HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

天下无双

2010.06.01. 08:00 jianchayuan

天下无双– A földön nincs párja    

Huang Xiang Hubei tartomány Jiangxia nevű városában élt. Az anyja korán meghalt, ő pedig apjával élt együtt, aki egy kis köztisztviselő volt. Napjaik nagyon egyszerűen és keményen teltek. Huang Xiang művelt[1] ember volt, s az apját nagyon tisztelte. Forró nyári napokon az ágyon, és a vánkoson lévő szőnyegeket legyezte, hogy az apja kényelmesebben aludhasson. Amikor hideg téli napok köszöntöttek be, elsőként bújt be a paplan alá, hogy azt felmelegítse, s ezután kérte meg apját, hogy feküdjön le. Ennél fogva az apja még inkább szerette őt, és segítségére volt neki abban, hogy minél több ismeretet sajátítson el.
Miután Huang Xiang felnőtt, hivatalnok lett. Amikor Wei megye elöljárója volt, a Huai folyó áradása katasztrófát okozott, s a helybeliek földönfutókká lettek, nem volt sem ennivalójuk, sem ruhájuk.  Huang Xiang fogta a hivatalnoki bérét és a családi vagyonát, és szétosztotta a károsultak közt. Mivel gyermekkorában szorgalmasan és jól tanult, gazdag ismeretekkel bírt, s mivel az apját is teljes mértékben tisztelte, ezért rengeteg ember megbecsülését vívta ki.  Azokban az időkben Jing városában  ez a szóbeszéd terjedt el: „A földön nincs párja, mint a Jiangxia-i Huang Xiang-nak.”
A ”天下无双(tiān xià wú shuāng) chengyu jelentése: a földön nem található másik ugyanilyen. A kiemelkedő, páratlan személyiségeket szimbolizálja.


[1]知书达理(zhī shū  lǐ): A műveltséget gyakran ezzel az idiómával fejezik ki, jelentése: „ismeri a könyveket, érti az erényeket”.

Szólj hozzá!

Címkék:

一事无成

2010.05.31. 08:00 jianchayuan

一事无成– Semmi sem sikeres

A Tang-dinasztia idején élt egy ember, aki a tartomány vezetőjének volt hivatalnoka. Mivel a hivatalnoki karrierje nem volt túl fényes, s mindegy, hogy milyen ügyről volt szó, egyik sem volt az ínyére, ezért gyakran elment, hogy szórakozással múlassa az időt. Egy napon a Jing Guo templomhoz ment, s mivel a sétában elfáradt, meg is szállt ott. Este egy álmot látott: álmában egy szikla alatt járt, ahol találkozott egy öreg szerzetessel. A szerzetes előtt egy apró füstölő volt. A szantálfa füstje lassan-lassan szállt a magasba. Az öreg szerzetes így szólt a hivatalnokhoz: „Ennek a piciny füstölőnek a füstje még az eskütételed óta megmaradt, s neked mostanáig már három életed eltelt. Az elsőben Tang Xuan Zong idején Jiannan-ban szolgáltál vizsgálóbíróként; a másodikban Xian Zong alatt Nyugat-Sichuan titkára voltál, a harmadikban most tartományi hivatalnok vagy.” Az öreg szavait hallgatva hirtelen elbizonytalanodott, mintha felidézte volna három életének hivatalnokságát, amely teljesen eredménytelenül telt, egyikben sem volt sikere. Ettől kezdve már nem is vágyott rá, hogy a bürokráciában fürödjön, mintha  mindent megértett volna az emberi életről.
A királyoknak volt egy sóhaja: „Amíg a fegyverek nem döntik el, mit akarnak, egyből sem lesz sikeresen két hajszál.”  Manapság a fiatal korban magas beosztásba helyezett emberek, ha a hivatásuk terén nem érnek el sikert, gyakran sóhajtoznak a sikertelenségről. Ilyenkor előfordul, hogy a munkájukra irányuló kérdésre is ezt a választ kaphatjuk: „egy dolog sem sikeres”!
A ”一事无成(yī shì wú chéng) chengyu jelentése: még egy ügyben sem járt eredménnyel. Ez a szólás a sikertelenséget szimbolizálja.

 

6 komment

Címkék:

图穷匕见

2010.05.30. 08:00 orangeman

 图穷匕见- Amikor a térképet kigöngyölik, a tőr is látható lesz

 A hadakozó fejedelemségek vége felé, a hét fejedelemségből Qin volt a legerősebb állam. Miután legyőzték és meghódították Hant és Zhaot, Yan felé fordultak. Yan egy gyenge királyság volt, területének nagy részét Qin ellenőrizte, és ráadásul Dant, Yan hercegét is fogságban tartották. A herceg magában bosszút forralt és amikor Qin hercege úgy ítélte meg, hogy Yan már nem jelent rá veszélyt, és lazított a szigoron, Dan azonnal hazamenekült.

Otthon elhatározta, hogy keres valakit, aki megöli Qin hercegét, ezzel megváltoztatva az államközi erőviszonyokat. Barátai Tian Guangot ajánlották neki. Dan herceg ellátogatott az idős harcoshoz, letérdelt elé és azt kérte: „Yan és Qin nem létezhet egymás mellett. Tudnál segíteni nekem a bosszúban?” Tian Guang azonban azt válaszolta, hogy ő már öreg ilyen feladathoz, és barátját Jing Ke-t ajánlotta, aki nemcsak bátor harcos volt, hanem a késsel is jól bánt.

Jing Ke két dolgot kért Dan hercegtől annak biztosítására, hogy fogadja őt Qin hercege: Az egyik egy térkép volt Dukang tartományról, Yan állam egy részéről. (Ma Beizhuo járás keleti része Henan tartományban.) A másikat már nehezebb volt megszereznie, az pedig Yan állam egyik tábornokának Fan Wuqinak a levágott feje. A herceg elkészíttette a térképet, de a generálist nem volt szíve megöletni. Jing Ke titokban elment Fan Wuqihoz, elmesélte neki a tervet, aki meghallván azt, remélte, hogy ezzel országa javára lehet, öngyilkos lett.

Jing Ke a térképet felcsavarta és a végébe egy kisméretű tőrt rakott, majd elindult Qinbe. Amikor Qin hercege meghallott, hogy Yanból egy ember jö az általa két leginkább vágyott dologgal nagyon megörült, és bevezettette Jing Ke-t a palotája nagytermébe.

Ott Jing Ke elővette a térképet a dobozából, lassan kitekerte, és megmutogatta a helyeket a hercegnek, aki alaposan belemélyedt a tanulmányozásukba. Amikor teljesen kigördítette a térképet, előkerült a tőr is. Jing Ke bal kezével megfogta a tőrt, jobb kezével pedig belekapaszkodott a herceg köpenyébe, és megpróbálta ledöfni őt, de nem találta el. A herceg is a kardjához nyúlt, de nem tudta kirántani. A testőrök – mivel nem volt parancsuk – nem mertek beleavatkozni. Ebben a pillanatban az egyik miniszter egy orvosságos zsákkal megütötte Jing Ke-t. A pillanatnyi zavart kihasználva a herceg előrántott egy kardot, és levágta Jing Ke bal lábát, aki a földre esett és a kését a herceg felé dobta, de nem találta el. Mivel a támadó már fegyvertelen volt, herceg egy kissé megnyugodott, majd megparancsolta a katonáknak, hogy öljék meg.

Ez a chengyu -  图穷匕见 (túqióngbǐxiàn) – azt fejezi ki, hogy amikor a dolgok a végükhöz érnek általában kiderül az eredeti szándék is. Általában pejoratív jelentésben használják. A chengyunek még létezik egy图穷匕首见 (túqióngbǐshǒuxiàn) változata is, ugyanezzel a jelentéssel.

Szólj hozzá!

Címkék:

玉汝于成

2010.05.29. 08:00 jianchayuan

玉汝于成– Ami jádévá tesz

Zhang Cai (i.sz. 1020-1077) az Északi Song-birodalom Mei nevű megyéjében (a mai Shaanxi tartományban) lévő Heng Fu városában élt. Ifjúkorában szerette a hadtudományokat. Fan Zhong Sheng megirigyelve ismereteit, így intette őt: „A művelt ember a saját ügyeit el tudja intézni, miért is kellene katonáskodnia?” Zhang Cai mégis különösen lelkiismeretesen folytatta tanulmányait, majd letette a legmagasabb szintű hivatalnoki vizsgát, és egymás után nyerte el a területi hivatalnoki tisztségeket. Mivel volt mersze az egyenes beszédre, a hivatalában lévő kancellárt is megsértette, emiatt negyvenkilenc évesen menesztették és hazatérve, otthonában tanulmányozta a politikát. 
Heng Fu ekkortájt egy szegény, elhagyatott vidék volt. Zhang Cai-nak bár volt egy kis földje, de a jövedelme épphogy elégséges volt a megélhetéshez, ráadásul még spórolnia is kellett.  De ő boldog és elégedett volt, alapvetően nem vette szívére a dolgot. Minden nap, amint felkelt, a fejét a könyvekbe dugta, s az ajtót magára zárva egész nap keményen tanult. Gyakran merengett kérdéseken úgy, hogy még az étkezésről és a pihenésről is megfeledkezett. Éjszaka, amikor a felesége már édesen aludt, ő az ágyon fekve mindig gondolkodott. Ha meg találta egy kérdésre a megoldást, egyszerűen felkelt és lelkesen tollat ragadott. Közelről és távolról sok-sok fiatal jött hozzá, hogy tanuljon tőle. Néhány tanulótól, akinek a családja nagyon szegény volt, nem kért pénzt a tanításért, sőt támogatta az élelmezésüket, s jóban és rosszban velük volt.  Zhang Cai egy művében így írta:  „A szegénység mélysége és az ezzel járó aggodalom, mint objektív feltételek, valójában megedzik az ember akaraterejét, s hasznos segítséget adnak ahhoz, hogy sikeres legyen (szegénység és aggodalom, segít abban, hogy jáde váljon belőled)."

A “玉汝于成” (yù rǔ yú chéng) chengyu jelentése: jádeként oltalmaz; segít abban, hogy sikeres légy. Sokszor használják a nehéz és kemény feltételek leírására.

(Megjegyzés: A jáde a kínai iparművészetben fontos szerepet játszó, régóta megbecsült féldrágakő.)

Szólj hozzá!

Címkék:

