HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

单枪匹马

2010.06.16. 08:00 jianchayuan

单枪匹马- Egyetlen fegyverrel és lóval

A Qin dinasztia kihalása után, Xiang Yu[1] Chu-béli hadserege volt a legerősebb, de a Hanok csapataival való versengésben fokozatosan elindult a lejtőn. Időszámításunk előtt 202-ben Xiang Yu-t Gaixia-ban bekerítette a Han sereg. Xiang Yu-nek kevés embere és lova volt, és már élelme sem maradt. Éjjel a Han táborból Chu dal hallatszott, mire Xiang Yu fájdalmasan felkiáltott: „Erőm hegyeket mozgat s betemeti a világot, de e kedvezőtlen helyzetben a lovam nem akar futni, s ha ő ellenszegül, mit tehetnénk mi? Ah, ágyasom, mitévők legyünk?”  Éjfélkor Xiang Yu az ellenség gyűrűjét áttörte  és Dongcheng-be menekült. Mire odaért, már csak huszonnyolc harcosa maradt, de az őket üldöző katonák több ezren voltak. Xiang Yu a következőket mondta: „Nyolc éve katonáskodom, hetvennél is több csatában harcoltam és sohasem vesztettem. Ma a Mindenható a vesztemet akarja!” Mire a Varjú folyóhoz ért, a kapitány hajója már csak egy embert és egy lovat vihetett volna át. De Xiang Yu megszólalt: „Kezdetben nyolcezer testvérem kelt át utánam a folyón, de ma csak én egyedül térek vissza.  Hát volna-e arcom szembenézni a Jiangdong[2]-i őseimmel!”  Végül a Varjú-folyó partján elvágta a torkát.
 
Az öt dinasztia[3] idején élt költő, Wang Zun így írt erről: „Miután katonái elestek, íja eltörött, és megalázó helyzetbe került, Xiang Yu magányosan tört át az ellenségen, s bár Jiangdong földjét megláthatta, mégsem térhetett oda vissza. Bár nem volt hős, de a becsületét ért szégyen aggasztotta.”
A ”单枪匹马” (dān qiāng pí mǎ) szólás azt mutatja be, hogy egy ember egyedül, mások segítsége nélkül cselekszik. Eredetileg azt ábrázolták ezzel, aki a csatában egy emberként küzdött, a későbbiekben a magányos akciók ábrázolására használták.


 

 

 


[1] 项羽Xiàng Yǔ: kínai hadvezér, a „Hódító”. Időszámításunk előtt 232 és 202 között élt, a Han-dinasztia első császártól szenvedett vereséget.
[2] Jiāngdōng: a mai Ningbo város egyik kerülete a kelet-kínai Zhejiang tartományban.
[3] Öt dinasztia: Időszámításunk után 936-947 közötti időszak, a késői Liang, késői Tang, késői Jin és a késői Han császárok uralmának időszaka.

Szólj hozzá!

Címkék:

狐假虎威

2010.06.15. 08:01 wannee/mayaa/du/ yaru (törölt)

狐假虎威 - A róka, aki kihasználta a tigris erejét

A tigris különböző állatokra vadászott, hogy megegye őket. Egyik nap elkapta a rókát. A róka így szólt hozzá: Kérem Uraságodat, ne egyen meg engem! Az Égi Császár engem tett meg ugyanis az állatok királyának. Ha most Uraságod engem bekap, az az Égi Császár parancsával ellenkezik. Ha nem hisz nekem, jöjjön utánam és figyeljen. Az állatok ha meglátnak engem, mind elfutnak. A tigris elhitte a róka szavait, és elindultak. Amikor az állatok megpillantották őket, elmenekültek.  A tigris nem tudta, hogy az állatok tőle, és nem a rókától félnek.


Ez a Nyugati Han- kori (
前漢) történet Japánban is ismert, a teljes szöveg, illetve egyes részei gyakran szerepelnek a kanbun (漢文) tankönyvekben. A történetből közmondás is született, ami a 17. században jelenik meg az írott forrásokban:
虎の威を借りる狐  "tora no i wo kariru kicune", vagyis a róka, aki kihasználta a tigris erejét.. Olyan emberre mondják, aki más hatalmát, befolyását használja ki a maga javára.

