HTML

成语 chengyu - Történetek négy irásjegyben

A kínai nyelv és kultúra szerves részét képezik a szólások, melyek tipikusan négy írásjegyes összetételek. A rövid forma megkönnyíti a mindennapi beszédben való felhasználást, és esztétikus formát kölcsönöz. A chengyu sokszor annyira esszenciája saját mondanivalójának, hogy önmagában nem érthető. A chengyu igazi szépségét az adja, hogy mindegyik mögött egy érdekes, tanulságos és sokszor igen ősi történet rejlik. Ezen történetek magyar nyelvre átültetésére és megmagyarázására vállalkozott ez a blog. A blogot a Keleti Nyelvek Iskolája diákjai indították. www.keletinyelvek.hu kapcsolat: grandorange ( at ) gmail ( dot ) com

Friss topikok

  • 豆: Hello, azt lehet tudni, hogy mi a gyászvers címe? Esetleg nem tudnátok feltenni a verset is, vagy ... (2011.05.02. 16:18) 天涯海角
  • wannee/mayaa/du/ yaru (törölt): "történetet közzétesszük klasszikus kínai nyelven is" 謝々! :) (2011.02.23. 07:32) 黔驴技穷
  • szél-víz: Ha jól értelmezem, itt az irigy miniszter rövidnek mutatta Qu Yuan chi-jét, a saját cun-ját meg ho... (2011.02.10. 10:59) 尺短寸长
  • szél-víz: Remek, köszi. A blogomba már kevésbé, de ide illik még az azonos jelentésű chengyu megemlítése: ... (2011.02.09. 09:11) 兔死狐悲
  • szél-víz: Köszi szépen! (2011.02.04. 16:01) 狡兔三窟

Címkék

kalligráfia (1) kígyó (1) kínaitanulás (2) (25) (3) (6) 三国演义 (3) (2) (3) (16) (1) (3) (2) (4) (1) (13) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (10) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) 南柯 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) 后起之秀 (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (4) (1) 怀 (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) 画蛇添足 (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (3) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (2) 空城 (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) 纣王 (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) 茅庐 (1) (1) (3) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) 西施 (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) 诸葛亮 (3) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) 退 (1) (2) (1) (1) (1) (1) 邯郸 (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (3) (2) 鹅毛 (1) (1) (1) 鹿 (1) 黄梁 (1) (1) (1) 齿 (1) Címkefelhő

画蛇添足

2010.04.06. 13:13 PeiQi

画蛇添足 - huà​shé​tiān​zú​ - Lábat rajzol a kígyónak

Élt egy család réges-régen a Chu királyságban [1]. Egyszer miután áldoztak az égieknek, a szertartás befejeztével a családfő egy üveg bord adományozott a ház szolgáinak. Sok volt a szolgáló, de kevés a bor. Ekkor az egyikőjük így szólt:

-Van egy ötletem, hogyan dönthetnénk el kié legyen a bor. Mindenki rajzoljon egy kígyót a porba, és aki legelőször végez, azé legyen az üveg.

Beleegyeztek az okos szolgáló ötletébe, és mindenki nagy buzgón belekezdett a rajzolásba.

Nem telt bele sok idő, egyikőjük felkiáltott:

-Lassúak vagytok mind! Én bizony oly sebesen rajzoltam fel a kígyót, hogy még arra is jutott időm, hogy lábakat is adjak hozzá, s ti még mindíg nem vagytok kész!

Ekkor egy másik szolgáló is elkészült és azt mondta:

-A kígyóknak márpedíg nincs lába, tehát én vagyok az, ki elsőként kígyót rajzolt.

Ez után odalépett a borosüveghez, és az utolsó cseppig kiitta.

Ha szaporítjuk a felesleges részleteket, előbb-utóbb elvész a lényeg. A magyar szólások közül legközelebb talán a "sok bába közt elvész a gyerek" áll ehhez a ChengYuhöz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[1] Chu Állam (楚国)
http://baike.baidu.com/view/52225.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Chu_%28state%29

 

Szólj hozzá!