羽毛未丰

2010.05.28. 08:00 jianchayuan

 羽毛未丰– Még nincs teljes tollazata

A hadakozó fejedelemségek idején a Luoyang-i Su Qin ifjúkorában a bölcs Gui Gu Zi mestertől tanult retorikát és stratégiát. Miután a tanulmányait befejezte, különböző országokba utazgatott, abban reménykedve, hogy egy napon a kormányzási stratégiáját az uralkodók befogadják. Qin a nyugati területek nagy állama volt. Előnyös földrajzi környezetére alapozva fejlesztette mezőgazdaságát, s az ország ereje fokozatosan növekedett. De akkortájt ez az ország még nem tudott más nagy országokkal versenyre kelni. Su Chou Qin ekkor utazott el a messzi Qin-be, hogy Qin királyát rávegye arra, hogy a Han Gu-hágótól keletre lévő országokkal lépjen szövetségre, s más országokkal ez a szövetség mérje össze az erejét. Qin Hui király azonban nem fogadta el a tanácsát, ellenben ezt mondta: „A mi Qin hazánk most olyan, mint egy, még egészen ki nem tollasodott kismadár, ami magasra szeretne szárnyalni, de még nem képes rá. Uram, te nagyon messziről jöttél ide, hogy utat mutass nekem. Ez engem nagyon meghatott. Ami a kormányzás dolgát illeti, azt szeretném, ha ezután a megfelelő időben hallanám a te nagyszerű javaslataidat.” Qin országában felélve egész vagyonát, több mint tízszer fordult beadvánnyal a királyhoz, de a Qin-ek királyát még mindig nem győzte meg. Su Qin reménytelenségében nem tehetett mást, mint hogy csüggedten hazatért a Qin-ek országából. Ekkor maga is olyan volt, mint egy pelyhes kismadár, ami a mozgó politikai színpadra nem tudott felszállni.
A 羽毛未丰(yǔ máo wèi fēng), vagyis a „még nincs teljes tollazata” chengyu arra utal, hogy egy fejletlen kismadár testén még kevés a toll. A fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező, éretlen vagy még nem elég nagy erejű embereket ábrázolja.

Szólj hozzá!

Címkék:

木梗之患

2010.05.27. 08:00 jianchayuan

木梗之患 A faág szerencsétlensége

Meng Chang Jun arra készült, hogy nyugatról betörjön a Qinek országába. Nagyon sokan ellenezték ezt, de ő senkire sem hallgatott. Su Qin is szerette volna lebeszélni, mire Meng Chang Jun ezt mondta neki: „Az emberi élet dolgait már mind ismerem. Csak a szellemek dolgairól nem szereztem sohasem tudomást.” Su Qin így felelt: „Ez egyszer nem is azért jöttem, hogy az emberek dolgairól beszélgessek, hanem hogy megvitassam felségeddel a szellemek dolgait.” Így Meng Chang Jun fogadta Su Qin-t. Su Qin folytatta: „Most, amikor Qi országába jöttem, utam során átkeltem a Zi folyón. Láttam, hogy egy sárból tapasztott  földember beszélget egy barackfából faragott faággal. A faág ezt mondta a földembernek: ’Te valójában a Zi folyó nyugati partjának agyagja vagy, de emberré gyúrtak. Eljön az augusztus, a nagy esőzések ideje, a Zi vize megemelkedik, s neked csak roncsaid maradnak.’ A földember így válaszolt: Nem igaz, amit mondasz. A nyugati part agyagja vagyok, s még ha a nagy folyó el is pusztít, én továbbra is a nyugati part agyagja leszek. De téged a keleti barackfából faragtak. Ha leesik a nagy eső, a Zi folyó kiönt, a hullámai elvisznek téged, s még azt sem tudod, hogy hova is sodródtál?’ Qin országa veszedelmes föld, melyet minden irányból hegyek zárnak el. Ha felséged meg is érkezik oda, azt már nem tudom biztosan, hogy vissza is tud-e jönni épségben.” Meng Chang Jun erre Qin országába való menetelének tervét elvetette.        
A  „木梗之患(mù gěng zhī huàn) chengyu azt szimbolizálja, hogy valaki nem a szülőföldjén hal meg, vagyis nem térhet vissza a szülőföldjére.

Szólj hozzá!

Címkék:

