HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

卖刀买犊

2010.08.05. 08:00 jianchayuan

卖刀买犊– Eladja kését és borjat vesz


Long Sui a Han-dinasztia korában élt Pingyang városában. Han Xuan császár uralma alatt Bohai megyében nem volt jó a termés, és a rablók is gyakran előmerészkedtek, akiket az elöljáróság képtelen volt kordában tartani.  Xuan császár ezért Long Sui-t nevezte ki Bohai megye elöljárójának. Long Sui már félúton járt, amikor a megye által küldött lovaskatonák fogadták őt. Long Sui visszaküldte őket, és elrendelte, hogy a megye összes járásában: azok az emberek, akiknél kapa és sarló van, jóravaló embereknek, akiknél fegyver van, rablóknak számítanak. Amíg Long Sui a megyeszékhelyre nem ért, sok fegyveres a fegyverét is hátrahagyva szétszéledt, és egymás után kapanyelet és sarlót ragadott kezébe. Így Long Sui megnyittatta a helyi gabonaraktárat, amivel megkönnyítette a szegény sorsúak helyzetét, majd tiszta hivatalnokokat választott, amivel a népét támogatta.

 
Bohai egy körzete előkelő szokásokat követett és nem volt ínyére a mezőgazdasági termelés. Long Sui erre elrendelte, hogy minden egyes ember ültessen egy szilfát, vessen el egy parcellányi fokhagymát, továbbá minden család tartson két disznót és öt csirkét. Azon közembereknek, akiknek kardjuk volt, azt javasolta, hogy adják el és vegyenek helyette tehenet. Mert, mint mondta: „A tehenüket miért is vinnék magukkal?”  A tavaszi és a nyári mezőgazdasági csúcsidőszakban a népet arra ösztönözte, hogy menjen ki megművelni a földeket, ősszel és télen pedig arra, hogy a termést arassa le.  Több százan többféle gyümölcsöt is elvetettek. Nem sok idő telt el, és az emberek tartalékokat halmoztak fel, a bűnözés és a pereskedés pedig megszűnt létezni.
A ” 卖刀买犊 (mài dāo mǎi dú) jelentése: elveti a fegyvereket és mezőgazdasági termelést folytat.

Szólj hozzá!

Címkék:

A bejegyzés trackback címe:

https://chengyu.blog.hu/api/trackback/id/tr552143405

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása