倚门倚闾– Aki a kapura támaszkodik
Wang Sun Jia-t 15 évesen felvették a császári udvarba Qi király udvaroncának. Az édesanyja nagyon szerette őt, s mindig, amikor a fiú az udvarba ment, háromszor is figyelmeztette, hogy korán térjen vissza. Ha későn ment haza, az anyja idegességében az ajtóra támaszkodva várt rá. Időszámításunk előtt 284-ben Yan ország csapatai nagyon gyorsan elfoglalták Qi ország fővárosát, Linzi-t. A Qi király riadtan elmenekült. Ezen a napon Wang Sun Jia nem volt a király mellett, s amint tudomást sze rzett a király meneküléséről, rögvest utánament, de a királyt nem találta meg, s kénytelen volt hazatérni. Amikor az anyja meglátta, kérdőre vonta: „Mikor itt vannak a Yan-katonák, te miért nem óvod Qi királyát?” Wang Sun Jia így felelt: „Nem tudom, hogy a nagy király hol van.” Az anyja erre nagyon mérges lett, s ezt mondta: „Minden nap, amikor későn jössz haza, az ajtóra támaszkodva várlak téged. Te amióta a nagy király udvaronca vagy, valójában nem is tudod, hogy hol jár, s ráadásul hazajössz semmit tenni!” Wan Sun Jia e szavak hallatán nagyon elszégyellte magát, és azonnal elment otthonról, hogy Qi király nyomát felkutassa.
A „倚门倚闾”(yǐ mén yǐ lǚ) chengyu az idősebb generációnak a gyermekeik iránti örömteli várakozását és szerető gondoskodását ábrázolja, a szülőknek a gyermekeik visszatérése iránti vágyából eredő szükségszerű érzéseit önti szavakba.