一字之师– Egy írásjegy mestere
A Tan-dinasztia uralma Kína feudális társadalomfejlődésének egyik rendkívül virágzó korszaka volt. Az irodalom és a művészet is nagy fejlettséget ért el, amelyre a költészet a legjobb példa. Akkoriban nemcsak sok költő volt és rengeteg költemény született, hanem művészi értékét tekintve a tartalmi színvonal is nagyon magas volt.
.jpg)
Akkoriban a temérdek költő közé tartozott Qi Yi, aki az egyik év telén a nagy havazás utáni mezőn látott egy hóban nyíló szilvavirágot. Ez nagyon megihlette, s megírta „Korai szilva” című versét, amiben a télen nyíló szilvavirágot énekli meg. A vers két sora így szól: „A falu előtti mély hólepelben, sok faág virágba borult múlt éjjel.”[1] Miután befejezte, nagyon elégedett volt. Egy Zheng Gu nevű ember azonban Qi Yi versének elolvasása után úgy vélte, hogy a vers mondanivalója még befejezetlen. Így többszöri átgondolás alapján a fenti két sort ekképpen változtatta meg: „A falu előtti mély hólepelben, egy faág virágba borult múlt éjjel.”[2] Ugyanis úgy gondolta, hogy ha sok faágon már kinyíltak a szilvafa virágai, akkor ez nem számíthat korai szilvának. Zheng Gu ezen változtatása, bár csak a „sok” írásjegyét cserélte fel az „egy” írásjegyével, és csak egyetlen írásjegynyi volt a változás, de mégis azt eredményezte, hogy a „Korai szilva” még jobban illeszkedett a témához, és a vers gondolattartalma is még teljesebb lett. Zheng Gu ezen változtatását Qi Yi nagyon sokra tartotta, és akkoriban Zheng Gu-t a saját ’egy írásjegy mesterének’ nevezte.A ” 一字之师” (yī zì zhī shī) chengyu jelentése: egy írásjegyet megváltoztató mester. Azt mutatja be, hogy néhány jó költemény esetében, ha az olvasó egy írásjegyet kicserél, s utána még tökéletesebb lesz a vers, úgy az írásjegyen változtató embert gyakran az „egy írásjegy mester” vagy „egy írásjegy mestere” elnevezéssel illetik.