倚门倚闾

2010.05.26. 08:00 jianchayuan

倚门倚闾– Aki a kapura támaszkodik

Wang Sun Jia-t 15 évesen felvették a császári udvarba Qi király udvaroncának. Az édesanyja nagyon szerette őt, s mindig, amikor a fiú az udvarba ment, háromszor is figyelmeztette, hogy korán térjen vissza. Ha későn ment haza, az anyja idegességében az ajtóra támaszkodva várt rá. Időszámításunk előtt 284-ben Yan ország csapatai nagyon gyorsan elfoglalták Qi ország fővárosát, Linzi-t. A Qi király riadtan elmenekült. Ezen a napon Wang Sun Jia nem volt a király mellett, s amint tudomást sze rzett a király meneküléséről, rögvest utánament, de a királyt nem találta meg, s kénytelen volt hazatérni.
Amikor az anyja meglátta, kérdőre vonta: „Mikor itt vannak a Yan-katonák, te miért nem óvod Qi királyát?” Wang Sun Jia így felelt: „Nem tudom, hogy a nagy király hol van.” Az anyja erre nagyon mérges lett, s ezt mondta: „Minden nap, amikor későn jössz haza, az ajtóra támaszkodva várlak téged. Te amióta a nagy király udvaronca vagy, valójában nem is tudod, hogy hol jár, s ráadásul hazajössz semmit tenni!” Wan Sun Jia e szavak hallatán nagyon elszégyellte magát, és azonnal elment otthonról, hogy Qi király nyomát felkutassa.    

A „
倚门倚闾(yǐ mén yǐ lǚ) chengyu az idősebb generációnak a gyermekeik iránti örömteli várakozását és szerető gondoskodását ábrázolja, a szülőknek a gyermekeik visszatérése iránti vágyából eredő szükségszerű érzéseit önti szavakba.

Szólj hozzá!

Címkék:

踊贵屦贱

2010.05.25. 08:00 jianchayuan

踊贵屦贱- Az ugrándozás drága, a szandál olcsó


Yan Zi a Tavasz és az Ősz korában élt Qi Jing Gong-nak volt a kancellárja. Amikor Jing Gong legkedvesebb lova hirtelen elpusztult, Jing Gong olyannyira feldühödött, hogy le akarta vágatni a ló gondozójának végtagjait. Yan Zi megkérdezte tőle: „Hát nem tudod, hogy amikor Yao Shun megcsonkíttatott valakit, azt az embert előbb milyen pozícióba helyezte?” Jing Gong kicsit elszégyellve mondta: „Először vedd őrizetbe.” Yan Zi erre ezt mondta: „Engedd meg nekem, hogy kihirdessem az ő bűnét. Hadd tudja meg, hogy mennyire súlyos vétket követett el, majd azután őrizetbe veszem, rendben?” Jing Gong rávágta: „Rendben!” Yan Zi a ló gondozójához így szólt: „Három halálos bűnt követtél el: „Az uralkodó megbízott téged a lova gondozásával, s te nem gondoztad megfelelően, ami halállal büntetendő; ezen felül az uralkodó legszeretettebb lova pusztult el, ami a második halálos vétked; s ha az uralkodó egy ló miatt kivégeztet egy embert, a nép panaszkodni fog, a despoták meg kinevetik az uralkodót, ez a harmadik halálos bűnöd. Most pedig lecsukatlak.” Jing Gong felsóhajtott: „Ereszd szabadon!”
Amikor Yan Zi kancellár lett, Jing Ging így szólt hozzá: „A palotád közel van a piachoz, ahol nagy a zaj és a por, kicseréltetem neked egy másikra.” Yan Zi elhárítóan mondta: „Ha mások lakhatnak ott, akkor én is megtehetem. Nem akarom, hogy azt mondják, fényűző vagyok. Másfelől a piachoz közel kényelmesen be tudok vásárolni, még sokkal jobb.” Jing Gong erre felnevetett: „És még a piaci árakat is megtudhatod?” Yan Zi válasza az volt: „Hát persze!” Mire Jing Gong megkérdezte: „Mostanság mit árulnak drágán, és mit olcsón?” Yan Zi erre így felelt: „A művégtag drágán kapható, a cipó elég olcsó.” Jing Gong megdöbbent ezen, s – a láb levágásával járó - testcsonkító büntetéseket eltörölte.
A  “踊贵屦贱” (yǒng guì jù jiàn) chengyu a szigorú törvényeket szimbolizálja.

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása