui-t és építtetett neki egy előkelő villát.
 
Amint híre ment ennek, a nagy tudású Le Yun, Zou Yan és Ju Xing egymás után érkeztek Wei, Qi és Zhao országokból Yan országába, hogy annak királyáért cselekedjenek. Yan Shao király nagyon boldog volt, s mindegyiküket fontos feladattal bízta meg. Tárt kapukkal fogadta őket és még a családi életükről is érdeklődött, függetlenül attól, hogy honnan érkeztek. Ennek következtében tizennyolc éven keresztül a népével együtt élte át a boldog békeidőket és a nehéz esztendőket egyaránt, míg végül Yan ország megerősödött és meggazdagodott, és ő az egész ország valamennyi társadalmi csoportjának a támogatását élvezte.
 
A 同甘共苦(tóng gān gòng kǔ) chengyu jelentése: közösen élvezik a boldogságot és közösen állják ki a nehézségeket.

Szólj hozzá!

Címkék:

万里长城

2010.09.13. 08:00 jianchayuan

万里长城– Tízezer mérföldnyi Nagy Fal

Tan Dao Ji a Déli Dinasztiák[1] időszakában élt Gao Ping-ban. Song Wu császár északi hadjárata alatt az élvonalban harcolt, keményen küzdött, s Luo Yang elfoglalásakor négyezer hadifoglyot ejtett. A katonák elrettentésképp meg akarták ölni őket, mire Dao Ji így szólt:  „A nép érdekében, a zsarnok megbüntetéséért[2] vagyunk itt. Hogyan is ölhetnénk ártatlanokat?” Majd mindannyiukat szabadon bocsátotta, és ezzel megnyerte a nép bizalmát a déli Song-hadseregnek.
Song Wen császár uralmának hetedik esztendejében a déli Song-hadsereg Huatai-nál vereséget szenvedett. Wen császár Dao Ji-t küldte el, hogy vigyen segítséget. Shouzhang-nál meg is törte az északi Wei sereget, s alig 20 nap alatt több mint 30 csatában mérkőzött meg, míg végül bevonult Licheng[3]-be. Ekkor Huatai-ban már nem maradt őrség és Dao Ji csapatainak az élelme is elfogyott. Ezt valaki jelentette az északi Wei-hadseregnek, mire mindenkin a félelem lett úrrá. Dao Ji mégis nyugodt volt. Megparancsolta, hogy a katonák éjjel a nagysátorban mérjék ki a homokszemeket, majd szórják meg a maradék élelemmel. Így töltöttek el egy éjszakát. Másnap megparancsolta, hogy a katonák öntözzék meg vegyenek páncélt és dél felé hagyják el a tábort. Ő maga csak egy kabátot viselt, úgy ült a harci szekerére, majd játszi könnyedséggel[4] követte a csapatait leghátul, s a déli Song-hadsereg biztonságban hazatért. Ettől kezdve az északi Wei-hadsereg rettegte nevét, a katonáik még ördögűzésre is az ő arcképét használták.
Később Wen császár koholt vádak alapján Dao Ji-t kivégeztette. Halálakor kimerevedtek a szemei, a sálja a porba hullott, miközben ezt mondta: „Hát nem a tízezer kilométer hosszú Nagy Falatokat pusztítjátok el éppen?” Dao Ji halála után tizennégy évvel az északi Wei-hadsereg a Jangce parti Guapu-hoz ért el. A folyó túlpartján lévő Shitoucheng-ben Song Wen császár bánkódva így szólt: „Ha Tan Dao Ji még élne, nem engedte volna ezt meg nekik.”
A “万里长城” (wàn lǐ cháng chéng) chengyu eredetileg a Nagy Falra utalt, de a nemzet támaszait, az ország számára fontos katonai vezetőket is ábrázolta. Ma a kínai néphadseregre használt kifejezés.
 


[1]南朝(Nán Cháo): a „Déli Dinasztiák kora”, az i.sz. 420-589 közötti időszak Kínában.
[2]吊民伐罪(diào mín fá zuì):kínai idióma. Jelentése: „Gyámolítani a népet, megbüntetni a gonoszt.”
[3] 历城(Lìchéng): a mai Jinan, Shandong tartomány székhelye.
[4]谈笑自若(tán xiào zì ruò): kínai idióma. Jelentése: „Nevetgélni, mintha mi sem történt volna.”

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása