一发千钧 – Egy hajszálon ezernyi súly függ
Han Yu, más néven Tui Zhi a Tang-dinasztia alatt a Dengzhou-béli Nanyang városában élt. Korának írói géniusza volt, akinek az igazság szavakba öntése volt az alapállása. Forradalmasította a régi hagyományokhoz való visszatérést és a kor irodalmi stílusává a prózát tette. Különösen nagy hatással volt a kortársakra és az utókorra is, ezért az ő érdeme, hogy nyolc évtizednyi hanyatlás után az irodalmat újjáélesztette. A buddhizmust nagyon ellenezte. Amikor Tang Xuan Zong császár Buddha ereklyéjét a palotájába akarta befogadni, ő ez ellen erélyesen fellépett. Mivel a császárt megsértette, lefokozták Chaozhou kormányzójának hivatalnokává, ahol megismerkedett egy idős szerzetessel.
.jpg)
Ez a szerzetes nagy tudású, erényes ember volt, aki Han Yu-vel könnyen szóba elegyedett. Han Yu-nek kevés barátja volt Chaozhou-ban, ezért elég gyakran megfordult ennél a szerzetesnél. Ebből a külső szemlélők azt kezdték el terjeszteni, hogy Han Yu megtért a buddhista hitre.A barátja, Meng Jiao (vagy más néven Ji Dao) akkoriban titkári feladatokat látott el, s leginkább a buddhista tanokat követte. Mivel ő is megsértette az uralkodót, ezért őt Jizhou-ba száműzték. Miután Jizhou-ba megérkezett, már ő is hallotta a pletykát, miszerint Han Yu felvette Buddha hitét.
Eléggé gyanakodva kezelte a hírt, mivel tudta, hogy Han Yu ellenezte a legerélyesebben a vallásokat. Hogy tisztázza a dolgot, különös elhatározása folytán írt egy levelet Han Yu-nek. Han Yu, miután Meng Ji Dao levelét kézhez vette, egyből rájött, hogy a szerzetessel folytatott diskurzusait az emberek félreértették. Azonnal megírta válaszlevelét Meng Ji Dao-nak, amiben magyarázatot adott a történtekre. Továbbá ezzel az udvari miniszterek azon csoportjára, akik buddhisták lettek, és nem követték a konfuciuszi tanokat, s babonával félrevezették az uralkodót, nagy-nagy csapást mért. Amiatt pedig haragudott, hogy a császár a nagyszerű embereket eltávolította maga mellől, s ezzel Konfuciusz tanítása is lehanyatlott. Levelében így írt: „Mindenféle baj gyötör minket. Hol zűrzavar, hol veszteség ez. Mintha egy hajszálat ezernyi súly húzna le.”
Az ”一发千钧” (yī fà qiān jūn) chengyu azt ábrázolja, hogy ha egy dologban különösen veszélyes területre érünk, olyan, mintha a hajszálunkon ezer kilós teher függene. Manapság az átlagember rendszerint a legveszélyesebb helyzetek érzékeltetésére szokta használni ezt a kifejezést. A 钧 (jūn) ókori kínai súlymérték, 30 dekagrammal egyenértékű.