Kínaiul: 狐假虎威 hú jiǎ hǔ wēi  

 

Irodalom:

中川昇 監修『ことわざ辞典』 大創出版 2008
『理解しやすい漢文』文英堂1994
『日本国語大辞典』

Haenisch:"Lehrgang der klassischen chinesischen Schriftsprache. III/IV-Studienausgabe" Leipzig, 1990


4 komment

Címkék:

凿壁偷光

2010.06.14. 08:00 jianchayuan

凿壁偷光– Aki falat fúrva jut világossághoz

A Nyugati Han-Birodalom alatt élt egy Guo Heng nevű ember, aki egy földműves gyermeke volt. Kiskorában nagyon szeretett volna tanulni, de mivel a családja szegény volt, nem volt pénzük arra, hogy gyermeküket iskolába járassák. Csak később, egy rokonától tanulta meg az írásjegyeket, és sajátította el az olvasás képességét. Guo Heng nem tudta megvenni a könyveket, ezért csak kölcsönkapott könyveket olvasott. Akkoriban a könyvek nagyon értékesek voltak, így azok az emberek, akiknek volt könyvük, nem szívesen adták oda másoknak. Guo Heng ezért a mezei munkák idején a pénzes embereknek idénymunkát végzett, amiért nem kért bért, ellenben könyveket kért kölcsön, hogy elolvashassa. 
Eltelt néhány év, s Guo Heng felnőtt, családja fő munkaereje lett. Minden nap estig dolgozott a földeken, és csak délben volt ideje egy kis olvasásra, ezért gyakran fél hónap is eltelt, mire elolvasott egy könyvet. Guo Heng-et ez nagyon bosszantotta, s ezt gondolta magában: „Egész nap ültetek, nem jut időm az olvasásra, talán este több időt szakíthatnék rá.” De Guo Heng családja nagyon szegény volt, még a mécseshez szükséges olajat sem tudta megvenni. Mit lehetett hát tenni? Egyik este Guo Heng az ágyon feküdt, s a nappal olvasott könyvet idézte fel magában. Ahogy így elidőzött, hirtelen észrevette, hogy a ház keleti oldalának falán fény szűrődik be. Azon nyomban felállt, s odament. Ekkor látta, hogy a résen a szomszéd lakó mécsesének a fénye szűrődik át. Így arra a megoldásra jutott, hogy elővett egy kis kést, és a rést kiszélesítette. Ily módon az átszűrődő fény is nagyobb lett, ő pedig a beszüremkedő fényben olvasni kezdett. Guo Heng ilyen keményen tanult, s vált művelt emberré.
A 凿壁偷光 (záo bì tōu guāng) szólást a szegénysorból származó, és ezért keményen tanuló emberek ábrázolására használják.
A kép Geoffrey C. Lewis munkája. (www.friedpaint.com/portfolio (c)2005 FriedPaint)

 

Szólj hozzá!

Címkék:

天真烂漫

2010.06.13. 08:00 jianchayuan

天真烂漫- Egyszerű természetesség

A Déli Song-dinasztia utolsó éveiben élt egy Zheng nevű festőművész, aki kiváló tanulóként nyelvtudományi vizsgát tett.  Később, mikor az északi mongol nemzetségek betörtek délre, a császárhoz petíciót is intézett, de azt nem fogadták el. Miután a Déli Song-ok kihaltak, a saját nevét „Xiao-ra Emlékező”[1]-re változtatta, mivel a Song-dinasztia nevét ő alkotta meg a Zhao[2] névből, amelynek jobb oldalán eredetileg a Xiao szerepelt. A festő így érzékeltette a Déli Songok iránti örök emlékét, majd Suzhou-ban egy templomban rejtőzött el, ahol a lakrészében kifüggesztett egy nagy arcképet. Feliratként saját kezűleg négy írásjegyet rótt fel: 本穴世界(běn xué shìjiè)[3]. A ”” (běn) eredetileg a ” () és a ”  (shí) írásjegyekből képződött. Közülük a ” (shí)  írásjegyet a ”” (xué) írásjegy közepébe helyezte, s így lett belőle ” (Sòng), ami elé a () vagyis „nagy” szó került. Ezzel érzékeltette, hogy ő maga még mindig a nagy Song-ok birodalmában él.
Egyszer két, öt hüvelyk magas és több, mint egy láb hosszú orchideát festett. A képen lévő orchideának természetesen nem volt gyökere. A képre festett még nyolc írásjegyet: “纯是君子,绝无小人.”[4] (chún shì jūnzǐ - jué xiǎo rén). Miután a festményt megcsodálták, mindenki elismerően szólt róla, és egyfolytában az egyszerű természetességét és élettel teltségét dicsérte.
A 天真烂漫(tiān zhēnlàn màn) chengyu két kifejezésből áll. A天真(tiān zhēn) jelentésetiszta szívű, nem hamis és mesterkélt. A 烂漫(làn màn)jelentésenyíltan természetes. Ez a szólás a gyermeki gondolkodás naivitását, szeretnivalóságát és nyíltságát ábrázolja.