Címkék: kígyó 画蛇添足

唱空城计

2010.04.05. 19:17 vukung

Ismét Zhu-ge Liangról szóló chengyu kerül terítékre - ezúttal egy kicsit későbbi esemény, a Három Királyság Története 95. fejezetéből:

唱空城计 chàng kōng chéng jì (énekli az üres vár stratégiát)

Mikor Si-ma Yi elfoglalta Xinchenget, Zhu-ge Liang látta, hogy az elsődleges szempont egy nehezen védhető kisváros, Jieting megtartása volt. Az egyik katonai tanácsadója, Ma Su ajánlkozott a feladatra. Kong-ming figyelmeztette, hogy a területnek nincsenek természetes határai és Si-ma egy másik nagyszerű hadvezérrel együtt fog támadni, de Ma Su vállalta a veszélyt. Ekkor mellé adott huszonötezer katonát és meghagyta neki, hogy semmit ne bízzon a véletlenre, legyen nagyon óvatos. A biztonság kedvéért egy Jietingtől északkeletre fekvő városba küldött még tízezer embert, hogy segítsenek, ha bármi baj lenne, és egy másik hadvezérét Jieting keleti határába küldte, így bebiztosítva a védelmet.

Igen ám, de Ma Su, látván, hogy milyen jelentéktelennek tűnő helyre küldték, elbízta magát és nem hallgatott a vele küldött hadvezérre, aki óvatosságra intette. A dombokon állomásoztatta a katonáit és nem védte a fő utakat, így az ellenséges sereg be tudta keríteni, és még a Zhu-ge Liang által küldött további seregek segítségével sem tudták megtartani Jietinget.

A helyzet kétségbeejtő volt - Si-ma százötvenezres serege közeledett és Zhu-ge Liang várában, Xichengben szinte egy szál katona nem maradt. Kong-ming teljes csendet rendelt el, kinyittatta a kapukat, felvette darutollas palástját és felment a várfalra. Két fiú odahozta a citeráját, ő maga pedig füstölőt gyújtott és pengetni kezdte.

A kémek jelentették Si-ma Yinek, hogy mit láttak, de ő nem hitte el és csak nevetett, majd odanyargalt, hogy saját szemével lássa. És valóban, ott látta Zhu-ge Liangot a toronyban, ahogy mosolyogva játszik a citeráján; a nyitott kapuknál pedig néhány tucat ember sepergetett, mintha mi se történt volna. Felkiáltott erre Si-ma Yi: "Kong-ming a legóvatosabb stratéga! Csak azért nyithatta ki a kapukat, hogy becsaljon minket! Ez csapda! Visszavonulás!" Így aztán Zhu-ge Liangnak sikerült citerajátékával megvédenie a várat.

Az éneklés a chengyu-ben a pekingi operára utal, mivel ez a jelenet - mint a Három Királyság Történetének sok más eseménye is - opera formában is létezik. A mondás eredetileg azt jelenti, hogy valaki tényleges erő/tudás híján, pusztán annak látszatával csap be másokat. Manapság azonban elsősorban "üresen hagy" értelemben használják.

A cikkben szereplő idegen nevek/címek kínai írásjegyekkel

Zhu-ge Liang [Kong-ming / Alvó Sárkány] 诸葛亮 [孔明 / 卧龙] (181-234)

A Három Királyság Története 三国演义

Si-ma Yi [Zhong-da] 司马懿 [仲达] (179-251)

Xincheng 新城

Jieting 街亭

Ma Su [You-chang] 马谡 [幼常] (190-228)

Xicheng 西城

 

Szólj hozzá!

Címkék: 诸葛亮 三国演义 空城

草船借箭

2010.04.05. 19:12 vukung

Szintén Zhu-ge Lianggal kapcsolatos a következő, a Három Királyság Történetének egy híres epizódját idéző chengyu:

草船借箭 cǎo chuán jiè jiàn (szalma-hajókkal kér kölcsön nyilakat)

Volt egy hadvezér, Zhou Yu, aki noha Zhu-ge Lianggal azonos oldalon harcolt, féltékeny volt Kong-ming tehetségére, és el akarta veszejteni őt. Egy nap magához hívatta és megkérdezte tőle: "Mit gondolsz, milyen fegyverrel szálljunk szembe Cao Cao seregével?" A hadállások egy folyó mentén sorakoztak, a stratéga tehát rávágta: "A folyón csak íjjal és nyíllal harcolhatunk". "Én is így gondolom" - hagyta rá Zhou Yu -, "de sajnos nincsen elég nyilunk. Szerezz nekünk százezer nyilat, adok rá tíz napot". Zhu-ge Liangnak a szeme se rebbent, és így válaszolt: "Ha tíz napot várunk, mindent elrontunk, gyorsabban kell cselekedni. Három nap alatt megszerzem a nyilakat". Zhou Yu azt hitte, tréfálnak vele, de erre a stratéga még hozzátette: "Ha nem teljesítem, amit igértem, szabj ki rám bármilyen büntetést". Ezt írásba is foglalták.

Zhou Yu tanácsadója, Lu Su, tisztelte és szerette Zhu-ge Liangot, ezt hallván nagyon elszomorodott. "Zhou Yu csak a halálodat akarja" - mondta -, "miért könnyíted meg a dolgát?" De Kong-ming így szólt: "Te csak ne félj semmit, ellenben adj nekem húsz hajót, mindegyiken harminc-harminc embert. A hajók két oldalára fekete ruhába csavarva legyen feltéve ezer köteg szalma." Lu Su teljesítette a kérését, kíváncsian, hogy mire készül.

Az első két nap eseménytelenül telt el, harmadnap este azonban nagy köd szállt le, és ekkor Zhu-ge Liang és Lu Su hajóra szálltak. Az ötödik őrség idejére (hajnali 4 körül) megérkeztek Cao Cao támaszpontjához. A hajón levő katonák hirtelen nagy kiáltozásba, dobolásba kezdtek. Lu Su megrémült: "Megőrültek ezek? Mi van, ha nekünk rontanak?" De Kong-ming azt mondta: "Ne félj, ilyen ködben nem mernek megtámadni. Csak üljünk le és igyunk, minden elintéződik majd magától."

Cao Cao természetesen rögtön értesült az ellenséges hajókról. A láthatósági viszonyok miatt a támadást nem tartotta jó ötletnek, de meghagyta az íjászoknak, hogy lőjenek a ködbe, amerről a hangokat hallják. Mikor eljött a reggel és kezdett tisztulni a köd, Zhu-ge Liang gyorsan visszavonult - hajónként öt-hatezer a szalmába fúródott nyílvesszővel. Lu Su csodálkozva kérdezte: "Honnan tudtad, hogy ma köd lesz?" Kong-ming így válaszolt: "Egy hadvezér középszerű, ha nem ismeri a csillagok mozgását, a terep előnyeit, a jövendölő jeleket, az időjárás változását, és ha nem tanulmányozza a csatarendet és nincs tisztában az erők egyensúlyával."

A történet a Három Királyság Történetének 46. fejezetében jelenik meg. Ezt a chengyu-t akkor használják, amikor mások erejét használja ki valaki a saját előnyére.

A cikkben szereplő idegen nevek/címek kínai írásjegyekkel

Zhu-ge Liang [Kong-ming / Alvó Sárkány] 诸葛亮 [孔明 / 卧龙] (181-234)

A Három Királyság Története 三国演义

Zhou Yu [Gong-jin] 周瑜 [公瑾] (175-210)

Cao Cao [Meng-de] 曹操 [孟德] (155-220)

Lu Su [Zi-jing] 鲁肃 [子敬] (172-217)

 

Szólj hozzá!

Címkék: 诸葛亮 三国演义

三顾茅庐

2010.04.05. 11:42 vukung

三顾茅庐 sān gù máo lú (háromszor látogatja a zsúpfedeles viskót)

Liu Beinek egyszer azt ajánlották, hogy szerezze meg magának a fiatal, de nagyon ravasz stratégát, Zhu-ge Liangot, és akkor meg fogja nyerni a háborút. Elindult hát, hogy felkeresse vidéki házában, és vele ment elmaradhatatlan két jóbarátja, Guan Yu és Zhang Fei is.

Zhu-ge Liang, másnéven Kong-ming, akit Alvó Sárkánynak is szoktak nevezni, már 10 éve teljes elszigeteltségben élt Longzhongban, csak négy barátja szokta meglátogatni, akik maguk is mind híresek voltak messzi földön.

Mikor Liu Bei megérkezett, egy fiú fogadta, és megkérdezte, mi járatban van. Liu Bei így válaszolt: "A Hanok baloldali hadvezére, Yicheng körzet ura, Yuzhou védelmezője, a császári nagybácsi, Liu Bei vagyok, és azért jöttem, hogy a gazdáddal beszéljek". A fiú szabadkozott, hogy ennyi nevet nem tud megjegyezni, azt mondta hát: "Csak mondd, hogy Liu Bei keresi őt". A fiú azonban közölte, hogy gazdája reggel elment, és nem tudni, hová ment, sem azt, hogy mikor jön vissza - beletelhet három, vagy akár tíz napba is.

Hazafelé menet találkoztak egy fiatal férfival és már megörültek, hogy összefutottak Alvó Sárkánnyal, de mint kiderült, csak az egyik barátja volt, és ő sem tudta megmondani, merre találják Zhu-ge Liangot.

Másnap Liu Bei megint lóra ült, hátha otthon találja a stratégát, de barátai ellenkeztek: "Hívasd ide magadhoz! Miért kéne Neked elmenni hozzá, ehhez a kis vidéki bugrishoz?" De így szólt Liu Bei: "Úgy beszélsz, mint ha nem tudnád mit mond Menciusz: 'Ha egy bölccsel akarsz találkozni és nem adod meg a módját, az olyan, mint ha azt akarnád, hogy bejöjjön és becsuknád előtte a kaput'". Így hát a rossz idő és a közelgő vihar ellenére is végül megint felkerekedtek.

Útközben énekszót hallottak, és amikor közelebb értek, két férfit láttak iszogatni. Liu Bei odalépett, hogy megkérdezze, melyikőjük Alvó Sárkány, de ők is csak a barátai voltak, így hát továbbindultak. Mikor a fiú kijött eléjük, s megkérdezték tőle, otthon van-e a gazdája, közölte, hogy a szobájában olvas. Liu Bei belépett és üdvözölte a férfit, és már rátért volna jötte céljára, mikor az így szólt: "Te biztosan a yuzhou-i Liu hadvezér vagy, és a bátyámat keresed". Kiderült hát, hogy Zhu-ge Liang ezúttal sem volt otthon, Liu Bei hátrahagyott neki egy levelet és szomorúan hazaindult. Még alig mentek pár lépést, amikor felhangzott a kiáltás: "Jön az idősebb gazda!" Nagyon megörültek, és elényargaltak, de megint csalódniuk kellett, mert az apósa tért éppen haza. A három barát kedveszegetten lovagolt hát haza.

Harmadnap, noha barátai eleinte ellenezték, Liu Bei és két társa megint elmentek Zhu-ge Lianghoz. Ugyanaz a fiú fogadta őket: "Ma itthon van a gazdám, de éppen alszik" - mondta. "Ne keltsd fel akkor; megvárjuk, amíg felébred" - válaszolta Liu Bei. Barátai hőbörögtek ugyan, de végül Alvó Sárkány felébredt, és meghatottan Liu Bei őszinte tiszteletétől felajánlotta szolgálatait, amik később a Longzhong Tervhez és sok győzelemhez vezettek.

A chengyu jelentése "őszinte meghívás", mint ahogy Liu Bei háromszor is ellátogatott Zhu-ge Lianghoz, hogy meghívja. A fenti események a Három Királyság Története 37-38. fejezetében találhatóak.

Zhu-ge Liang a kínai folklór egy fontos alakja, és így számos mondásban is szerepel, amelyek gyakran a Három Királyság Története egy-egy híres epizódjára utalnak. Magát Zhu-ge Liangot általában fehér ruhában, kezében lúdtoll-legyezővel ábrázolják, kecskeszakállal és a kalapjáról lógó szalagokkal, ahogy a képen is látszik.

Egy érdekes kifejezés ezzel kapcsolatban:

摇鹅毛扇 yáo é máo shàn (lúdtoll-legyezővel legyez)

Ennek a jelentése általában "kitervel", de lehet konkrétabb referencia is, így pl. Mao elnök egyszer ezt mondta:

在刘邓集团中,邓小平是摇鹅毛扇的

... azaz a Liu Bo-cheng - Deng Xiao-ping csapatból Deng Xiao-ping a stratéga.

Ez csak egy kis ízelítő volt a Zhu-ge Lianggal és a Három Királyság Történetével kapcsolatos rengeteg chengyu közül - folytatása következik...

 

A cikkben szereplő idegen nevek/címek kínai írásjegyekkel

Liu Bei [Xuan-de] 刘备 [玄德] (161-223)

Zhu-ge Liang [Kong-ming / Alvó Sárkány] 诸葛亮 [孔明 / 卧龙] (181-234)

Guan Yu [Yun-chang] 关羽 [云长] (?-219)

Zhang Fei [Yi-de] 张飞 [益德] (167-221)

Longzhong 隆中

Yicheng 宜城

Yuzhou 豫州

Menciusz 孟子 (i.e. 372-289), az idézett sorok: 欲见贤而不以其道,犹欲其入而闭之门也

A Három Királyság Története 三国演义

Liu Bo-cheng 刘伯承 (1892-1986)

Deng Xiao-ping 邓小平 (1904-1997)

Szólj hozzá!

Címkék: 诸葛亮 三国演义 茅庐 鹅毛

博士买驴

2010.04.04. 20:34 orangeman

  博士买驴 – A tudós szamarat vesz.

Ez a történet a „Tanácsok a Yan családnak” című műben szerepel. A szerzője akkor hallotta, amikor egyszer kiment a Ye városi piacra.

Volt egyszer egy nagyon művelt tudós, aki nagyon szeretett kérkedni a tudásával.

Egyszer megdöglött a szamara, így kiballagott a piacra, hogy vegyen egy másikat. Fel-alá járkált, sok szamarat megnézett, az egyik túl drága volt neki, a másik már öreg volt és gyenge, míg végül talált egy megfelelőt. Miután a vételárban megegyeztek, kérte az eladótól, hogy foglalják írásba. Mivel az eladó nem tudott olvasni a tudósra hagyta a szerződés megszövegezését. A tudós kért papírt és tintát, majd azonnal hozzá is fogott. Hosszan és alaposan dolgozott, majd amikor három oldalt teleírt, azt mondta, hogy készen van. Az eladó kérte, hogy olvassa fel a szerződés szövegét. A tudós sóhajtott egyet, és belekezdett. Az arra járók megálltak, és álmélkodva hallgatták.

Amikor befejezte, az eladó értetlenkedve megkérdezte: Uram te teleírtál három oldalt, hogyhogy nem említetted meg a „szamár” szót. Hiszen csak a vételárat és a dátumot kellett volna leírnod, meg azt, hogy te megvetted a szamaram, ehelyett leírtál mindenféle zagyvaságot.”

Amint ezt a körülállók meghallották hangosan felnevettek.

Ezt a chengyut - 博士买驴 (bó shì mǎi lǘ) – akkor használják, amikor egy cikkben vagy egy beszédben nincsen benne a lényeg. Van egy ennek a mondásnak  másik változata is: 三纸无驴 (sān zhǐ wú lǘ) azaz „Három oldal és még nincs szamár.”

Szólj hozzá!

Címkék:

鹬蚌相争

2010.04.03. 11:02 orangeman

 

鹬蚌相争 A szalonka és a kagyló vitája

A kagyló a tengerparton napozott, amikor fölé szállt egy szalonka és megragadta a belsejét. A kagyló erre azonnal becsukta héját, és ezzel beszorította a szalonka csőrét. A szalonka ezt mondta: Ma sem esik, holnap sem esik, hamarosan kiszáradsz és megdöglesz kagyló úr!. Mire a kagyló: Ma sem nyitom ki, holnap sem nyitom ki, hamarosan éhen halsz szalonka úr! Így vitatkoztak egymás között, amikor arra járt egy halász, és mindkettőt elfogta.

A történet Liu Xiang a Hadakozó fejedelemségek politikája című művében hangzott el, ahol Su Dai így próbálta lebeszélni Huit, Zhao királyát, hog megtámadja Yant.

Ezt a chengyut - 鹬蚌相争 yù bàng xiāng zhēng - a nevető harmadik értelemben használják. Létezik még a  鹬蚌相争,渔翁得利 (yù bàng xiāng zhēng, yúwēng dé lì) a variáció, azaz: A szalonka és a kagyló vitájában a halász viszi el a hasznot.

 

1 komment

Címkék:

笑里藏刀

2010.03.31. 22:22 PeiQi

笑里藏刀 Mosoly mögé rejtett kés (xiào lǐ cáng dāo)

Történt egyszer, hogy Wei királya egy gyönyörű ágyast küldött Chu királyának aki kedvét lelte a lányban. A királyné tudván, hogy mily kedves a király szívének az új ágyas cselhez folyamodott. Húgaként bánt a lánnyal, elhalmozta ajándékokkal, kincsekkel és minden mással amiről csak álmodott. A kirány ezt hallván magához hivatta a feleségét és igy szólt hozzá.

-A nő szépségével szolgálja a férfit, ebből fakadóan a féltékenység a nő természetének egyik alapvető része. Te mégis oly kedves voltál új ágyasomhoz, hogy én magam sem lehetnék ilyen jó hozzá.

A királyné ekkortól tudta, hogy a király nem gyanítja féltékenységét. Legközelebb amikor összetalálkozott az ágyassal, így szólt hozzá.

-Őfelségét elbűvöli szépséged, csak hát az orrod formája nem a kedvére való. Legközelebb amikor kedvét töltöd, takard el az orrod a kezeddel.

Az ágyas hálásan megköszönte a tanácsot, és úgy tett ahogy a királyné mondta.

A következő napon a király megkérdezte a királynét:

-Az új ágyasom eltakarja az orrát amikor velem van. Tudod mi ennek az oka?

-Tudom - felelte a királyné - bár nagyon kellemetlen számomra hogy elmondjam neked.

-Bármily kellemetlen is legyen, el kell hogy mondd - felelte a király.

-Az ágyasod nem állhatja a szagod - felelte a feleség.

A király erre éktelen haragra gerjedt és dühében azonnal levágatta az ágyasfeleség orrát.

Ez a ChengYu a színlelt jószándék és kedvesség mögött rejlő ártó rosszindulatot fejezi ki.

Szólj hozzá!

兔死狗烹

2010.03.31. 21:52 orangeman

 

兔死狗烹 - Ha a nyulakat elfogták a vadászkutyákat is megfőzik

A Wu és Yue közötti háborúság történetét mindenki elolvashatja a 卧薪尝胆 posztban. Gou Jian herceget bosszújában két miniszter segítette a harcos Fan Li és a tudós Wen Zhong. Fan Li tanácsolta a hercegnek, hogy tűrje a megaláztatásokat annak érdekében, hogy egyszer legyen lehetősége arra, hogy bosszút álljon édesapjáért. Fan Li sem panaszkodott azok miatt a szenvedések miatt, amit ki kellett állnia, hanem járta az országot, hogy egy gyönyörű lányt keressen, akit utána fel tudtak ajánlani Fu Chainak.

Így rá is talált Xi Shi-re, akit az ősi Kína négy legszebb lánya között emlegetnek. Fel is ajánlották Fu Chainak, aki teljesen beleszeretett, el is vette feleségül, majd elhanyagolta az országának vezetését, és csak Xi Shivel foglalkozott. Ez a csodálatos ajándék rávette Fu Chait arra, hogy elfelejtse Gou Jian elleni haragját, és hazaengedje őt.

Fan Li annak ellenére hogy gazdag volt, segített Gou Jiannak földet művelni, és kemény munkával megreformálták az országot, megerősítették a gazdaságot, és megszervezték a hadsereget. Fan Li és Wen Zhong volt az ország két főminisztere.

Miután legyőzték Wu hercegséget Fan Li semmilyen állami feladatot nem vállalt, sőt, amilyen gyorsan csak tudott Qi hercegségbe menekült. Mielőtt elment egy levelet írt Wen Zhongnak, amiben ezt írta: "飞鸟尽,良弓藏,狡兔死,走狗烹", azaz: Ha a madarakat mind megölték, az íjat is a szögre akasztják; ha a nyulakat mind megölték, a kutyákat is megfőzik.

Wen Zhong nem hitte el ezt a figyelmeztetést, és ezt válaszolta: "Itt voltam a nagy munkánál, most, amikor élvezni lehetne a hasznát hogyan mehetnék el?" Ám Wen Zhong nem maradt sokáig főminiszter, mert Gou Jian ezekkel a szavakkal ajándékozta neki azt a tőrt, amivel Fu Chai öngyilkos lett: "Hét módot tanítottál nekem arra, hogy legyőzzek egy országot, én hármat használtam és legyőztem Wut. A maradék négyre nincs szükségem, kérlek tanítsd meg Fu Chainak." Akkor Wen Zhong megértette, hogy a herceg nem akar olyan embert maga mellett látni, aki ismerte őt akkor, amikor szegény volt, ezért kényszeríti őt öngyilkosságba, és sajnálta, hogy nem fogadta meg Fan Li tanácsát és nem menekült el.

Azt mondják, hogy Fan Li amikor elmenekült magával vitte a gyönyörű Xi Shit, összeházasodtak, és egy égi csónakban hajókáznak. Sok kinai szemében ők a bátor hős és a gyönyörű nő szerelmének a jelképei.

Ezt a chengyut - 兔死狗烹 (tùsǐgǒupēng) arra példaként használják, hogy amikor a feladatot befejezték, a hűséges segítőkre többet már nem tartanak igényt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: 西施

süti beállítások módosítása