 



[1] 思肖 xiào: „Xiao-ra emlékező”.
[2]  zhào: ; klasszikus írásjeggyel: . Jól látható, hogy a xiào a zhào klaszikus írásjegyének jobb oldali részét képezte.
[3]本穴世界”(běn xué shìjiè). Jelentése: „Ez a lyuk a világ.”
[4] 纯是君子,绝无小人.” (chún shì jūnzǐ - jué xiǎo rén). Jelentése: „Egyszerűen nemes, egyáltalán nem alávaló.”

Szólj hozzá!

Címkék:

一丘之貉

2010.06.12. 08:00 jianchayuan

一丘之貉– Egy alom nyestkutyái

A Han-dinasztia alatt élt egy Yang Dan nevű ember. Az apja Han Chao császár kancellárja, Yang Tang volt, az anyja pedig a történetíró Si Ma Qian-nek volt a leánya. Kiskora óta kifinomult nevelésben részesült, s már fiatalon az udvar híres személyisége lett. Han Xuan császár hadvezére, Huo Guang cselszövését is elsőként jelentette a császárnak.  Az eset után hivatalnoki címet nyert. Akkoriban az udvari hivatalnokokat a korrupció szele perzselte. A gazdagok a pénzükkel megvehették őket, s így gyakran mehettek ki szórakozni. Akiknek nem volt pénzük, még egy napot sem pihenhettek egy év alatt. Miután Yang Dan Zhongshan-i hivatalnok lett, ezeket a rejtett hibákat mind felszámolta, s az ő tisztaságát az összes udvari hivatalnok elismerte.  Mivel azonban öntudatos és sikeres ifjú volt, könnyen vált arrogánssá, amelynek az lett a következménye, hogy a főszolgával, Chang Rong-gal – aki a császár régi barátja, legbizalmasabb embere volt – konfliktusba keveredett.
Egyszer Yang Dan egy, a hun Longhan-ból jött embertől hallotta, hogy a hunok vezérét, Dan Yu-t meggyilkolták. Yang Dan ezt mondta: „Ha ilyen gonosz az uralkodó, a miniszterei a rossz kormányzati stratégiáért a saját fejükkel felelnek. Mint nálunk volt a Qin-dinasztia uralkodói alatt, akik kevés emberben bíztak meg, s meggyilkolták a hűséges minisztereket, amely az ország pusztulásával járt. Ha a Qin-ek akkortájt nem így cselekedtek volna, az országuk talán még most is létezne. Régtől fogva napjainkig az uralkodóknak kevés bizalmasuk volt. Olyanok, mint az egy alomból világra jött nyestkutyák. Alig van köztük különbség!” S mivel ezt kimondta, Yang Dan-t menesztették hivatalából.
Az uralkodók bátran változtattak a dolgokon, nem hittek abban, hogy csak néhány ember rágalmazza őket. Yang Dan-t csak az állásából menesztették, ami már a szerencsétlenségben is nagy szerencse.   

Yang Dan legendájának eredeti szövege ez volt: „a régi és az új olyan, mint az egy alomból született nyestutyák.” Később ebből alkották meg a “
一丘之貂(yī qiū zhī hè) chengyu-t, ami valamely dolgoknak az azonosságát, különbség nélküliségét szimbolizálja. Ennek példájaként az egy alomból világra jött nyestkutyákat hozza fel, amelyeknek azonos a kinézete. Ezt a chengyu-t negatív értelemben használják, lekicsinylő, cinikus jelentéstartalommal bír: egyformán rosszak. Például azon emberek csoportjára, akik a bajkeverésen kívül máshoz sem értenek, akik szándékosan rosszat tesznek, akik közt egyetlen jó ember sincs, azt mondhatjuk: Ezek olyanok, „mint az egy alomból jött nyestkutyák”, amott akad csak egy jó ember!

Szólj hozzá!

Címkék:

一日千里

2010.06.11. 08:00 jianchayuan

一日千里 Egy nap ezer mérföld


A hadakozó fejedelemségek idején a Yan országbéli Dan herceg túsz volt Zhao földjén, s a szintén ott tartózkodó, de még nem Qin uralkodói címet viselő Ying Zheng-gel jó viszonyt ápolt. Később Ying Zheng, miután hazatért, Qin királya lett, s Dan hercegből Qin ország foglya. Ying Zheng nemcsak hogy figyelmen kívül hagyta a régi érzéseit, s nem részesítette őt különleges elbánásban, hanem mindenütt hidegen kezelte, s kellemetlenségeket okozott neki. Dan herceg e körülmények láttán megragadta az alkalmat, hogy hazaszökjön Yan országba. Miután hazatért, egyfolytában azon töprengett, hogy bosszút áll Ying Zheng-en. Mivel azonban országa kicsi volt, s ereje gyenge, lehetetlen volt valóra váltani a bosszúvágyát.
Nem sokkal később Qin ország seregeivel megtámadta Qi, Chu, Han, Wei és Zhao országát, s egyre jobban közeledett Yan országához. Yan ország uralkodója különösen rettegett ettől, s Dan herceget is nagy aggodalom fogta el. Mesterét, Ju Wu-t kérte arra, hogy mondja meg mi az a jó megoldás, ami Qin ország invázióját megállíthatja. Ju Wu így felelt: „Van egy jó barátom. Tian Guang a neve. Nagyon intelligens, van elképzelése, vele megvitathatod ezt.” Tian Guang elment hozzá, s Dan herceg nagyon tisztelettudóan fogadta: „Remélem, hogy az úr megtalálta nekünk a módját annak, hogyan akadályozzuk meg Qin ország támadását.”
Ennek hallatán Tian Guang ajkát egy szó sem hagyta el, s Dan herceget karjánál fogva a kapun kivezette, s ujjával egy nagy fa mellé kikötött lóra mutatott: „Ez egy kiváló fajta ló.  Élete derekán egy nap ezer mérföldnél is többet fut, s mire megvénül, még a póniló is megelőzi. Mondd, mért van ez?” Dan herceg így felelt: „Mert az ereje már nem teljes.” „Helyes! Amit most hallottál velem kapcsolatban, az az én esetemben még az életem derekára vonatkozott. Nem tudod, hogy már megöregedtem, s az erőm nem teljes.” Tian Guang meg-megállt, majd így folytatta: „Természetesen, bár az ország dolgaihoz nincs már erőm, de szeretnék a figyelmedbe ajánlani egy embert. Jó barátom, Jing Ke képes elvállalni a felelősséget.” Később Dan herceg barátságot kötött Jing Ke-vel, s orgyilkosként elküldte Qin királyhoz, de végül az orgyilkos lebukott, s életével fizetett ezért. (A történet elolvasható a 图穷匕见 posztban.)
A ”一日千里(yī rì qiān lǐ) chengyu jelentése: eredetileg a gyors lovakra használták. Később a különösen gyors előmenetelt ábrázolta.
 

Szólj hozzá!

Címkék:

釜中游鱼

2010.06.10. 08:00 jianchayuan

釜中游鱼– Mint a fazékban úszó halak


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zhang Gang a keleti Han birodalomban élt. Szókimondó ember volt. Akkoriban a korrupt és törvénykerülő Liang Ji tábornok sanyargatta a jó embereket. A húgai a császár özvegye és a császárné voltak, a hozzátartozói benépesítették az egész udvart, ezért senki sem merte megsérteni őt.  Egyszer az udvar Zhang Gang-ot és további hét embert vizsgálóbíróvá nevezte ki. A többiek el is mentek mind vizsgálódni. Zhang Gang ezt mondta: „Amikor az éhes farkasoké a terep[1], miért kellene nekünk a rókákat kérdeznünk?” Őszinte folyamodványt írt a császárhoz, elé tárva Liang ji tizenöt bűnét. Az egész udvar megdöbbent ezen, de mivel Liang Ji túl nagy hatalommal bírt, a császár is tehetetlen volt. Ettől kezdve Liang Ji a velejéig gyűlölte Zhang Gang-ot.

Nem sokkal később Guang Ling-ben Zhang Ying vezetésével felkelés tör ki, melyben a kormányzót is megölték. A felkelés Yangzhou és Tuzhou között volt a legaktívabb, a császári udvar sem tudta mitévő legyen. Liang Ji, hogy mással végeztesse el a piszkos munkát[2], elküldte Zhang Gang-ot kormányzónak Guang Ling-be. Zhang Gang nem is félt ettől, csak tizedmagával ment, s elfoglalta hivatalát. Ezután személyesen elment Zhang Ying-hez, hogy meggyőzze őt, s kifejezésre juttassa azt, hogy a császár kegye végtelen és szigorúan meg fogja bünteti a korrupt hivatalnokokat.                                                                                                                     Zhang Ying-et Zhang Gang őszintesége rabul ejtette, s sírva felelte: „Minket csak az élet kényszerített arra, hogy összegyűljünk, mert olyanok vagyunk, mint a fazékban úszó halak, amelyek mindjárt elpusztulnak. Szeretnénk megtérni az udvarhoz.” A császári udvar elfogadta a kapitulációjukat, s innentől fogva Guang Ling újra békés lett.
A “釜中游鱼” (fǔ zhōng yóu yú) chengyu az azonnal bekövetkező pusztulást szimbolizálja. A reménytelen helyzetben lévő emberek és az enyészet szélén lévő dolgok ábrázolására használják.
 


[1] 豺狼当道(chái láng dāng dào): kínai idióma. Jelentése: „Éhes farkasok az úton.” A bűnök elburjánzását ábrázolja.
[2] 借刀杀(jiè dāo shā rén): kínai idióma. Jelentése: „Más kardjával öl embert.” Arra az emberre használják, aki a piszkos munkát mással végezteti el.

 

Szólj hozzá!

Címkék:

东坡画扇

2010.06.09. 08:00 jianchayuan

东坡画扇- Dong Po legyezőt fest

Su Dong Po nagyon együttérző ember volt. Hangzhou-i hivatalnokoskodása alatt egyszer egy selyemkereskedő feljelentett egy legyezőkészítőt, mert az húszezer krajcárnyi selyem árával tartozott neki. A kézműves ezt mondta: „Ezelőtt nem sokkal elhunyt az apám, arra költöttem az egész pénzt. Idén Hangzhou-ban nagyon sok eső esett. Az idő hideg, senki sem vesz legyezőt, egyáltalán nem tudom előteremteni a pénzt, hogy visszaadhassam.”  Su Shi (ez Su Dong Po másik neve) hosszasan töprengett, majd a kézművest hazaküldte azzal, hogy a legyezőket hozza el magával. Kiválasztott belőlük húszat, majd fogta a hivatali ecsetét és írásjegyeket rajzolt, képeket festett rájuk. Miután mindezzel végzett, megparancsolta a kézművesnek, hogy azonnal vigye ki és adja el azokat. A kézműves alighogy kilépett a hivatal kapuján, az összes legyezőt megvették tőle darabonként ezer krajcárért, ami elég is volt ahhoz, hogy a tartozását visszafizesse.
Negyvenöt éves korában Su Dong Po-t száz napig börtönbe csukták, s szerencséjére a császár kegyelme folytán szabadulhatott. Későbbi feljegyzéseiben ezeket írta: „Gyermekkorom óta megvetem az ölést, de mégsem szakítottam vele teljesen. Ezekben az években kezdtem abbahagyni a disznók és a bárányok leölését, de élve szeretem megenni a kagylót, s elkerülhetetlen, hogy ilyenkor megöljem. Tavaly bűnösként lecsuktak. Kezdetben azt hittem, hogy nem szabadulhatok ki, s nem is gondoltam, hogy később kegyelmet kapok. Ezért ettől kezdve nem ölök meg egyetlen élőlényt sem. Ha kagylót veszek, mindig kiengedem a folyóba. Bár tudom, hogy ott nem él meg, de talán megadom neki az esélyt. Még ha nem is marad életben, így is sokkal jobb, mintha a serpenyőben sülne meg.  Nincs más magyarázata, csak az, hogy nekem is oly sok rosszban volt már részem, ami nem különbözik a szárnyasok konyhai sorsától. Nem akarom, hogy jóllakottságom végett élőlények határtalan rettegést szenvedjenek el. De csak azért, mert megvetem magamat, még nem feledhetem az ízeket, így hát néha-néha elpusztult kagylókat veszek, hogy megehessem.”
A东坡画扇” (dōng pō huà shàn ) chengyu azt ábrázolja, aki törődik az egyszerű emberek szenvedéseivel és fájdalmával.

(Megjegyzés:  苏东坡- Dōng, vagy más néven 苏轼 - Shì az északi Song-dinasztia idején 1037-1107 között élt híres író és kalligráfus volt.)

Szólj hozzá!

Címkék:

süti beállítások módosítása